Műsor - Gózon Gyula Kamaraszínház - NéPrajz - üNnepek éS NéPszokáSok | Sulinet TudáSbáZis

A Gózon Gyula Kamaraszínház kertvárosi környezetben jó parkolási lehetőséggel várja közönségét. Előadásait magas művészi színvonal jellemzi, műsortervének kialakításakor fontos szempont a regionális igények figyelembe vétele. Repertoárjában gyermek-, ifjúsági- és felnőtt előadások egyaránt megtalálhatók. KEDVES LÁTOGATÓ! Felhívjuk figyelmét, hogy ennek a megjelenésnek jelenleg NINCS ÉRVÉNYES IDŐPONTJA portálunkon, ezért az itt közölt tartalom már lehet, hogy NEM AKTUÁLIS! Friss információkat az e-mail címen kérhet vagy küldhet. Függönyt fel! - Előadások - Gózon Gyula Kamaraszínház. RÉSZLETEK IDŐPONT Gózon Gyula Kamaraszínház előadások 2022 A SZERVEZŐK AZ IDŐPONT ÉS A PROGRAMVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJÁK! Pontos cím, geokód, térkép Kevés az információ? Ha valamit nem talál, további információkat kérhet szerkesztőségünktől. Információkérés Országos eseménynaptár

1. Fidelio.hu
2. A legendás színész, aki idős korában, a kommunizmusban eltartási szerződés kötésére kényszerült, és egy panelház alagsorában búcsúzott az élettől
3. Függönyt fel! - Előadások - Gózon Gyula Kamaraszínház
4. Márton-napi népszokások - Wikiwand
5. Márton-napi népszokások | Képes Régió
6. Igazán különös Márton-napi népszokások – Szilágysági Szó

Fidelio.Hu

Leforgattuk A hónap verse című sorozatunk idei évadának verseit is az ideiglenesen újra elfoglalt színházunkban. Fidelio.hu. (Bővebben a cikkben) Gózon Gyula Kamaraszínház Interjú Tasnádi Csabával, a De mi lett a nővel? rendezőjével "Egész életünkben szerepeket játszunk, a nővel kapcsolatos alapkérdés mentén kutakodva, kóvályogva, kétségbeesetten" – mondta Tasnádi Csaba rendező a Gózon Fém Színházbeli (FÉM Arts & Café) bemutatója kapcsán. (Bővebben a cikkben)

A Legendás Színész, Aki Idős Korában, A Kommunizmusban Eltartási Szerződés Kötésére Kényszerült, És Egy Panelház Alagsorában Búcsúzott Az Élettől

Az UNIO Rt. színházaiban végzett feladatai is szépen jövedelmeznek, miközben a filmekkel is jól keres. Tartalékait azonban felemészti egy "lakáscsere". 1935 júliusában Üllői úti lakásukat eladják, annak ára is belefolyik a korábban kinézett rákosligeti ház megvásárlásába. Gózon Gyula újságírói kérdésre mondja el: feleségével hét éhes szájat kell eltartaniuk, mely éhes szájaknak ráadásul szűkös volt a kilencedik kerületi lakás. A házaspár gyermektelen, az öt éhes száj – kettő maga a házaspár lehet – kilétéről nincs adat. Feltételezhető, hogy a rokonságukból kerültek ki. Gozon gyula színház műsor. Miután a lapok is beszámolnak a házvásárlásról – szerető, támogató hangvételben, örömmel közhírré téve a színészházaspár megérdemelt anyagi gyarapodását –, a közvélekedésben a négyszobás ház kastéllyá, a kert parkká terebélyesedik. Pedig a lapok azt is megírják, hogy a beköltözéskor Berky Lili aggódva kérdezte – bizonytalannak érezve hirtelen jött jólétüket – a férjét: Vajon milyen élet vár itt ránk, s az is meddig? Gózon Gyula azt felelte: Isten velünk volt eddig is, velünk marad ezután is!

