Szendrey Júlia Verse Of The Day
July 17, 2024, 11:59 pmA verseket közli Gyimesi Emese "Úgy jártok, mint a pillangó, mely a tűzbe száll" Szendrey Júlia irodalmi pályájának problémakörei című tanulmánya mellékleteként. MIÉRT VAN ÍGY? Forró lánggal égni, Aztán elhamvadni Boldog szerelemtől! … Mért nem ez a sorsom? – Mért kell jéggé fagynom Élet hidegétől? Csillagként lefutni, Napként hanyatlani, Ég boltozatárul: Ekképen elhalni, Életből kimúlni, Pályazáradékul! … – Föld porában csúszni, Lábbal tapodtatni, Ez lett osztalékom; Növényként tengődni, Féregként tenyészni, Életföladatom! – (Pest, 1854. Szendrey júlia verse of the day. ) GONDOLATIM, ÉRZEMÉNYIM… Gondolatim, érzeményim Szárnyra keltenek, Nyitva hagytam kalitkájok S elröpültenek. Ne szálljatok a világba Ne hagyjatok el, Nem vár ott barát ti rátok Nem meleg kebel. Nem leltek ott rokonszívre, Hova szálljatok, Részvétlenség hidegétől Meg kell halnotok. Örömimnek, bánatomnak Édes gyermeki, Szívem rejtett világának Kis szülöttei. Ugy jártok, mint a pillangó, Mely a tűzbe száll, S az égető lángok közt ott Vár rá a halál. A gúny éles hahotája Fog köszönteni, S minden illatos virágról Elrezzenteni.
Szendrey Júlia - Versek - Ketezer.Hu– Ketezer.Hu
Naplója, versei és fordításai mind azt bizonyítják, hogy önállóan is megállta a helyét, ráadásul izgalmas élete folyamán több olyan döntést is hozott, amely a kortársak szemében megütközést keltett. Szendrey Júlia egy erős, független nő képét hordozza magával, aki nem engedett a közvélemény által ráerőszakolt szerepeknek, és ezzel jócskán megelőzte a korát. Forrás: Rubicon
A magyar koreográfusok és táncosok eltanulták ezt a praxist, de Bécstől Párizsig a sajátjukat, a "szép magyar táncot", a verbunkost és a csárdást vitték. Legfeljebb cifrázgatták még egy-két pirouette-el és lábujjhegyezéssel. (Széljegyzetben azért elfér, hogy szerettek volna magyar karakterű balettművészetet is, ezért a reformkori műtánc balettesítésén fáradoztak. Ők még nem tudták, hogy mit is teremtettek: a magyar színpadi néptáncot, a stilizált néptáncot. De ennek a stílusnak csak az 1950-es években lett valódi arca és formája. ) A kor magyar Noverre-je (szerénytelenül önmagát nevezte így), Lakatos Sándor volt. Na, őt hívta Petőfi a lábászok lábászának, mert a nehezebb lépéseket lábujjhegyen járta. Édesgess csak ide a harcba! Szendrey júlia verseilles. A verbunkos férfitánc volt, nők nem járhatták, bár Júlia gyakran mutatkozott nadrágban és rövid hajjal, sőt dohányozva Petőfi oldalán, nincs feljegyzés arról, hogy beállt volna egy körre. A lovas-katonanemzet mítosza ezekben az évtizedekben alakult ki, ehhez pedig leginkább a méltóságteljes, nem kapkodós, lassú tánc illet.