élet a halál után: Az ÓSz-ben elég korán találkozunk azzal a meggyőződéssel, hogy az ember a halál után nem hull a semmibe. Az olyan szövegek, mint a Ter 42, 13; Jer 31, 15; Jób 7, 21; Zsolt 39, 14, amelyekben a halál utáni "nem lét"-ről esik szó, csak a földi létet kérdőjelezik meg, nem pedig az abszolút létet. Mivel az ember mivoltját illetően még nagyon kezdetleges ismereteik voltak ( ® halál), arról sem tudtak tiszta képet alkotni, hogyan képzelhető el az ember halál utáni léte. Vsz., hogy eleinte Izr. -ben is azt képzelték, hogy a halottak a sírban élnek tovább; erre utal a megtér atyáihoz kifejezés ( Ter 47, 30; 1Kir 3, 22 stb. ), ami később egyszerűen eltemetik v. leszáll a holtak országába lett. Erre enged következtetni a halottakról való gondoskodás is (a halottal élelmiszert is adtak a sírba, és rendszeresen ellátták vízzel); lehet, hogy még Jer 31, 15 is ezt tükrözi, bár csak költői kép formájában. Ugyanakkor határozott megfogalmazást kapott az a föltevésük, hogy az ember a halál után a ® holtak országá ba, a ® seol ba száll le, és ott a sötétségben és a porban vigasztalan a léte.
- Élet a halál után
Élet A Halál Után
Ezen a ponton a végtagokat már nehéz megmozdítani, áthelyezni, a térd és a könyök kissé behajlik, az ujjak és a lábujjak szokatlanul görbének, görcsösnek tűnhetnek. A halál utáni 12. órát követően A teljes hullamerevség beálltát követően az izmok újra ernyedni kezdenek, a molekuláris halál, vagyis a belső szövetek bomlása miatt. Ez a folyamat a környezeti hatások függvényében 2-3 napot vesz igénybe. A bőr zsugorodni kezd, ami azt az illúziót kelti, hogy a haj és a köröm nő. A szaruhártya beszárad, amitől szalonnabőrszerű elváltozás alakul ki a szemen, ezt más néven Sommer-Larcher féle foltnak neveznek. Beindul a test külsőleg is látható bomlása. Az utolsó utáni 10 perc Amennyiben nem agyhalál következett be, tehát a halál oka más, kutatások alapján kijelenthetjük, hogy az agy bizonyos funkciói a halál után akár 10 percig is tovább működhetnek. Bár bizonyíték nincs rá, de az agyi aktivitás arra enged következtetni, hogy halálunk után egy rövid ideig még hallunk. Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről!
szerint a halál után mindenki leszáll az alvilágba, a ® hádesz ba. Lk 16, 19–31: az igazak nem kerülnek oda, ahol a bűnösök bűnhődnek, őket külön hely, ® Ábrahám kebele várja. 23, 43 ugyanakkor a Paradicsomot említi, amely föltehetően az égben keresendő; a Krisztussal való közösség révén, aki a föltámadása után fölment a mennybe, és elfoglalta helyét az Atya jobbján ( Mk 16, 19; ApCsel 2, 33 kk. ; Zsid 8, 1; Ef 1, 20; 2, 6; 1Pét 3, 22), a hívő embereknek polgárjoguk van az égi hazában ( Fil 3, 20), ott van az otthonuk, az örök hazájuk ( 2Kor 5, 1). Az ég bőséges jutalom lesz Krisztus iránti hűségükért ( Mt 5, 12; Lk 6, 23). A Fil 1, 23; 2Kor 5, 6 kk. -ből kikövetkeztethető, hogy az igazaknak nem kell várniuk a föltámadásig és az utolsó ítéletig, hogy bejussanak az égi hazába; mindjárt haláluk után elérkezhetnek oda ( Jel 14, 13). A bűnösök végleges eszkatologikus helye a ® pokol v. a ® Gehenna. A jók és gonoszok végleges sorsa (örök élet v. kárhozat) az utolsó ® ítélet kor dől el, az idők végén, a föltámadáskor ( Mt 25, 46; Jn 5, 28 kk.