Munkaidő (Tisztességes Munkakörülmények Németországban)

Ilyen esetekben a munkáltatónak a Rendeletben előírt pihenőidőt biztosítania kell, a munkavállalónak pedig igénybe kell azt vennie. A fogalom-meghatározásból magából is következik tehát, hogy e pihenőidő esetében nem a "szokásos" (az. Mt. 103. § szerinti) munkaközi szünetről van szó (amikor is a munka megszakítását a munkavégzés ideje alatt, annak időtartamára tekintettel köteles elrendelni a munkáltató). Ennek szabályai tehát a klímakörnyezet miatti pihenőidőre nem alkalmazhatók. Nem azonos ugyanakkor az Mt. 104-106. §-ai szerinti pihenőidővel sem (amely a munkavégzési kötelezettség teljesítését követően biztosítandó pihenőidőt, pihenőnapot jelenti). Minimálbér és garantált bérminimum 2019-ben. A szokásos munkaközi szünet – a készenléti jellegű munkakör kivételével – általában nem része a munkaidőnek, ezért annak időtartamára – eltérő megállapodás hiányában – díjazás sem jár. (Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása természetesen rendelkezhet úgy, hogy a munkaközi szünet része a munkaidőnek, mely esetben erre az időszakra is díjazás illeti meg a munkavállalót. )

1. Minimálbér és garantált bérminimum 2019-ben
2. 367/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet - Nemzeti Jogszabálytár

Minimálbér És Garantált Bérminimum 2019-Ben

A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum 2019. évi megállapításáról szóló 324/2018. (XII. 30. ) Korm. rendelet, amely a végleges számokat tartalmazza a 2019. évi munkabéreket illetőleg. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 324/2018. rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és munkavállalóra. A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2019. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 149 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 34 260 forint, napibér alkalmazása esetén 6860 forint, órabér alkalmazása esetén 857 forint. 367/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet - Nemzeti Jogszabálytár. Ettől eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2019. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 195 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 44 830 forint, napibér alkalmazása esetén 8970 forint, órabér alkalmazása esetén 1121 forint.

367/2019. (Xii. 30.) Korm. Rendelet - Nemzeti Jogszabálytár

(4) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott órabértételt, ha a teljes munkaidő napi 8 óránál kell figyelembe venni. (5) Részmunkaidő esetén a) az (1)–(3) bekezdésben meghatározott havi, heti és napi bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve, b) az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott órabértételt az ott szereplő összeggel, illetve annak (4) bekezdés szerint arányosan változó összegével kell figyelembe venni. 3. § (1) Ez a rendelet 2020. január 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet rendelkezéseit első alkalommal a 2020. január hónapra járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni. (3) E rendelet alkalmazásában a) munkáltatón a költségvetési szervet, b) munkavállalón a költségvetési szervnél foglalkoztatottakat, c) alapbéren a közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, politikai szolgálati, és biztosi jogviszonyban állók esetében illetményt, közszolgálati jogviszonyban állók esetében az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegét is érteni kell. (4) E rendelet alkalmazásában 2020. május 1-jétől alapbéren a (3) bekezdés c) pontjában foglaltakon túl a különleges jogállású szervnél közszolgálati jogviszonyban állók esetében az illetményt is érteni kell.

Ezért a munkavállalót olyan helyzetbe kell hozni, mintha ez alatt az idő alatt is munkát végzett volna: vagyis a pihenőidőre a munkavállalót a munkaszerződésben, munkaviszonyra vonatkozó egyéb szabályban rögzített munkabére illeti meg. Időbéres munkavállaló esetében az összeg megállapítása aggálytalan, hiszen erre az időre a megállapított havi-, heti-, napi- vagy órabér időarányos része jár. Teljesítménybérezés esetén pedig a helyes megoldás az, ha a kieső munkaidőre a munkavállaló tényleges munkavégzésre eső teljesítménye alapján fizet a munkáltató munkabért. Annak viszont természetesen nincs akadálya, hogy az Mt. §-a szerinti munkaközi szünet biztosítása egybeessen, a Rendelet szerinti egyik, a hőség esetén óránként kiadandó pihenőidővel. Erre az időre a munkavállaló díjazása is a munkaközi szünet korábbiakban említett díjazása szerint alakul. Nemzetgazdasági Minisztérium Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztály

July 5, 2024, 12:43 am