Népesség Alakulása Magyarországon
July 7, 2024, 11:19 pmAz ország népességének alakulása Magyarország középkor végi, majd 17. század eleji össznépességének meghatározása régóta nagy problémák elé állította a történészeket és a demográfusokat. Mivel átfogó népszámlálás II. József uralkodásáig nem volt (1784–1787), elsősorban a fennmaradt magyar és török adóösszeírások (a dika- és dézsmajegyzékek, illetve a defterek), továbbá a jobbágyok szolgáltatásait számba vevő urbáriumok nyújtanak lehetőséget a rekonstrukcióra. Ezek a források azonban csak töredékesen maradtak fenn, és értelmezésük is komoly problémákat jelent. Az adójegyzékek pusztán az adóköteles családfőket veszik számba. Népesség-előreszámítás - Népességtudományi Kutatóintézet - Központi Statisztikai Hivatal. S mivel nem ismerjük pontosan az ország egyes régióinak családtípusait és népsűrűségét, csak körülbelül tudjuk meghatározni, mekkora szorzóval kell számolnunk, hogy megkapjuk például egy-egy megye lakosságszámát. Hasonlóképpen óvatosságra int az adóösszeírások által elpusztultnak titulált falvak ( villa deserta) problémája. Más forrásokból (urbáriumok, levelezés) ugyanis gyakran kiderül, hogy olykor nagy számban laktak ezeken a településeken is, noha adót rövidebb vagy hosszabb ideig 170 valóban nem fizettek.
Népesség-Előreszámítás - Népességtudományi Kutatóintézet - Központi Statisztikai Hivatal
2019. december–2020. februári időszakban 1800 gyermekkel több született hazánkban a megelőző év azonos hónapjaihoz viszonyítva. A havi születésszám emelkedése minden bizonnyal kapcsolatban van a 2019 februárjában bejelentett Családvédelmi Akcióterv intézkedéseivel. További pozitív tendencia a házasságkötések számának elmúlt hónapokban megfigyelt jelentős emelkedése, ami szintén kapcsolatban lehet az akcióterv egyes támogatási elemeinek tervezett igénybevételével. A születésszám elmúlt három havi alakulása pedig arra utal, hogy a házasságkötések számának tavaly megkezdődött emelkedése nemcsak a házasságba születő gyermekek arányát növeli, hanem részben a megszületett gyermekek számának növekedésével is együtt jár. A születési statisztikák értékelésekor árnyaltabb képet mutat a termékenységi ráta alakulása, ami nem feltétlenül mozog együtt a születésszám alakulásával. A születésszám változását alapvetően két tényező befolyásolja: egyrészt a szülőképes korú (15-49 éves) nők létszáma, másrészt a termékenységi ráta értéke.A hódoltságban körülbelül 140 lélek lakott egy átlagos faluban – ezek egymástól viszonylag nagy távolságban feküdtek –, míg a sűrűbben benépesült királyi országrészen egy-egy faluban ennél 171 valamivel több, mintegy 150-170 fő élt. A magyarországi népsűrűség messze elmaradt az itáliai 50-120, a németalföldi átlagos 40, de még a szomszédos ausztriai 18 fő/km 2 -es értékektől. Az egy évszázad alatt bekövetkezett pusztán 6 százalékos szerény növekedés csak nagyon látszólagos eredmény volt. A korabeli Európában ugyanis – miként arról az alábbi táblázat adatai tájékoztatnak – országszerte igen jelentős növekedés ment végbe. A demográfiai robbanás még a Magyarországgal szomszédos területeket sem kerülte el, hiszen Ausztriában és Csehországban mintegy 20 százalékkal, Lengyelországban pedig 36 százalékkal emelkedett a lakosságlétszám. Eközben Anglia és a Német-római Császárság össznépessége pusztán száz esztendő alatt több mint háromnegyedével gyarapodott.