Középkori Kereskedelem Érettségi Tétel
July 4, 2024, 7:54 pmKezdeményezői az észak-itáliai kereskedővárosok (amelyeknek húsra, borra, gabonára volt szükségük) és a flandriai posztóvárosok (amelyeknek pedig piacra volt szükségük Európa szerte). A szárazföldi kereskedelem első útvonalai a folyamok voltak. Később a folyamvölgyekben (pl. Duna) húzódó, illetve a zarándokutakhoz ( Franciaország ból Rómá ba, illetve Santiago de Compostelá ba) kapcsolódóan szárazföldi utak is ismertté és kedveltté váltak. Középkori városok, kereskedem - SuliHáló.hu. Az észak-déli kereskedelem központja Franciaországban Champagne grófság volt. Igen hosszan tartottak a vásárok (48 nap). Viszonylag biztonságosak voltak. Jelentős volt a pénzváltás intézménye is, később hitelszervezetet is működtettek.
Középkori Kereskedelem Érettségi Tête À Modeler
Kétféle vásár volt: országos vásár és heti piac. A vásárok menetrendje: Első héten még csak felsorakoztatták az árut, de eladni és venni nem lehetett. A piaci felügyelő adta meg az engedélyt az árusítás megkezdésére, később ő felügyelte a rendet. A vitás kérdéseket a piaci bíróság döntötte el. A " vásár békéje ": a piacon nem lehetett senkit elfogni. Tengeri kereskedelem: A középkori távolsági kereskedelem 2 jellegzetessége a közlekedési viszonyok fejletlensége következtében: elsősorban luxusáru kereskedelem, elsősorban vízi úton történő szállítás. Középkori kereskedelem érettségi tête de liste. A levantei (Földközi-tenger keleti partvidéke) kereskedelem: Árui: Kínából, Iránból selyem, Indiából gyapot, Indonéz szigetvilágból fűszerek érkeztek a szárazföldi karavánutak célpontjaiba ( Bizánc, Antiochia, Alexandria), innen vitték tovább tengeren. Mindezekért cserébe nemesfémet, nyersanyagokat, később iparcikkeket vittek Ázsiába. Urai: A VII. sz. -tól az arab hajók uralták a levantei térséget. A IX. -tól Bizánc törte meg az arabok tengeri fölényét.
Középkori Kereskedelem Érettségi Tête Au Carré
A római Birodalom bukása után elpusztultak a városok - visszaszorult az árutermelés - a Nyugat önellátó birtokokra esett szét - talajváltó rendszer (4-6 év után új földeken termeltek) - fejlődtek a termelési módszerek és eszközök A VIII. századtól a nomádoktól átvett technikai újítások és a kolostorokban kibontakozó gazdálkodás nyomán a termelési módszerek és a munkaeszközök fejlődni kezdtek - kialakuló 2 nyomásos gazd. - 3 nyomásos gazd.
A kora középkorban kibontakozó mezőgazdasági fejlődés a 11-12. században kiteljesedett, a 12. században az erdők helyén jórészt szántók voltak, így a gabona terméshozama 2-3 szorosára nőtt. A növekvő és biztosabb termés csökkentette az éhínséget, emelkedett a népesség, mert az emberek szervezete jobban ellenállt a betegségeknek, így Európa lakossága 38 millióról 75 millióra nőtt, mely vándormozgalmat indított el. A középkor - Érettségid.hu. Az eddigi lakatlan területeket birtokba vették, Közép-Európa szabad földjein pedig a telepeseket ( hospes eket) szívesen fogadták. A mezőgazdasági árutermelés fejlődése felesleget hozott létre, így megindult a pénzforgalom, mely elősegítette a város ok kialakulását. A város várfallal körülvett település, melynek építése a király engedélyéhez volt kötve. A városok politikai és gazdasági támogatást nyújtottak a királynak, melynek eredményeképp kiváltságokat kaptak. A város lakója nem volt se nemes, se jobbágy, szabad ember volt, így minden kötöttség nélkül rendelkezett tulajdonával (adhatta-vehette).