Tatarkiewicz Az Esztétika Alapfogalmai
July 7, 2024, 10:11 pmA jelen könyv ugyanehhez a témához tér vissza, ám másként: mint az esztétikai kérdések, fogalmak és elméletek történetéhez. A korábbi és a jelenlegi könyv tárgya részben ugyanaz, de csak részben: a korábbi könyv ugyanis a tizenhetedik századnál véget ért, míg a jelen munka a jelenkorig tárgyalja a témát. Márpedig a tizennyolcadik és a huszadik század között sok minden történt az esztétikában. Az esztétika önálló tudományként csak ebben az időszakban lett elfogadottá és kapott saját nevet, és olyan elméleteket hozott létre, melyekről korábbi tudósok és művészek nem is álmodtak. Mindazonáltal a jelen könyv elég közel áll a régihez, s ezzel együtt ahhoz, hogy annak kiegészítéseként vagy konklúziójaként lehessen olvasni - mintegy negyedik köteteként. Az anyag részleges átfedései miatt elkerülhetetlenül vannak benne ismétlések. Wladyslaw Tatarkiewicz - Az esztétika alapfogalmai - Hat fogalom története - antikvár könyv. Az esztétikatörténetben, mint ahogyan más diszciplínákban is, vannak olyan fogalmak és elméletek, melyeket a téma semmilyen tárgyalása nem hagyhat figyelmen kívül. Ebben a tekintetben igaza volt az ókori Empedoklésznek, aki úgy gondolta: ha egy gondolatot érdemes kimondani, akkor megismételni is érdemes.
Wladyslaw Tatarkiewicz - Az Esztétika Alapfogalmai - Hat Fogalom Története - Antikvár Könyv
Arisztotelész: A költészet első közeledése a képzőművészethez............ 81 9. A hellénisztikus kor: A költészet második közeledése a képzőművészethez...... 83 10. A vizuális művészek kivétel nélkül az utóbbiba tartoznak, a költő viszont a kettő bármelyikébe tartozhat. Amikor Platón Az állam -ban a költőket és a vizuális művészeket összehasonlítva párhuzamot von közöttük, nem pusztán egy ismert viszonyt jelöl meg. Ellenkezőleg: egymástól nagyon távol eső dolgokat közelít egymáshoz: egyike ez Platón szeretett paradoxonjainak. A paradoxon szándéka nyilvánvaló: a mesterember-költőket azért szállítja le a festők szintjére, hogy nagyobb csapást mérhessen rájuk, ugyanakkor magasabbra emelhesse az inspirált költőket. Hasonlóan járt el Platón akkor is, amikor a szakácsok és a számára ellenszenves politikusok között vont hasonlatot. Platón szemében mindenfajta költészet megismerés, és ami azt illeti, minden görög szemében az volt. Ám az inspirált költészet az ideális létezés a priori megismerése, míg a mesterségszerű költészet pusztán az érzéki valóság ábrázolása.Már Deutsch Tamás is beszólt Karácsony Gergelynek - Blikk Románia ep választás eredmények Szerzői jog fogalma n Vörös bársony torta buddy Rejtő Jenő: A boszorkánymester (Szukits Könyvkiadó, 1993) - Eladó ház galvács Miniszter félrelép zalaegerszeg A forma C története........................... 171 4. A forma D története........................... 172 5. A forma E története.................... 173 6. Más formák története.................... 175 7. A forma új fogalmai.......... 176 A KREATIVITÁS: A FOGALOM TÖRTÉNETE 1. A kreativitás nélkülinek látott művészet...................... 179 2. A terminus története.......................... 183 3. A fogalom története............................ 184 4. Creatio ex nihilo............................... 186 5. A kreativitás jelenkori fogalma......... 187 6. Pánkreácionizmus........... 190 7. A művész kreativitása.......................... 191 MIMÉZIS: A MŰVÉSZET VALÓSÁGHOZ VALÓ VISZONYÁNAK TÖRTÉNETE 1. 194 2. A múlt más elméletei.......................... 201 3.