Függönyt Fel! - Előadások - Gózon Gyula Kamaraszínház

A fiatalok mellett természetesen a felnőtt és idősebb korosztály is szívesen látogatja a színház előadásait, akik a nekik szóló, olykor könnyedebb, máskor komolyabb hangvételű darabokat színdarabokat fogadják szívesen. Az elmúlt évtizedben számos országosan ismert és elismert rendező és színész dolgozott nálunk. A prózai és zenés előadások között volt néhány ősbemutató vagy magyarországi ősbemutató is. Például Thuróczy Katalin: Cselédklozet, Janusz Glowacky: Antigoné New Yorkban, William Blinn: Hajnali mellúszás című darabját nálunk láthatta először a közönség. A legendás színész, aki idős korában, a kommunizmusban eltartási szerződés kötésére kényszerült, és egy panelház alagsorában búcsúzott az élettől. Emellett számos vendégjátéknak is otthont adott a patinás épület. Saját előadásaink közül jó néhány a határon túlra is meghívást kapott. Az eddigi 50 bemutató közül nehéz választani, hiszen mindegyiknek nagyon fontos és meghatározó szerepe volt a színház eddigi történetében, mégis ki kell emelni közülük néhányat: Csiszár Imre Kossuth-, és Jászai-díjas, Érdemes és Kiváló Művész például gyakran visszatér a színház falai közé. Rendezett már itt Brecht-et, Albee-t, Zieglert, olyan nagyszerű színészek közreműködésével, mint Tímár Éva, Körtvélyessy Zsolt, Dóczy Péter vagy Nagyváradi Erzsébet.

2 (magyar vígjáték, 111 perc, 1953) 1952 Állami áruház 8. 5 (magyar zenés vígjáték, 98 perc, 1952) 1951 Tűzkeresztség (magyar játékfilm, 99 perc, 1951) Déryné (magyar játékfilm, 104 perc, 1951) Civil a pályán 8. 7 (magyar vígjáték, 90 perc, 1951) 1950 1947 1945 Aranyóra (magyar játékfilm, 89 perc, 1945) A tanítónő 10 (magyar romantikus dráma, 85 perc, 1945) 1940 Semmelweis (magyar filmdráma, 77 perc, 1940) Rózsafabot 8. 4 (magyar filmdráma, 74 perc, 1940) Erzsébet királyné 8. 3 (magyar történelmi dráma, 89 perc, 1940) Erdélyi kastély 8. 9 (magyar filmdráma, 72 perc, 1940) 1939 János vitéz (magyar romantikus kalandfilm, 78 perc, 1939) 1938 Péntek Rézi 9. 4 (magyar vígjáték, 68 perc, 1938) 1937 Egy lány elindul 8. 8 (magyar filmdráma, 81 perc, 1937) 1936 Mária nővér 4. 5 (magyar játékfilm, 1936) Lovagias ügy (magyar vígjáték, 78 perc, 1936) Három sárkány (magyar vígjáték, 71 perc, 1936) 1935 Ez a villa eladó 9. 0 (magyar vígjáték, 75 perc, 1935) Édes mostoha 8. 2 (magyar filmdráma, 86 perc, 1935) Budai cukrászda 8.

Bertold Brecht: Kurázsi mama című műve különösen a fiatalok miatt volt fontos, hiszen a teátrum kiemelt feladatának tartja a környéken élő ifjúság tudatos színházi nevelését. Árkosi Árpád Jászai-díjas rendező nevéhez is több előadás színpadra állítása köthető. Ilyen volt például a 2003-ban bemutatott Édes Anna. A kiváló produkciók közül nem szabad említés nélkül hagyni Szakonyi Károly: Adáshiba című szatíráját sem, melynek Szacsvay László a főszereplője. A komoly darabok mellett a vidám, zenés, szórakoztató előadások is minden évben helyet kaptak a műsorban, hiszen néha jól esik egy-két órára félretenni a gondokat, és önfeledten kikapcsolódni. Erre nagyon jó példa volt, a több évadon át játszott Kaviár és lencse című vígjáték, melyben többek között Nyertes Zsuzsa, Borbás Gabi, Bregyán Péter, Vida Péter garantáltan megmozgatták a nézők nevetőizmait. A teátrum igyekszik minden korosztály igényeit kielégíteni, nemcsak a felnőttekre, hanem a gyerekekre is gondol. Az óvodásoktól a felnőtt nézőkig mindenki megtalálhatja a neki tetsző produkciót.

Néhol Márton nap a cselédfogás és a legeltetés határnapja, valamint vásárnap is. Dunaszerdahelyen (Pozsony vármegye) híres volt a Márton napi vásár. A kalotaszegi falvakban a jószág behajtása alkalmából Márton napi bált rendeztek.

