Fénnyel Kapcsolatos Kísérletek
July 16, 2024, 1:08 pmAz ELTE szombathelyi, Gothard Asztrofizikai Obszervatóriumának kertjében Naprendszer-modellt állítanak fel, a szombathelyi programon az érdeklődők könnyedén átsétálhatnak a Marsról a Jupiterre.
Ember A TerméSzetben - 5. OsztáLy | Sulinet TudáSbáZis
Csináljunk most lila fényt az alapszínekből! Hogy lehet ezt elérni? Milyen színeket tegyünk a zseblámpák elé? Csináljuk meg ugyanezt narancssárgával és zölddel is! 5. kísérlet – Komplementer színek Eszközök: zseblámpa áttetsző színes lapok (piros, zöld, sárga) A3-as papír a falon körök színes lapból (piros és zöld) Menete: Mi történik, ha most színes lapot világítunk meg színes fénnyel, nem fehéret? Tegyük a piros kört a lap közepére. Milyen színű lesz vajon a kör, ha piros, sárga vagy zöld fénnyel világítjuk meg? Nézzük meg mindet. Magyarázat: A piros és a zöld szín kioltja egymást, ezért lett sötét (majdnem fekete) színű a kör. A piros a zöld komplementer (kiegészítő) színe. Újabb menet: Tegyük most a zöld kört a lap közepére! Kérdezzük meg, hogy milyen színű lesz szerintük a kör, ha piros és milyen, ha zöld színnel világítjuk meg. Nézzük meg ezeket is. Magyarázat: A piros és a zöld komplementer színek. 6. A fizika mindenkié!. kísérlet – Mi történik a kanállal a vízben? Eszközök: kanál pohár tele vízzel nyíl egy kis papíron Menete: Nézzük meg a kanalat, forgassuk körbe, hogy mindenki alaposan figyelje meg, hogy néz ki.
Fizika @ 2007
A bennünket körülvevő természeti jelenségek sokszor érdekes és fontos fizikai törvényszerűségekre irányítják figyelmünket. Mikor felnézünk az égre éjszaka a csillagokat látjuk, nappal azonban az ég kék színe elrejti azokat. Vajon mi az oka, hogy nappal kéknek látjuk az égboltot, este pedig a csillagok ragyognak felettünk? A világ ehhez hasonló csodáit leginkább szemünkkel fedezzük fel, de hogyan viselkedik a szemünket elérő fény? Ember a természetben - 5. osztály | Sulinet Tudásbázis. Mindig egyenes vonalban terjed? Bontható? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kaphatunk választ a rövid előadások megtekintésével. A bemutatott kísérletek jegyzéke: Miért kék az ég? Fényelhajlás optikai rácson A fény útja optikailag inhomogén közegben A fény visszaverődése A fény törése – Snellius-Descartes törvény Optikai szálak A fény törése prizmán – Diszperzió Fénydiszperzió Előadás megtekintése:
A Fizika Mindenkié!
Polarizáció nak nevezzük azt a jelenséget, amikor a különböző rezgésirányú hullámok közül — egy alkalmasan megválasztott eszköz segítségével — kiválasztunk egyfajta rezgésirányú hullámot. Ebből következik, hogy csak a tranzverzális hullámot lehet polarizálni. Mivel a fény polarizálható, ebből következik, hogy tranzverzális hullám. Fizika @ 2007. MALUS végezte el 1808-ban azt a kísérletet, amely bizonyította, hogy a fény polarizálható. Természetes fényt bocsátott egy üveglapra, majd a vele párhuzamos üveglapot a ráeső fény mint tengely körül forgatta. Azt tapasztalta, hogy a második üveglap által visszavert fény intenzitása periodikusan változik. A jelenség a következőképpen értelmezhető: Az első tükör (polarizátor) a rá megfelelő beesési szögben érkező fényből csak egy bizonyos rezgési síkú fényt ver vissza. A polarizátor azokat a rezgési síkú hullámokat tudja visszaverni, amelynek síkja "belesimul" az üveg síkjába. A második tükör (analizátor) forgása közben, amikor a tükör síkja éppen merőleges erre a rezgési síkra, akkor a poláros fényt a tükör elnyeli.
Minden program ingyenes, a programok listája folyamatosan bővül, amelyet a rendezvény weboldalán követhetnek. "A természettudományok és modern technikai alkalmazásaik egyre nagyobb teret hódítanak mindennapi életünkben. Szeretnénk megmutatni mindenki számára, hogy a fizika sokszínű, érdekes, a világról fontos és alapvető információkat nyújtó, ugyanakkor mindennapi életünket is befolyásoló, kézzelfogható és nélkülözhetetlen tudomány" – hangsúlyozták a programsorozat szervezői. A rendezvényről és a további programokról az érdeklődők a oldalon tájékozódhatnak.
Ezután a két kutató szerepet cserélt. Ezúttal Bier végzett el gerinccsapolást a munkatársán, és hogy a fájdalommentességről valósan meggyőződhessen, kollégáját késsel szurkálta, kalapáccsal ütögette, kihuzigálta szeméremszőrzetét, majd végezetül alaposan összepréselte annak heréit. A sikeres kísérlet után a kutatópáros - az elszenvedett traumákkal mit sem törődve - baráti egyetértésben vacsorázni indult. Még neurológus korában Sigmund Freud is előszeretettel önkísérletezett a kokainnal. Az átélt élményektől el volt ragadtatva. Egy alkalommal elhatározta, hogy morfinista barátját a kokain segítségével leszoktatja szenvedélybetegségéről. A kezelés részben eredményesnek bizonyult. De csak részben. A barát valóban felhagyott a morfiummal, viszont a kúra során rákapott a kokainra. Ez esetben is igaz a mondás: "A kezelés nem lehet veszélyesebb a betegségnél". Voltak, akik tudományos célból veszélyes és fájdalmas fizikai behatásnak vetették alá saját szervezetüket. A 20. század elején John Haldane a légzést, a test gázfogyasztását, a mélytengeri búvárok egészségügyi állapotát vizsgálta.