Megnyílt Göd Titkos Kertje – Dunakanyar Régió
July 17, 2024, 4:40 pm"Vigasztalásul, annyi szenved, / És szenved nálam annyi jobb; / Miért ne én is… porszem: akit / A sorskerék hurcol s ledob! " Ezen a héten 205 éve született Arany János gyönyörű versét ajánljuk. Arany János a magyar irodalom egyik legnagyobb lírikus mestere. Mindent tudott és mindent megörökített a maga csendes módján. Életművére haláláig jellemző a feladatteljesítő beállítottság; igaz, ennek ellentételeként kifejlődött benne a gúzsba kötve táncoló ember belső szabadsága, a dolgok és a "világ" ironikus, illetve humoros eltávolításának képessége. "A fiatal Arany előtt két nagy példa állt; az egyik Byron volt, a másik Petőfi – írja Németh László. – Egy világnagy középszerűség s egy isteni helyi nagyság. S Arany megírja Az elveszett alkotmány-t Byron jeligéjével, s megírja a Toldi-t a János Vitéz ellendarabjául. Arany jános kertben vers. Valamerre el kellett indítani a lázadó hordákat, s ő ráhajtotta őket Byron csapására s aztán rá a Petőfiére. Láttuk Arany költői természetét, s úgy érezzük, Byron nyoma jobban megfelelt neki, mint a Petőfié.
Arany János Kertben Elemzése
A 2018–19-ben lezajlott rekonstrukció részletei (Fotó:) A XX. század első felét taglaló részből megtudjuk, milyen sok szobor kapott helyet a kertben, vagy azt, hogy az első világháború kitörését néhány nappal megelőző szélvihar nagy pusztítása még a sajtó figyelmét sem kerülte el. Megismerhetjük a kor főkertészeinek (Vanek Ferenc, utána Bezdek Ferenc) munkásságát, erőfeszítéseit, miképpen a második világégés során bekövetkezett rongálásokat, drámai történéseket is (például a téren zajló harcok, a Múzeumkert temetővé válása). A szocializmus hozta változások bemutatása sem marad el: miként került ki a múzeum kezéből a kertészeti felügyelet, hogyan zajlottak ott ismét fegyveres harcok 1956-ban, és később milyen folyamatok vezettek el végül a történeti rekonstrukcióhoz. Arany jános kertben elemzése. Külön fejezet emeli ki a Múzeumkert jelentőségét az ünnepek és hétköznapok tekintetében: az 1848-as forradalom idején több alkalommal is fontos gyűlések helyszíne volt a terület. Kiváltképp a márciustól júliusig tartó időszak eseményeiről olvashatunk, illetve arról, miképp alakult ki a maga természetességével, hogy e terület váljon március 15. általános ünneplőhelyévé.
Arany János Kertben Elemzés
Az elmúlt esztendők során a járványhelyzet sokszor szeghette kedvünket a kiruccanásoktól, de most kiváltképp érdemes felkeresni a Magyar Nemzeti Múzeumot körülölelő Múzeumkertet – hiszen néhány éve teljes körű felújításon esett át. Sétánkban egy tartalmas kiadvány segíthet bennünket, a Múzeumkerti kalauz, amely Debreczeni-Droppán Béla sokéves kutatói munkájának köszönhetően született meg. A kötet a Magyar Nemzeti Múzeum kertjének történetét tárja elénk, és a maga nemében hiánypótlónak és tartalmilag kivételesnek tekinthető: nem készült még a Múzeumkertről ilyen aprólékos kiadvány, amely a helyszín fontosabb történelmi eseményeitől kezdve a növényzet alakulásán át a benne elhelyezett műemlékekig minden részletre kitér. Megnyílt a nagyközönség előtt Göd elfeledett kertje – A Huzella Kertben jártunk. A több mint 200 oldalas mű kutatási mélységét bizonyítja számos idézet és mintegy 200 képillusztráció (találunk köztük litográfiákat, térképeket, tervrajzokat, s persze régi és jelenkori fotókat is). A korabeli állapotok és történések megismerését gazdag képanyag segíti (Fotó:) A Múzeumkert előtörténetével indít a kötet, egészen a XVIII.Van egy titkos kert Gödön. Mivel korábban kutatóközpontként üzemelt, látogatókat csak bejelentkezés alapján fogadott, még a helyiek körében sem túl ismert. A most 100 éves Huzella-kert névadója, Huzella Tivadar a maga korában nagyon elismert, Nobel-díjra is jelölt orvos-biológus volt, kertjében pedig nem kisebb nevek dolgoztak, mint például Max Planck német fizikus. A kertben hatalmas átalakítás folyik, hiszen március végén végre megnyitja kapuit a közönség előtt. Arany jános kertben elemzés. Tuzson Bence államtitkárral, a térség országgyűlési képviselőjével beszélgettünk a munkálatokról – írta március 21-én megjelent cikkében a Miért döntöttek úgy, hogy érdemes foglalkozni ezzel a kerttel? Messziről indul a történet… Budapestnek van egy füvészkertje, amely a Pál utcai fiúkból is ismert. A híres Füvészkertnek hosszú és botanikai szempontból is jelentős története van. Valamikor egy 10 hektáros nagy park volt, majd az idők során, amikor a klinikák és a különböző lakótelepek, lakóházak épültek, a kert mérete folyamatosan csökkent.