Térd Oldalszalag Fájdalom

2012. Évi Cxciv. Törvény - Nemzeti Jogszabálytár

Az idei év karácsonyán megvalósul a magyar hírközlési piac teljes liberalizációja. A magyar kormány március 2-án jóváhagyta az egységes hírközlési törvény tervezetét, amely a megváltozott piaci körülmények szabályozásait tartalmazza. Az Üzleti Negyed összeállításában a tervezet néhány fontos elemét -például a szolgáltatók közti együttműködés kérdését, az egyetemes szolgáltatás intézményét - gyűjtöttük össze. A kormány a múlt hét pénteken jóváhagyott egységes hírközlési törvény tervezetével egy, az Európai Uniós követelményeknek megfelelő, a liberalizált hírközlési piac fejlődését elősegítő törvény megalkotását tűzte ki célul. Magyarországon, sok más európai országhoz hasonlóan éveken keresztül a posta látta el a távközlési szolgáltatásokat. A '90-es évek elején megszülettek a távközlésről, a postai szolgáltatásról, illetve a ferkvenciagazdálkodásról szóló törvények, így a postai-, a távközlési-, és műsorszórási tevékenységek gyakorlatilag szétváltak. A távközlésről szóló törvény részleges piacnyitást hirdetett meg és a koncessziós és egyéb közcélú szolgáltatások szétválasztásával kialakulhatott a többszereplős távközlési piac.

Egységes Hírközlési Törvény 2020

Koncesszióköteles szolgáltatásokat - például közcélú távbeszélő-és mobilszolgáltatás, vagy televízió műsorszórás - a koncessziós szerződések alapján erre a célra létrehozott koncessziós társaságok nyújthattak. A törvény ezenkívül meghatározta a távközlési szolgáltatási szerződések két fő típusát, a hálózati és előfizetői szerződéseket, valamint rendelkezett egy hírközlési szervezet felállításáról, szétválasztotta a az állami és gazdálkodói feladatokat. A frekvenciagazdálkodásról szóló törvény a rádiótávközlő berendezések, a nagyfrekvenciás villamos berendezések gyártóira és felhasználóira terjed ki. A postáról szóló törvény pedig újraszabályozta a postával kapcsolatos korábbi rendelkezéseket, figyelembe véve a nemzetközi tapasztalatokat és a postai szolgáltatások sajátosságait is. A most parlament elé kerülő egységes hírközlési törvény tulajdonképpen ennek a három korábbi törvénynek az egyesítése, noha elvileg elképzelhető lett volna az egyes törvények külön-külön történő modernizálása.

Egyseges Hírközlési Törvény

Jogszerűen építettnek kell tekinteni azt az építményt is, amely az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 48. §-a szerint fennmaradási engedélyt kapott. - a BMH vagyonkezelésében álló területen található elektronikus hírközlési építmény kiépítésének és üzemeltetésének minden költsége a nyertes pályázót terheli. A nyertes pályázó az esetleges közmű üzemeltetéshez köteles a BMH főórái mellé almérőket felszereltetni és a mért költségeket a BMH irányában a szakmai szabályok szerint rendszeresen rendezni. A BMH biztosítja az internetes honlapján, hogy a vagyonkezelői hozzájárulással összefüggő eljárásra, díjra és döntésekre vonatkozó minden lényeges információhoz minden érdekelt könnyen hozzáférhessen, ezen információkat rendszeresen felülvizsgálja. Utoljára frissítve: 2019. július 01., hétfő 11:55 Köhögés lelki Krk sziget élővilága festival

Egységes Hírközlési Törvény Végrehajtási

Az Mttv. § (5) bekezdése szerinti befizetések felhasználása 8 400, 0 11. MTVA kamatfizetési kötelezettsége, egyéb pénzügyi ráfordítások 293, 5 Költségvetési kiadások összesen 103 126, 3 Kiadások összesen 103 126, 3 2. évi bevételi előirányzatai 1. Közszolgálati hozzájárulás 84 778, 6 2. Médiaszolgáltatási díj 1 570, 0 3. Pályázati díjak (támogatási, frekvencia) 20, 0 4. Médiaszolgáltatási szerződésszegési kötbér, bírság, óvadék 10, 0 5. § (5) bekezdése szerinti befizetések 8 400, 0 Költségvetési bevételek összesen 94 778, 6 6. Kereskedelmi, vagyongazdálkodási és egyéb bevételek 8 347, 7 Bevételek összesen 103 126, 3 Vissza az oldal tetejére

Egységes Hírközlési Törvény Változásai

Amennyiben nem, melyek a jelentős piaci erővel rendelkező szereplők, amelyekre a verseny torzulásával és a piaci szereplő konkrét helyzetével arányos, a verseny érvényesüléséhez szükséges mértékű, a törvényben meghatározott kötelezettségeket elő kell írni. Ezt a hónapokig tartó eljárás-sorozatot a hatóság évente köteles elvégezni, és a tagállami kereskedelemre gyakorolt hatás függvényében egyeztetnie kell az Európai Bizottsággal és a tagállami nemzeti szabályozó hatóságokkal is. Ez a feladat uniós tagsággal járó kötelezettség, amely jelentősége és bonyolultsága révén nagy kihívást jelent majd a hatóság számára. Az új szabályozás biztosítja mindazokat az eszközöket, amelyek igénybevételével a hatóság szükség esetén beavatkozhat a piaci szereplők magatartásába. A törvény hatóságra vonatkozó rendelkezései megfelelnek a közösségi előírásoknak is, és a hazai jogrendszerhez is illeszkednek. Az elszigetelt, széttöredezett szervezet helyett egyetlen egységes szerv, a Nemzeti Hírközlési Hatóság látja el az ágazati piacigazgatási feladatokat.

Szakmai vélemények szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy az EHT rendkívül keveset mond a kábeltelevíziós piac szabályozásáról. A médiatörvény szerint ugyanis a kábeltévé-hálózatokat 2002 januárjáig alkalmassá kell tenni a kétirányú kommunikációra, azaz a telefonálásra. Ennek ellenére az EHT legfontosabb rendelkezése ezen a területen a Matáv kiszorítása. A törvény kimondja, hogy a Matáv 2002-től nem szerezhet befolyást kábeltelevíziós hálózatokban. Arról azonban nem rendelkezik, mit kell tennie meglévő rendszereivel. A szakértők arra számítanak, hogy a Matáv kiszorítására tett kísérlet azért is nagy vitákat vált majd ki, mert a korlátozás csak 2004-ig él. Így valószínű, hogy a kábeltelevíziós stratégiájának átdolgozásáról beszélő Matáv nem is igyekszik majd megszabadulni hálózataitól. Emellett – mondják az ágazat ismerői – a Matáv kábeltelevíziós érdekeltségeinek eladása nem is lenne könnyű feladat. Az EHT-ben ugyanis az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) állásfoglalásának hatására benne maradt a kábeltévés cégek piaci részesedését a potenciális piac egyhatodában maximáló korlátozás.
June 30, 2024, 6:59 pm