Gorka Géza Kerámiamúzeum - Múzeum Itt: Verőce: Radnoti Miklós Töredék
August 25, 2024, 3:13 pmGorka Géza (1894-1971) úttörő szerepet vállalt a magyar kerámia történetében. Tevékenységének köszönhetően a magyar képzőművészetnek ez az ága is önálló területként emelkedhetett világszínvonalra. Gorka mesterlegényként a paraszti fazekasság megismerésével kezdte pályáját. Felsőfokú tanulmányait a Budapesti Képzőművészeti Akadémián szerezte meg, majd németországi szakmai gyakorlata során ismerkedett meg a huszadik századi kerámia legfrisebb áramlataival. Németországból hazatérve Verőcén telepedett meg, ahol családjával élt és dolgozott egészen haláláig. Gorka életműve a magyar művészettörténet számára is bebizonyította, hogy a kerámia önálló művészeti ágnak tekintendő. Gorka Géza Kerámiamúzeum - artportal.hu. A paraszti tradíciókra épülő, majd mezopotámiai, egyiptomi, perzsa és reneszánsz elemekkel bővülő motívumkincse a huszadik század technikájával ötvöződve sajátosan egyedi és páratlan életművet hozott létre. Visszafogottság, nyugodtság, harmónia és szépség jellemzik munkáit. Apja tradícióját lánya, a magyar avantgard kerámia egyik legnagyobb úttörője, Gorka Lívia (1925 - 2011) folytatta.
- Látnivalók Verőce szívében: Vár a Dunakanyar bájos ékköve! - Csodahelyek.hu
- Gorka Géza Kerámiamúzeum - artportal.hu
- TÖREDÉK RADNÓTI MIKLÓS VERSE ÉNEKHANGRA ZONGORAKÍSÉRETTEL
Látnivalók Verőce Szívében: Vár A Dunakanyar Bájos Ékköve! - Csodahelyek.Hu
(Az államosítással a kísérletek abbamaradnak. ) 1946–1971 | Nógrádverőcei otthona mellett álló saját, önálló üzemében tervez és dolgozik 1946 | Nagybányától napjainkig című csoportos kiállítás, Balassagyarmat 1952 | I. Iparművészeti Kiállítás, Ernst Múzeum 1953 | Népművészeti és Iparművészeti Kiállítás, Műcsarnok | III. Magyar Képzőművészeti Kiállítás, Műcsarnok 1955 | Országos Képzőművészeti és Iparművészeti Kiállítás, Műcsarnok | III. Látnivalók Verőce szívében: Vár a Dunakanyar bájos ékköve! - Csodahelyek.hu. Magyar Iparművészeti és Népművészeti Kiállítás, Műcsarnok | Gorka Géza és Juriss Ibolya kiállítása, Csók István Galéria | Munkácsy-díj 1955–1965 | Együttműködés a Pécsi Porcelángyárral 1957 | Gorka Géza kiállítása, Nemzeti Szalon 1958 | Brüsszeli Világkiállítás (Grand Prix díj) | XVIII. Faenzai Nemzetközi Kerámia Verseny | Tanulmányút Olaszországban 1959 | A Magyar Népköztársaság ajándékaként a Faenzai Nemzetközi Kerámia Múzeumba kerülnek kerámiái | Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze kitüntetés | Nemzetközi Kerámia Kiállítás, Gmunden | Nemzetközi Kerámia Kiállítás, Ostend 1959 | IV.
Gorka Géza Kerámiamúzeum - Artportal.Hu
A Duna és a Börzsöny közelsége kiváló lehetőséget kínál a természetkedvelő emberek számára – mondja Grauszmann György, aki Verőce vonzereje mellett azt sem hallgatja el, hogy a jövő egyik legnagyobb kihívása a 12. számú főút jobb és bal oldalán jelenleg 80 centis sávban haladó EuroVelo 6 kerékpárút korszerű és biztonságos átépítése lesz. Vetési Imre (Dunakanyar Régió) Fotó: KesziPress
Ajánlotta a környék látványosságait, éttermeit. " Középkorú pár 2 nap alapján 3 napja " A WC fedele a vizesblokkban. " Nagy Attila László - középkorú pár 3 nap alapján 3 hete Szálláshely szolgáltatások Fehér Hattyú Kult-Kikötő Verőce szolgáltatásai magas, 9. 5/10 értékeléssel rendelkeznek valós vendégek véleménye alapján.
