Tanulmányi Szerződés: Hogyan Kell Számolni Az 5 Évet? - Adózóna.Hu
August 26, 2024, 12:45 amMi változott? Kezdjük a korábbi és a hatályos szabályozás közötti két legfontosabb különbséggel! A "régi" Munka Törvénykönyve (1992. évi XXII. törvény) a munkáltató szakemberszükségletének biztosítása érdekében tette lehetővé a tanulmányi szerződéskötést. Eszerint olyan személlyel is lehetett e szabályok szerint szerződni, aki nem állt a munkáltatóval munkaviszonyban [1992. törvény 110. § (1) bek. ]. Az Mt. szabályai ezzel szemben kizárólag a munkaviszonyban álló felek tanulmányi szerződésére vonatkoznak. Ezen rendelkezések ugyanakkor részben mintaként szolgálhatnak arra az estre is, amikor még a jogviszony a szerződéskötéskor nem áll fenn. Mert éppen a tanulmányi szerződésből származó egyik kötelezettsége alapján kötnek utóbb támogatott tanulmányok befejezését követően munkaszerződést. A másik eltérés: a munkavállaló munkáltatójának köteles volt előzetesen bejelenteni, ha más munkáltatóval tanulmányi szerződést kívánt kötni [1992. § (2) bek. ]. Az Mt. -ben ilyen szabály nincs, és véleményünk szerint – a magánszféra védelmére is figyelemmel – ilyen bejelentési kötelezettség nem írható elő.
Tanulmányi Szerződés Jogszabály 2021
(Mfv. I. 10. 929/1997/2. ) A tanulmányi szerződés szabályozása 2012. július 1-jével, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény ("új Mt. ") hatálybalépésével, jelentősen átalakult. Az új Mt. ugyanis hallgat mind az iskolai rendszerű, mind a nem iskolai rendszerű képzésben résztvevő munkavállaló számára nyújtandó munkaidő-kedvezményekről. A jelenlegi szabályozás alapján a tanulmányok folytatásához, a vizsgák letételéhez és a felkészüléshez szükséges időről a felek a tanulmányi szerződésben rendelkezhetnek, a jogszabály önmagában a munkavállaló számára nem nyújt garanciát. Az új szabályozás egyértelműen a munkavállalókat hozza nehezebb helyzetbe, míg a munkáltató terheit csökkenti. Ha a munkavállaló és a munkáltató a szabadidő kérdését nem rendezik a tanulmányi szerződésben, egy esetleges jogvitában a munkavállalónak nehéz dolga lesz, ha arra kíván hivatkozni, tanulmányi kötelezettségének önhibáján kívül nem tett eleget. A munkáltatónak ugyanis az új Mt. alapján, ha a tanulmányi szerződés nem mondja ki, nem kötelessége szabadidőt biztosítani a tanulmányok végzéséhez.
Az Mt. azonban egyértelművé teszi, hogy tanulmányi szerződést kizárólag a munkáltató és a munkavállaló köthet. Természetesen nem kizárt, hogy munkaviszonyban nem álló felek között a jövőben létesítendő munkaviszonyra tekintettel a tanulmányi szerződéssel azonos jogokat és kötelezettségeket tartalmazó megállapodás jöjjön létre, arra azonban nem az Mt., hanem a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk. ) rendelkezései alkalmazandók. Az Mt. kifejezetten rögzíti, hogy a munkáltató személyében bekövetkező változás esetén a tanulmányi szerződésből származó jogok és kötelezettségek átszállnak az átvevő munkáltatóra [Mt. § (4) bekezdés]. Tehát az átszállás automatikusan, a törvény erejénél fogva bekövetkezik. Az átadó munkáltatót a tanulmányi szerződések körében tájékoztatási kötelezettség terheli az átvevő munkáltató felé (Mt. 37. §), amelynek elmaradása azonban a tanulmányi szerződésből fakadó jogok és kötelezettségek átszállását, valamint az átvevő munkáltatóval szembeni igényérvényesítést nem érinti, legfeljebb az átadó-átvevő munkáltató közötti jogviszonyban járhat jogkövetkezményekkel.