Királyi Palota (Visegrád) – Wikipédia
July 7, 2024, 5:23 pm8 perc olvasás Mátyás király és a visegrádi palota neve szorosan összeforrott a magyar történelmi tudatban. Sokat tettek ezért a reneszánsz kor humanistái, élükön Antonio Bonfinivel és Oláh Miklóssal, akik Mátyás műveként írták le a visegrádi palotát, valamint a 20. század kutatói is: Schulek János, Héjj Miklós, Meller Péter és Balogh Jolán, akik feltárták a palota maradványait és tudományosan értékelték műkincseit. Ám a visegrádi palota valójában nem Mátyás király műve volt, sőt rezidenciájának sem tekintette soha. Valójában egy évszázaddal korábban élt elődei, az Anjou királyok emelték, és ők rendezték be falai között székhelyüket. Mátyásnak még visegrádi tartózkodásairól is alig van hiteles, korabeli adat. Mi a valós alapja mégis Mátyás király és a visegrádi palota kapcsolatának? Az Anjouk, Károly Róbert és Nagy Lajos, majd egy ideig utóduk, Luxemburgi Zsigmond királyi székhelyeként Visegrádon kiépült és használt 14. századi palota 1458-ban, Mátyás trónra lépésekor már évtizedek óta üresen, elhagyatottan omladozott.
Mátyás Király Palota Visegrad
A horvát származású Dalmata, eredeti nevén Ivan Duknovics, Trau, a mai Trogir városában született, Dalmáciában, de már fiatalkorában Itáliába került. Rómában Andrea Bregno szobrászműhelyének egyik legtehetségesebb szobrásza lett. Dolgozott a Palazzo Venezia és a vatikáni Sixtus kápolna díszítésén, valamint számos oltárt és síremléket készített római templomokba. Fő műve II. Pál pápa vatikáni síremléke volt, amelyet Mino da Fiesoléval közösen készített. 1480 körül hagyta el Rómát és állt Mátyás király szolgálatába. Visegrád mellett a budai palota díszítésén is dolgozott. 1485-ben, munkájáért a király egy kastéllyal jutalmazta. A király halála után hazaköltözött Trau városába, ahol gazdag műhelytulajdonosként és földbirtokosként élt 1514-ben bekövetkezett haláláig. Magyarországi éveinek legfontosabb fennmaradt alkotása a visegrádi Herkules-kút, amely ma már egyedüli emléke a quattrocento leggazdagabb, medencés-tálas szökőkúttípusának. Jelentőségét növeli az is, hogy az első olyan, jól keltezhető, monumentális, reneszánsz szobrászati alkotás, amely Itálián kívül készült.
Mátyás Király Palota Visegrád Mountains
Egyik legizgalmasabb programunk során Te is megismerkedhetsz Mátyás király és itáliai felesége remekbe szabott palotájának legapróbb részleteivel is. Tarts velünk! A visegrádi királyi palota nem csupán egy múzeum a sok közül, amelyet már végtelenszer bejártál életed során különféle osztálykiránduló csoportok állva elalvó tagjaként. Mátyás palotájában sétálni – bár különsen hangzik- egyfajta luxusélmény. Megnyílik az ember tudata előtt már az első pillanatok során a fél évezreddel korábbi világ pompája és valahogy nem a bután sikerült filmek és rossz közhelyességgel ábrázolt könyvek epizódjaiban felbukkanó vicces ruhás, hegyesorú cipőikkel botladozó királyi kegyencek fércrajzai jelennek meg lelki szemeink előtt, sokkal inkább elevenedik meg mindaz, ami az 1400-as évek derekán a kifinomult, nyugati kultúrát jelentette Európa közepén. Megérti a látogató a termek között barangolva, egy pohár finom egri leánykával a kezében, bele-belekortyolva a benyomásokat csak továbbfrissítő borba, – hogy Mátyás nem valamiféle mimézist hajtott végre, amikor Aragóniai Beatrix tanácsaira hallgatva, a felesége által kijelölt építőművészeket udvarába hívva megvalósította álmait.Jelenleg a Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok a palotában rendezett legismertebb esemény, ahol azonban már Károly Róbert idején is kialakítottak egy lovagi torna rendezésére alkalmas teret, ahol olykor maga a király is nyeregbe szállt. Az épületben ma a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeuma található. Nyitva tartás: hétfőn zárva, kedd: 09:00-17:00, szerdától vasárnapig: 09:00-17:00 Elérhetőségek: 2025 Visegrád, Fő utca 23-29, Tel: (26) 597 010 A Királyi Palota a 11-es számú főúttal párhuzamosan haladó Fő utcáról közelíthető meg, a parkolás a közeli hatalmas parkolóban könnyen megoldható. A menetrend szerint Esztergomból vagy Újpest, Városkaputól induló buszokról a Visegrád, Királyi Palota nevű megállónál kell leszállni, onnan nem több mint 2 perces sétával érhetünk a múzeumhoz.