Állami Vagyonról Szóló Törvény
July 17, 2024, 12:25 amA törvény melléktelte fel is sorolja az állami vagyonnal gazdálkodó, azzal rendelkező társaságokat. Vagyis a Vagyontörvény nyomán e szervek, illetve személyek az Adatvédelmi törvény hatálya esnek és közfeladatot ellátó személynek minősülnek, s mint ilyeneket terhelik a már említett adatnyilvánosságra vonatkozó kötelezettségek. A kérdést illetően a bírói gyakorlat is (többnyire) egységesnek mutatkozik. A Fővárosi Ítélőtábla számú ítélete, valamint a 2009/5/80. számú BDT kimondja a következőt: " Jogszabályban meghatározott közfeladatot ellátó szervezetek működése során keletkezett adatok közérdekű adatok. A vezető tisztségviselőik juttatásaira vonatkozó adatok pedig a feladatkörük ellátásával összefüggésben keletkezett közérdekből nyilvános adatok, amelyek megismerhetők. " Mindezeken túl utalhatunk kedvezőtlen tendenciákra is. A Fővárosi Ítélőtábla a fenti ítéletében az állami vagyonról szóló törvény alapján állapította meg a közfeladatot ellátó szervek adatai közérdekűek. Ezt azonban az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII.
- Sólyom aláírta az állami vagyonról szóló törvényt - Napi.hu
- 2021. évi LXXXIV. törvény - Nemzeti Jogszabálytár
- Salátatörvényt nyújtottak be a „kivezetésre szánt” állami vagyon „mielőbbi”(!!!) privatizációja érdekében | Alfahír
Sólyom Aláírta Az Állami Vagyonról Szóló Törvényt - Napi.Hu
Mindez tehát egy jól átlátható keretet biztosít, legalábbis elviekben, a közadatokhoz való hozzáférés tekintetében. A helyezet azonban korántsem egyértelmű, hiszen a közfeladatot ellátó szervek – leginkább az állami vagyonnal (is) gazdálkodó társaságok – többnyire vitatják e státusukat, főként azokon a területeken (pl. energetika), ahol különösen is jelentős az adatkezelők és a társadalom közötti információs aszimmetria. Közfeladat, vagy mégsem Az állami vagyonnal (is) gazdálkodó gazdasági társaságok tekintetében a jogszabályok és a bírói gyakorlat meglehetősen egyértelmű. Az állami vagyonról 2007. évi CVI. törvény (Vagyontörvény) az 5. §-ban kimondja, hogy " (1) Közérdekből nyilvános minden, az állami vagyonnal való gazdálkodásra és az azzal való rendelkezésre vonatkozó, közérdekű adatnak nem minősülő adat. Külön törvény az adat megismerhetőségét korlátozhatja. (2) Az állami vagyonnal gazdálkodó vagy azzal rendelkező szerv vagy személy a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény szerinti közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek minősül. "
A probléma tehát több szinten is nyitott: egyelőre a jogszabályokból és a mérvadó bírói judikatúrából egyértelmű az állami és önkormányzati cégek közfeladatot ellátó jellege, s persze az Adatvédelmi törvény hatálya a velük kapcsolatos adatkérések esetében. Ugyanakkor az állami vagyonnal (is) működő cégek igen sokszor mereven elutasítják ez utóbbi tényt. Némi előrelépést talán az jelenthet, ha az adatigénylők és adatkezelők folyamatos és szoros együttműködése nyomán az adatkezelők is belátják: az adatnyilvánosság mindenki, így az adatkezelők érdeke is.
