Bérczes László Cseh Tamás
July 7, 2024, 1:25 pmFolytonosan felmerülő kérdések: mi lesz a családommal, ha meghalok? El kell adni a kocsit. Látom-e még a lányomat férjhez menni? Mi marad utánam, és milyen űrt hagyok? Bérczes László - Cseh Tamás - Cseh Tamás - Könyv - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. Ilyen és ehhez hasonló képek sora villan fel előtte - s vetíti elénk is e lidérces gondolatok sorát. Bérczes László persze mindvégig kitart: humorával, őszinteségével, jó emberismeretével támogatja beteg barátját - így ő a beszélgetések során talán egyszer sem gyengül el. A párbeszédek érzékeny láncolata tehát nem csak Cseh Tamás életpályájának eddig kissé elfeledett, kevésszer emlegetett történéséit mutatja be. Végigívelnek rajta mindazok a torokszorító, kétségbeejtő, félelmet keltő események, amelyeknek talán rossz vége is lehet. Megjelenik azonban benne a boldogság is: az emlékek által okozott felhőtlen öröm, mindaz, ami igazán fontos: a család, Éva, a bakonyi indiántábor, a gitár és a dalok. A könyv "Utóirat" című fejezetében pedig képet kapunk a jelenről (ami mára persze már múlt): eltelt tíz hónap, ház lett a bakonyi bikaistállóból, Cseh Tamás túlesett a nagy küzdelmen.
Bérczes László Cseh Tamashii
.. egész életemet a daloknak adtam, és nem azért, hogy karriert fussak be, hogy híres legyek, nem azért, hogy pénzt keressek, hiszen nem is kerestem. Igen, a hiúság létező dolog, és a hírt az Úr meg is adta nekem, de ő aztán igazán tudja, hogy nem arra ment ki ez az egész. A szándékaim nemesek voltak, és cselekedtem is azért, hogy egy-egy dallal több legyen a világ, azért, hogy ez a kis zug, ez a tájék, az én hazám, ne gazosodjon el, igen, én ápolgattam, hozzá akartam járulni, hogy nemesedjek én is és az is, aki velem van, aki engem hallgat. Két stokedlin ültünk, nem úgy, ahogyan te emlékszel, az ágyon, nem, két stokedlin ültünk, és úgy írtuk az első dalt. Egy nyitott férfiesernyő volt a csupasz villanykörtén, ez volt a lámpaernyő, ennek fényénél ültünk. Kérdeztem, van-e A/4-es papírod, kölcsönkértem tőled egy tollat, te mutattál két dallamot, én kiválasztottam az egyiket, egy franciás dallamot, és arra írtam az "Ócska cipő"-t. Te úgy emlékszel, hogy rögtön tudtuk, ez jó. Nem tudtuk. Bérczes lászló cseh tamashii. De kedvünk volt még írni dalokat... Amióta elmentél, ugyanaz van, mint még mielőtt elmentél.Bérczes László Cseh Tapas Bar
1984-től neves színházi szakmai folyóiratokat szerkesztett ( Film Színház Muzsika; Magyar Napló; Színház), azóta rendszeresen publikál. 1996-ban részt vett a Bárka Színház megalapításában, és 2011-ig művészeti tanácsadóként, valamint rendezőként is tevékenykedett a teátrumnál. 1996 és 2011 között a nevéhez fűződik a Bárka Színház berkein belül működő Hajónapló Műhely vezetése, mely kritikus- és dramaturgképző műhelyként lett ismert. Bérczes lászló cseh tamás jánosi. 2011 és 2017 között rendező-dramaturgként a kaposvári Csiky Gergely Színházban dolgozott. Művészeti vezetőként, rendezőként és dramaturgként olyan szakmai- és közönségsikert aratott előadások fűződnek a nevéhez, mint például a Mulatság (Slavomir Mrozek), az Előhívás (Michael Mackenzie) vagy a Hazatérés (Harold Pinter). Kaposvári rendezései: Vaknyugat (Martin McDonagh), Bányavakság (Székely Csaba), Tél (Jon Fosse), Szigorúan ellenőrzött vonatok (Bohumil Hrabal), A gát (Conor McPherson), Rivaldafény (Nyikolaj Koljada). Előszeretettel és nagy sikerrel rendezi Háy János drámáit: A Pityu bácsi fia (Beregszász), A Gézagyerek (Szabadka), Nehéz (Bárka Színház), A halottember (Szkéné Színház).Megtudunk egyet s mást az énekes pillanatnyi állapotáról, a szeretett és féltve őrzött dolgokról, például a "király nyíl"-ról (ami édesapja emlékéhez fűzi), arról, mit lenne jó még látni az életben, gyerekkori kalandokról, álmokról, iskoláról, az első szerelemről… Az olvasó (és hallgató) szempontjából a legfontosabb dolog azonban mégiscsak néhány fejezetnyi kalandozás után következik: ez természetesen nem más, mint Cseh Tamás Bereményi Gézával való munkássága. Cseh Tamás - Bérczes László beszélgetőkönyve. A kor, amelyben együtt kezdtek alkotni, minden tekintetben alkalmatlan volt az ifjú művészek kibontakozására, az elkészült művek, a dalok kiadására. Ezt a helyzetet, a szabad és lázas alkotómunkát, amelynek célja csak a szűk közegek szórakoztatása és a belső hang megtalálása volt, nagyon hitelesen és emberközelien ábrázolja a beszélgetőkönyv. E daloknak nem volt célja, nem a piacra készültek, és pontosan ez teremtette meg a hangulatot, amelyben oly sokszor szívesen merülünk el. A zenés költeményekként is felfogható énekekben megjelenik a Kádár-kor emberének sajnálata, önsajnálata, belső tehetetlensége, mindez pedig olyan óvatos iróniával fűszerezve, amelyhez más dalszerzők alkotásai nem hasonlíthatók.