Márton-Napi Népszokások - Wikiwand

Ez a nyaláb vessző volt Szent Márton vesszeje. Márton vesszeje többágú volt, s úgy tartották, ahány ága van, annyit malacozik a disznó. Tavasszal pedig ezzel a vesszővel hajtották ki az állatokat. A Márton-napi liba-lakomáról szóló első írásos beszámoló 1171-ből származik. A régi időkben Szent Márton napja jelentette a paraszti év végét, ilyenkor zárták le az éves gazdasági munkákat és ilyenkor vette kezdetét a téli pihenő időszaka. A cselédek ilyenkor kapták meg az évi bérüket és hozzá ráadásként egy libát, mert a szárnyasok nyáron felduzzadt hadát a tél beállta előtt meg kellett tizedelni. Márton-napon országszerte lakomákat rendeztek, hogy egész esztendőben bőven ehessenek, ihassanak. Úgy tartották, minél többet isznak, annál több erőt és egészséget isznak magukba. Ilyenkor már le lehetett vágni a tömött libát. Márton-napi népszokások - Wikiwand. A hiedelem szerint Szent Márton napján ludat illik enni, mert aki Márton napján nem eszik libát, az egész évben éhezni fog. A liba húsából szokás volt a papnak is küldeni, mégpedig az állat hátsó részéből.

Márton-Napi Népszokások | Képes Régió

Mártonok a nevük napját a híres Márton-napi lúd megölésével s elfogyasztásával ünneplik meg. Ez régen nagy esemény volt, majdhogynem olyan, mint a disznóölés. Csokonainak tulajdonítják a következő tréfás verset, a "nyársraítéltetett Márton-napi lúd" búcsúzó liba dalát: "Már liba koromban hallottam e napnak Hírét, hogy innepe van Mártony papnak. Rég tudom, hogy ilyenkor a torkos babona Eleitől fogva nyársra ludat vona, Mert apám, anyám is mikor megölettek, E nyalánk szokásnak áldozati lettek. " De hát hogyan kerül ide a lúd, a liba? Az egyik változat szerint Márton, aki a kora középkor legnépszerűbb szentje volt, szerzetesként szeretett volna élni, viszont az emberek, látva jóságát (megosztotta köpenyét egy koldussal), szent életét, püspökké akarták választani. Igazán különös Márton-napi népszokások – Szilágysági Szó. Márton a megtisztelő cím elől elbújt egy libaólba, nehogy megtalálják. A libák azonban hangos gágogásukkal elárulták, így mégiscsak püspökké választották. A másik változat szerint ez a hagyomány a római időkre nyúlik vissza, s kezünkbe adja a Márton név eredetének kulcsát is.

Igazán Különös Márton-Napi Népszokások – Szilágysági Szó

A népi hagyomány úgy tartja, ha Szent Márton fehér lovon érkezik, azaz Márton napján esik a hó, akkor enyhe tél lesz, amennyiben barna lovon nyargalász, vagyis nem esik hó, akkor kemény, havas télre számíthatunk. Eljött Márton szürke lovon, mondották akkor, ha enyhe, szürke és latyakos volt az idő e napon, és ilyen esetben szintén télre számítottak. Egy kalendáriumi regula szerint: Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál. Egy további időjóslás pedig azt mondja, hogyha Márton jókedvű, akkor bizony kemény lesz a tél. A Márton-napi időjósláshoz kapcsolódik egy olyan hagyomány, mely szerint a ropogósra sült libának a mellcsontjáról óvatosan lefejtették a húst, és szemügyre vették a mellcsontot: amennyiben a sült liba mellcsontja fehér színű és hosszú volt, akkor hosszú, havas, hideg télre számítottak. Ha a mellcsont barna és rövid volt, csak amolyan fekete karácsonyos, locs-pocs, sáros időre lehet számítani. Mit nevezünk Szent Márton vesszejének? Márton-napi népszokások | Képes Régió. A pásztorok ezen a napon egy csomó vesszőt adtak ajándékba azoknak a gazdáknak, akiknek a barmai kijártak a legelőre, a csordába.

hagyományaink 2018. 11. 07:00 A szárnyasok gágogásukkal, szárnyuk verdesésével óriási zajt csaptak, így elárulták rejtekhelyét. November 11-e Szent Márton napja. Mint minden ünnepnek, úgy ennek is megvannak a saját hagyományai, népszokásai, jellegzetességei. Ehhez a naphoz különösen sok babonát, szokást köt a néphagyomány. Mindemellett Márton-nap a 40-napos adventi böjtöt megelőző utolsó nap, amikor a jóízű és gazdag falatozás, vigasság megengedett. A legenda szerint Szent Márton a Római Birodalom Pannónia tartományának Savaria (mai Szombathely) nevezetű városában látta meg a napvilágot 316-ban vagy 317-ben (a pontos dátum kérdéses). A római császár katonájaként szolgáló Márton a franciaországi Amiens városában egy hideg téli estén odaadta meleg köpenyének felét egy koldusnak. Aznap éjszaka álmában megjelent Jézus a koldus alakjában. Innentől kezdve pedig fordulat állt be Márton életében: Isten szolgálatába állt. Jóságáról már élete során is legendák keringtek, s az alázatos misszionáriust püspökké akarták szentelni.

July 17, 2024, 9:14 am