Hunyadi János Síremléke
August 27, 2024, 8:53 amA Magyar Királyság történetében hat alkalommal választottak kormányzót az ország vezetésére, amikor a királyi trón betöltése valamilyen akadályba ütközött, vagy a törvényes király még kiskorú volt. Az első kormányzó Hunyadi János volt, aki a magyar történelemkönyvek legfényesebb lapjain szerepel, akárcsak fia, Mátyás király. Hunyadi János ábrázolása a Thuróczi-krónika augsburgi kiadásából (Forrás: Szilágyi Sándor: A Magyar Nemzet Története) Hunyadi kormányzói kinevezésének előzménye, hogy 1444. november 10-én a várnai ütközetben elhunyt Magyarország királya, I. Ulászló. Bár az országnak volt – Ulászlóval egy időben – megválasztott és 1440-ben törvényesen megkoronázott királya, a kiskorú V. Gyulafehérvár – Hunyadiak síremléke | Bagyinszki Zoltán fotográfus. László, őt azonban III. Frigyes osztrák herceg, későbbi német-római császár foglyul ejtette, és nem engedte vissza Magyarországra. A helyzet megoldására, a király helyettesítésére a Rákos mezejére összehívott rendek 1446. június 5-én kormányzót választottak Hunyadi János személyében. A városligeti Vajdahunyad vára korabeli képeslapon.
Gyulafehérvár – Hunyadiak Síremléke | Bagyinszki Zoltán Fotográfus
Kormányzósága második évében az uralkodói birtokokat és az ebből származó jövedelmeket, valamint Buda várát is megkapta. Közben egyre gyakoribbá váltak a török elleni összecsapások is, 1448 októberében a rigómezei ütközet a keresztény seregek vereségével zárult. Ekkor Hunyadi az Oszmán Birodalom ellen vívott háborúinak egyik legnagyobb kudarcát szenvedte el. Krusevácnál 1454. október 2-án megverte a török sereget, de Konstantinápoly 1453. májusában elesett. Lotz Károly: Hunyadi János utolsó áldozása. Falkép a Bakáts téri Assisi Szent Ferenc-templomban (Forrás:) Hunyadi egyre inkább szorgalmazta, hogy együttes európai erővel űzzék ki a törököt a kontinensről, kezdeményezése azonban nem talált támogatásra. Az ostrom alá vett Nándorfehérvárt is a saját költségén szervezett seregével és a Kapisztrán János toborozta parasztokból álló keresztesekkel kellett védenie. A többszörös túlerőben levő török sereg felett mégis győzelmet aratott 1456. július 21–22-én. Bár III. Callixtus pápa "Cum hiis superioribus annis" kezdetű bullája már a csata előtt (június 29-én) elrendelte az oszmán hódítók legyőzéséért és a keresztény seregek győzelméért imára hívó harangszót, azonban ez a felszólítás és a győzelem híre gyakorlatilag egy időben jutott el Budára.
A vár teljes területe ma felújított állapotban, parkosítottan várja a látogatókat. A műemlékek meglátogatásával, a nagy kiterjedésű falrendszer körbejárásával teljes napi időtöltést biztosít a gyulafehérvári erődrendszer, Erdély modern erődje. Galéria