Töredék – Radnóti Miklós Oly korban éltem én e földön, mikor az ember úgy elaljasult, hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra, s míg balhitekben hitt s tajtékzott téveteg, befonták életét vad kényszerképzetek. Oly korban éltem én e földön, mikor besúgni érdem volt s a gyilkos, az áruló, a rabló volt a hős, – s ki néma volt netán s csak lelkesedni rest, már azt is gyűlölték, akár a pestisest. Oly korban éltem én e földön, mikor ki szót emelt, az bujhatott, s rághatta szégyenében ökleit, – az ország megvadult s egy rémes végzeten vigyorgott vértől és mocsoktól részegen. Radnóti miklós töredék elemzés. Oly korban éltem én e földön, mikor gyermeknek átok volt az anyja, s az asszony boldog volt, ha elvetélt, az élő írigylé a férges síri holtat, míg habzott asztalán a sűrü méregoldat...... Oly korban éltem én e földön, mikor a költő is csak hallgatott, és várta, hogy talán megszólal ujra – mert méltó átkot itt úgysem mondhatna más, – a rettentő szavak tudósa, Ésaiás...... 1944 máj. 19
Töredék Radnóti Miklós Verse Énekhangra Zongorakísérettel
A föld is egy nagy gyümölcs, S ha a kis szőlőszemnek egy nyár Kell, hány nem kell e nagy gyümölcsnek, Amíg megérik? (11, 8. vsz. 1-5. sor) Írók-költők szobrai Petőfi és Szendrey Júlia szobra Koltón Melocco Miklós Ady szobra Tatabányán Weöres Sándor szobra Szombathelen Ady Endre szobra a Kerepesi úti temetőben található sírján Jókai Mór szobra a Svábhegyen /Bp. / Petőfi Sándor Szendrey Júliával /a koltói kastély parkjában/ Mikszáth Kálmán szobra Mohorán Kosztolányi Dezső szobra Bp. - a Feneketlen tónál József Attila a Dunánál /Bp. / József Attila a Liszt Ferenc téren /Bp. / Ady Endre a Liszt Ferenc téren /Bp. Radnóti miklós töredék elemzése. / Ötödik ecloga Töredék Bálint György emlékére Drága barátom, hogy dideregtem e vers hidegétől, hogy rettegtem a szót, ma is elmenekültem előle. Félsorokat róttam. Másról, másról igyekeztem írni, hiába! az éj, ez a rémes, rejtekező éj rámszól: róla beszélj. És felriadok, de a hang már hallgat, akár odakint Ukrajna mezőin a holtak. Eltüntél. S ez az ősz se hozott hírt rólad. Az erdőn ujra suhog ma a tél vad jóslata, húznak a súlyos fellegek és hóval teli ujra megállnak az égen.
Oly korban éltem én e földön, mikor az ember úgy elaljasult, hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra, s míg balhitekben hitt s tajtékzott téveteg, befonták életét vad kényszerképzetek. mikor besúgni érdem volt s a gyilkos, az áruló, a rabló volt a hős, s ki néma volt netán s csak lelkesedni rest, már azt is gyűlölték, akár a pestisest. TÖREDÉK RADNÓTI MIKLÓS VERSE ÉNEKHANGRA ZONGORAKÍSÉRETTEL. mikor ki szót emelt, az bujhatott, s rághatta szégyenében ökleit, az ország megvadult s egy rémes végzeten vigyorgott vértől és mocsoktól részegen. mikor gyermeknek átok volt az anyja, s az asszony boldog volt, ha elvetélt, az élő írigylé a férges síri holtat, míg habzott asztalán a sűrü méregoldat. ….. mikor a költő is csak hallgatott, és várta, hogy talán megszólal ujra, mert méltó átkot is úgysem mondhatna más, a rettentő szavak tudósa, Ésaiás.