Munkanélküliség Okai Magyarországon 2021
July 4, 2024, 9:34 pmEz a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2015. jún 3. 15:20 Folyamatosan csökken a munkanélküliség Magyarországon; beértek a kormány által indított programok - mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára az M1 aktuális csatornán szerdán, az EU statisztikai hivatala, az Eurostat által közzétett adatok kapcsán. Munkanélküliség okai magyarországon élő. Az Eurostat szerdai közlése szerint áprilisban 9, 7 százalékos volt a munkanélküliségi ráta a 28 tagországból álló Európai Unióban, a 19 tagállamból álló eurózónában pedig 11, 1 százalékos. Az államtitkár kiemelte, hogy a 7, 3 százalékos áprilisi magyar munkanélküliségi ráta uniós összehasonlításban nagyon jó. A csökkenő munkanélküliség okai között említette a versenyszféra foglalkoztatási igényének bővülését, illetve azokat a programokat, akciókat, amelyeket a kormány az elmúlt időszakban indított, mint például a munkahelyvédelmi akcióterv, az első munkahely garancia program vagy a fiatalok vállalkozóvá válását segítő intézkedések.
- Munkanélküliség okai magyarországon friss
- Munkanélküliség okai magyarországon 2021
- Munkanélküliség okai magyarországon térkép
Munkanélküliség Okai Magyarországon Friss
A két adat nem ér pontosan össze. A KSH felmérése valamivel jobb képet sugall, mint az NFSZ adatai. Ha vesszük az NFSZ adatait, és megnézzük, hogy hány új, nem pályakezdő ember jelentkezett be álláskeresőként, akkor március-júniusra összesen 232 ezer embert lehet összeszámolni. A fenti állítás tehát alapvetően innen, ebből a statisztikából jön. Azonban ezt valóban lehet némiképp csúsztatásként értelmezni, hiszen ezen emberek közül június végéig már 119 ezren újra munkát találtak. Tehát azok száma, akik február vége óta elvesztették a munkájukat, és azóta sem találtak, június végén 112 ezer fő volt az NFSZ adatai szerint. A javuló statisztikákat alapvetően a közmunka, az újra beinduló külföldi munkavállalás és az aktívak számának csökkenése magyarázza, nem? Munkanélküliség okai magyarországon 2021. Talán meglepően hangozhat, de a KSH adatai szerint nem. A közmunka valójában nem igazán pörgött fel, a külföldi munkavállalás pedig ugyan április óta újra beindult, de azért még mindig a válság előtti szinten állt júniusban. Az aktívak száma pedig ugyan valóban csökkent március-áprilisig, de azóta egy gyorsuló ütemű változás figyelhető meg: olyannyira, hogy konkrétan jelenleg már magasabb a munkapiacon az aktívak száma, mint februárban.Munkanélküliség Okai Magyarországon 2021
Felmerült hozzászólásokban a munkaerő-piac kérdése és úgy gondolom, fontos lenne egy félreértést eloszlatni. Ez pedig az, hogy a munkanélküliség kialakulása minden recesszióban egy hosszú folyamat és nem egy egyszeri esemény. A mostani helyzet csak annyiban más, hogy most egy szektort, a turizmust és ehhez kapcsolódóan a vendéglátást is egyből padlóra küldte a lezárás. De ez nem jelenti azt, hogy a többi szektorban nem a szokásos módon fog eljönni a munkanélküliség. Ami sokakat megtéveszt, hogy a folyó megrendelések még ki fognak futni, így az építkezések, a már megrendelt informatikai fejlesztések, a megrendelt autók legyártása és minden más még néhány hónapig munkát biztosítanak a munkavállalóknak. Most akkor mekkora a valódi munkanélküliség Magyarországon? | G7 - Gazdasági sztorik érthetően. Azonban ezek kifutása után fognak jönni a leállások vagy szerencsésebb esetben a lassítások, ahol a cégek már kevesebb munkaerővel is elboldogulnak. A munkaerőpiac békeidőben is folyamatosan mozgásban van. Itt elbocsátanak embereket, ott viszont vesznek fel újakat. Az az adat, hogy a munkanélküliség 3, 5 vagy éppen 6% nem mutatja a mögötte lévő munkaerő-vándorlást egyik munkahelytől a másikig.
Munkanélküliség Okai Magyarországon Térkép
Igaz, 130 ezres növekedés a válság éveire tehető. A lenti ábrán az állásvesztés okai szerint lehet látni a munkanélküliek számának alakulását, a cím alatti legördülő listából választva pedig egyesével vagy bármilyen tetszőleges csoportosításban megnézhetjük, hogyan alakultak az egyes kategória vagy kategóriák számai. Látható például, hogy a válság éveiben, azaz 2008-tól kezdve néhány éven át mélyponton volt a felmondások száma és aránya: 2006-ban 26 ezren távoztak önként a munkahelyükről valamilyen ok miatt, 2010-ben viszont már csak 18 500-an, ami az összes munkanélkülit tekintve 9, illetve 4 százalék. Csökken a munkanélküliség Magyarországon - Blikk. Ennek több oka is lehet, de többnyire a gazdasági visszaeséshez köthető: vagy megbecsülték a munkájukat, mert tudták, hogy nehéz lesz másikat találni, vagy váltottak volna, de az álláshelyek megszűnése miatt nem volt hova. Ezzel rezonál a kirúgások száma is: a legtöbb embert (276 ezret) 2010-ben küldték el a munkahelyéről – érzékeltetésképpen: tavaly "mindössze" 60 ezer embernek mondtak fel.
Az elmúlt hetekben látott gazdasági adatokból kiindulva vélelmezhető, hogy a következő 1-2 hónapban tovább javuló munkapiaci adatokat fog közölni a KSH. Bár a hírek alapvetően jók, azért nem árt az adatokat óvatosan kezelni. A munkájukat elvesztők közül ugyan, úgy tűnik, sokan el tudtak újra helyezkedni, de azért az új munkahelyeken a korábbiakhoz képest jó páran vélhetően kevesebbet keresnek. Gondoljunk például egy belvárosi étterem felszolgálójára, aki pizzafutár lett. Emellett sokak újra elhelyezkedése talán annak is köszönhető, hogy bár egy ideje nem a saját szakmájukban dolgoztak, de most – miután a magasabb bérű állásuk elveszett – visszamentek az eredeti (hiány)szakmájukba, és kénytelenek beérni az ezzel járó, alacsonyabb fizetéssel. Munkanélküliség - Ecopédia. (Ez elképzelhető lehet például alacsonyan fizetett állami szakmák esetében. ) Azaz, bár a munkapiaci adatok robusztusnak tekinthetők, a statisztikák elfedhetik azt a tényt, hogy száz-kétszázezer munkavállalónak – és családtagjaikon keresztül ennél akár jóval több embernek – sokat romolhatott a megélhetése a koronavírus-válság következtében Magyarországon.