A Helsinki Bizottság Estjén Váratlanul Elismerték: Létezik A Börtönbiznisz
July 4, 2024, 6:48 pmA Magyar Helsinki Bizottság beszámolója szerint több csomag ruhát vittek a szegedi börtön nagyfai objektumába a Segítsünk Együtt a Menekülteknek csoport önkéntesei. Minderre azért volt szükség, mert Szerbia nem fogad vissza egyetlen kiutasított személyt sem, viszont zárt őrizetüket börtönben oldják meg a magyar hatóságok, noha erre léteznének zárt táborok is. A nagyfai objektumokban tartják fogva azokat a kiutasított állampolgárokat, akiket illegális határátlépés elkövetése miatt ítéltek el a magyar hatóságok – írja Facebook-bejegyzésében a Magyar Helsinki Bizottság. Bár léteznek zárt táborok, ahol az idegenrendészeti eljárás alatt állókat felügyelet alatt tarthatnák, például Békéscsabán vagy Debrecenben, mégis börtönben tartják őket. Mivel ők nem minősülnek rabnak, így civil viseletben maradhatnak az épület falain belül, azonban sokuknak nem volt elegendő váltás ruhája Magyarországig tartó útjuk végére. A Segítsünk Együtt a Menekülteknek önkéntes csoport ezért több zsák civil ruhával látogatta meg a börtönt, mivel az intézmény csak a meglévő ruhák mosását tudja vállani, illetve a rabok rendszeresített öltözékét tudja biztosítani.
Helsinki Bizottság Burton
Most erre vonatkozó kérdésünkre sem kaptunk még választ. A Magyar Helsinki Bizottság munkatársa arról beszélt, hogy 2019 óta folyamatosan nő az előzetesben lévők száma, pedig a büntetőpolitika szigorítása járványhelyzetben különösen indokolatlannak tűnik például a szabálysértési büntetések esetében. Kovács Petra szerint a börtönfejlesztésekkel javult ugyan a fogvatartottak helyzete, de a férőhelybővítés "eredményeként" rendelkezésre álló helyeket az állam meg is akarja tölteni, ezért emelkedik ilyen látványosan a börtönlakók létszáma. Egyelőre tisztázatlan, hogy ha az általános járványkorlátok március 7-től érvényes központi feloldása után másfél hónappal megszűnik a látogatási tilalom a fegyintézetekben, mi jön utána. Amikor ugyanis tavaly júliustól átmenetileg fogadhattak látogatót a börtönlakók, a gyermekeiket akkor sem engedték be hozzájuk, kötelező maradt a maszkviselés és "védőtávolságot" kellett tartani, vagyis nem ölelhették meg egymást a rokonaikkal. Ezeken a korlátokon enyhíteni kellene – mondják a civilek, amit viszont mindenképpen meg kellene őrizni, az a heti kétszeri, összesen 60 perces videohívás lehetősége.
Csakhogy a Kaposvári Törvényszék az ügyészség kezdeményezésére továbbra is börtönben tartotta és tartja azóta is a beteg asszonyt – annak ellenére is, hogy állapota fokozatosan romlik, és újabb érzékenysége alakult ki letartóztatása során. A fogvatartott törvényben biztosított joga a megfelelő egészséges elhelyezés, az egészségi állapotának megfelelő élelmezés és az egészségügyi ellátás. "Máriának" ezeket a büntetés-végrehajtás nem képes biztosítani, a börtönök hiába észlelik és fájlalják tehetetlenségüket. Itt az ügyészségnek és leginkább a bíróságoknak van sürgős tennivalójuk. Elfogadhatatlan, hogy mégsem lépnek. – Az ügyészség 2020-ban 16%-kal több ügyben indítványozott letartóztatást, mint egy évvel korábban. A bíróságok az indítványok 89%-ának adtak helyt. Kétségtelen, hogy vannak olyan esetek, amikor szükséges a legszigorúbb kényszerintézkedést alkalmazni, de a lassan két éve letartóztatásban lévő ügyfelem esetében – tekintettel az önfeljelentésre, megromlott egészségügyi állapotára és arra, hogy a büntetés-végrehajtás nem tud megfelelő ellátást biztosítani neki – ez szükségtelen és aránytalan korlátozás – összegezte a helyzetet Bieber Ivóna, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje, aki a strasbourgi bíróság előtt is képviseli "Máriát".