Osztatlan Közös Tulajdon Eladása
July 4, 2024, 8:28 pmAz osztatlan közös tulajdon fogalommal, illetve az ezzel kapcsolatos problematikával a hétköznapi életben a lakcím változás bejelentése kapcsán találkozhatunk, vagy ha a közös tulajdonban lévő, általunk használt területén fognánk hozzá az építkezéshez. Cikkünkben összegyűjtöttük az osztatlan közös tulajdon sajátosságait, a következő bejegyzésünkben részben pedig a lehetséges megoldásokat ismertetjük. Az osztatlan közös tulajdonnal kapcsolatos élethelyzetek Az osztatlan közös tulajdon problémája közel sem olyan ritka, mint gondolnánk. Osztatlan közös földtulajdon eladásakor mit lehet. Az ország számos településén –főként a régi városközpontok területén álló épületek esetében fordul elő, hogy egy-egy helyrajzi számhoz sok, egymással semmilyen kapcsolatban nem lévő tulajdonos tartozik. A közeli múltban az egykori szabályozások lehetővé tették, vagy inkább nem rendezték ezeket a visszásságokat, így napjainkban sokak számára okoz bosszúságot a régi rendszer felülvizsgálata. Szokáson alapuló használat Az épületekhez tartozó részek- kert, mellékhelyiségek, parkolók a használata szokásjogon alapul, és számos vita forrása.
Osztatlan Közös Földtulajdon Eladásakor Mit Lehet
Hétköznapi problémák az osztatlan közös tulajdon kapcsán Számos településen okoz problémát, hogy az ingatlanok jelentős mértékben osztatlan közös tulajdonban állnak, vagyis egy-egy azonos helyrajzi számú ingatlannak több, igen gyakran nagyszámú tulajdonosa van. Általában a települések régi városközpontjait érinti, ahol az egykori szabályozások miatt egy-egy telken több ház is felépült, de nem minősülnek önálló ingatlannak. Egyszerűbb a helyzet az ikerházakkal, és a sorházakkal, amelyek tipikus esetei az osztatlan közös tulajdonnak. A problémát bonyolítja, hogy habár az egyes épületek egy-egy család kizárólagos használatában vannak, de a jogi helyzet mégis az, hogy az egyes épületek tulajdonjogilag nem különülnek el. A használat a szokások alapján alakult ki, amely nem egységes, és számos jogi bonyodalmat okoz. A fő gond az osztatlan közös tulajdonú ingatlanoknál általában az ingatlan elidegenítésekor jelentkezik, hiszen az ingatlan tulajdoni lapján csak a tulajdonostársak tulajdoni hányadrésze szerepel.
Szerző(k): Dr. Jean Kornél | 2018. 02. 15 | Ingatlan Mi van akkor, ha az ingatlan közös tulajdonban van, és a másik (többi) tulajdonostárs az ingatlan felé sem néz évek óta? Van-e lehetőségem arra, hogy ebben az esetben az ő tulajdoni illetőségét elbirtokoljam? A bírói gyakorlat a kérdésben egységes álláspontot képvisel, továbbá az új 2013. évi V. törvény (Ptk. ) is kifejezett rendelkezést tartalmaz az elbirtoklást szabályozó rendelkezések között. Minden további értekezést megelőzve röviden vegyük sorra az elbirtoklást és annak törvényi feltételeit. Tulajdonjogot sokféleképpen lehet szerezni, ennek egyik módja az elbirtoklás. De ugyanígy tulajdonszerzési mód az átruházás (pl. adásvétel vagy ajándékozás) vagy éppen a kisajátítás. De milyen feltételek fennállása esetén van lehetőségünk elbirtokolni akár egy ingatlant? A hatályos jogszabályi rendelkezések szerint elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát az, aki a dolgot ingatlan esetén tizenöt, ingó dolog esetén tíz éven át sajátjaként szakadatlanul birtokolja.