2021. Évi Lxxxiv. Törvény - Nemzeti Jogszabálytár
Az Energiaklub a paksi bővítésre vonatkozó Teller-projekt összköltségét és a projekt keretében kötött szerződéseket szerette volna elkérni a Paksi Atomerőmű Zrt-től. A Szekszárdi Városi Bíróság azonban a következővel indokolta azt, hogy a Paksi Atomerőmű Zrt. nem lát el közfeladatot, s ilyenformán nem is kötelezhető a kért adatok kiadására: " … az uralmi szerződést kötő felek… e megállapodás ellenére önálló jogi személyiségüket megtartják és az elismert vállalatcsoport nem rendelkezik önálló jogi személyiséggel, és figyelemmel arra is, hogy az alperes és az MVM Zrt. közötti uralmi szerződés az alperes szerződéskötési szabadságát nem korlátozza, nem lehet arra következetését levonni, hogy az e keresetben kért adatok megismerhetősége során az MVM Zrt. jogi helyzetét, állami vagyonból való gazdálkodását is számba kell venni. " Részben hasonló ügyben a TASZ is pert vesztett az MVM Zrt-vel szemben a szponzorációs szerződések kapcsán, ekkor a bíróság azt mondta ki, hogy az MVM Zrt. nem kötelezhető a 16 cégből álló cégcsoport adatainak a közlésére, mert nem kezeli a kért adatokat.
köteles – a vagyonnyilvántartási szabályoknak megfelelő – adatszolgáltatással bejelenteni az MNV Zrt. felé a fennálló vagyonkezelési szerződése hatálya alá került új vagyonelemeket. (6) A kormányzati nyomatmenedzsment rendszer részét képező, az (1) bekezdés alapján a NISZ Zrt. vagyonkezelésbe kerülő nyomat-előállításra használt eszközökről, berendezésekről e törvény hatálybalépését követő 30 napon belül a NISZ Zrt. és az érintett, korábbi vagyonkezelő központi költségvetési szerv közös leltárt vesz fel. az (5) bekezdés szerinti adatszolgáltatást a közösen felvett leltárnak megfelelően, azzal megegyezően készíti el. (7) Az államháztartásról szóló 2011. CXCV. törvény 31/A. § (5a) bekezdése szerinti forrásból a NISZ Zrt. által beszerzésre kerülő vagyonelemek tulajdonjogának az állam javára történő megszerzésére irányuló jogügylet megkötéséhez az MNV Zrt. előzetes hozzájárulását nem kell beszerezni. 2. Záró rendelkezések 2. § (1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
Salátatörvényt Nyújtottak Be A „Kivezetésre Szánt” Állami Vagyon „Mielőbbi”(!!!) Privatizációja Érdekében | Alfahír
Friss hírek Tovább Rovatainkból ajánljuk 2022. július. 12. 08:30 BrandLab Egyre többen lépnek az öngondoskodás útjára: rendkívül keresett az önkéntes nyugdíjpénztár. De vajon mekkora állami támogatást kaphatunk... 2022. 11. 21:58 MTI Ezt nem más állapította meg, mint az osztrák kereskedelmi törvényszék. 2022. 07:21 Ilyen az, amikor egy autós extrára nem feltétlenül hardverként, hanem szolgáltatásként tekintünk. 2022. 06:05 Eddig közel 14 ezer ember jelezte, hogy érdekli az esemény. 2022. 06:20 Akár 300 euróra is büntethetik azt, aki nem tartja be a szabályozást.
törvény (Áht. ) 100/K. § (6) bekezdését alapján is megtehette volna. Ez a bekezdés ugyanis a következőt egyértelmű tényt mondta ki: a " magyar állam, a helyi önkormányzat, költségvetési szerv vagy közalapítvány többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény szerinti közfeladatot ellátó szervnek, a nevében eljáró személy pedig közfeladatot ellátó személynek minősül ". A hangsúly a múlt időn van, mert a második Orbán-kormány (előadó: Dr. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter) az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. XC. törvénnyel hatályon kívül helyezte a szóban forgó paragrafust. A lépés ellen a TASZ is tiltakozott, veszélyes vizeknek nevezve ez a szabályozási irányt. Álláspontjuk szerint: " A fenti, most törölni tervezett szabály elősegíti a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alkotmányos jog érvényesülését. Ez az alapjog teszi lehetővé az állami, önkormányzati cégek gazdálkodási adatainak megismerését az állampolgárok számára.