Fekete István Művei
July 17, 2024, 7:55 amAmikor valamelyik távolibb majorban akadt dolga – különösen a vakációim alatt –, gyakran elvitt magával. Útközben gyermekkoráról mesélt, vagy a vidék növényzetéről, madár- és állatvilágáról magyarázott. " (Ifj. FEKETE ISTVÁN (1900–1970) | A magyar irodalom története | Kézikönyvtár. Fekete István: Fekete István az Édesapám volt…) Kesszthelyen 2014-ben megnyílt Fekete István világhírű regényeinek, többek között a Tüskevár és a Téli berek népszerűsítésére, a nevében is különleges kulturális csemegét ígérő Matulárium.
- Fekete István művei
- Fekete István élete és munkássága röviden | Fekete István regények
- FEKETE ISTVÁN (1900–1970) | A magyar irodalom története | Kézikönyvtár
Fekete István Művei
Fekete István (1900. Január 25. -1970. Június 23. ) író, számos ifjúsági regény és állati történetek szerzője. Talán a legismertebb ifjúsági regénye a Tüskevár (1957), mely két városi fiúról szól, akik a Balaton és a Zala folyó csücskében töltik a nyarukat, ahol számos kalandban, tapasztalatban lesz részük és megismerkednek a természet valódi formájával. A fokozatos férfivá válás rögös útján segíti őket egy idős férfi, Matula bácsi. Ez a regény 1960-ban elnyerte a József Attila díjat, majd 1967-ben filmet is készítettek belőle. 1959-ben elkészült a Tüskevár folytatása, a Téli berek című ifjúsági regény is. Ez a regény is, csakúgy, mint a Tüskevár, valamint a Vuk a kis róka története felkerült a Top 100 legolvasottabb magyar regények listájára. Gyerekkora Fekete István Göllén született, Somogy megyében. Fekete istván regények. Édesapja Fekete Árpád tanító, édesanyja Sípos Anna. Az általános iskola első 4 osztályát szülőfalujában, majd az ötödik osztályt már Kaposváron végezte. 1923-ban elvégezte az első félévet a debreceni Gazdasági Akadémián, majd 1924-ben a magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémián folytatta tanulmányait, ahol 1926-ban mezőgazdászként végzett.
Fekete István Élete És Munkássága Röviden | Fekete István Regények
Ambrózy Ágoston, Ifj. Hegedűs Sándor, Ifj.
Fekete István (1900–1970) | A Magyar Irodalom Története | Kézikönyvtár
A többi elpusztul, a többi nem más, mint élelem. A héja, karvaly, sólyom tévedhetetlenül azt a madarat vágja ki a csapatból, amelyik legrosszabbul repül, amelyik leggyengébb, amelyik legkevésbé tud vigyázni magára. A róka a legbámészabb nyulat fogja meg, a farkas az elkódorgott bárányt s a harcsa, csuka, süllő - s a vizek többi ragadozói - azokat a halakat, amelyeknek valamelyik érzékszerve rosszabbul működik, mint a többié. És ez a szelektáló válogatás könyörtelenül igazságos saját fajukkal, sőt saját gyermekeikkel szemben is, mert azokat éppen úgy elkapják, mint az idegeneket. Sőt, a hatalmás csukaasszonyság, párzás idején felébredve a szerelem bódulatából, úgy bekapja a kisebb termetű férjet - ha nem vigyáz magára -, hogy annak csak a derék hitves gyomrában van ideje gondolkodni az élet és szerelem változékonyságáról. Fekete István művei. Hála Lovassynak, Gyula már értesült ezekről a dolgokról, és tudja, hogy a hasznos és káros megállapításokkal vigyázni kell, és hogy a ragadozók sokszor bizony nagyon hasznosak, viszont a békés halak lehetnek haszontalanok, sokszor károsak is.
Gazdatiszti munkája mellett vadászati témában írogatott is, cikkei a Nimród vadászújságban jelentek meg. 1946 tavaszán tiltó indexre került a proletárdiktatúráról és a bolsevizmusról írott művei miatt. A politikai rendőrség, az ÁVÓ is bántalmazta emiatt. Szemét kiverték, szétverték a veséjét, és hajnalban egy katonai kocsiból kidobták a János Kórház mellett, ahol két járókelő találta meg Egész életében nyíltan vallotta istenhitét, világnézeti és erkölcsi hovatartozását. 1950-ben, a Rákosi-korszak legvéresebb időszakában, a Tárogató út 77. alatti volt Rajnai-Tömöry villában található lakásába befogadta a Szent Ferenc Leányai apácarend kápolnáját. Az egykori Szajkó, ma Szerb Antal utca és a Tárogató út sarkán lévő Szent Ferenc Lányai rendházból kilakoltatták az apácákat, hogy az épületből kommunista pártszékházat csináljanak. Fekete István élete és munkássága röviden | Fekete István regények. A Jézus Szíve-kápolna mai napig a villában található. Legsikeresebbek azok az állatregényei, amelyeket 1940 és 1966 között vetett papírra. Csí, Kele, Lutra, Bogáncs történeteihez az ihletet többnyire a saját élményeiből merítette.