Illyés Gyula 56 Os Naplója 2
July 2, 2024, 5:29 pmA napló és a könyv összeállítását Illyés Mária végezte el, illetve látta el előszóval, míg Horváth István jegyzetei, a forrásokra történő utalásai, vagy másutt föllelhető adatokra való filológiai hivatkozásai önálló történészi munkaként is olvashatók, reflektorfénnyel pásztázzák be azt a területet, amelyet Illyés Gyula a naplóban bejárt. Így válnak még érthetőbbé a mai olvasó előtt a hatvan évvel ezelőtti események. Ugyancsak Horváth István gyűjtötte össze a kötet végén olvasható függelékben a naplóban említett kiáltványok, írások, levelek, nyilatkozatok szövegét. Némelyikük a családi hagyatékban is fönnmaradt, csakúgy, mint a képanyag egy része. Az olvasó, ha kézbe veszi ezt a kötetet, két, egymáshoz kapcsolódó történetet talál benne. Az egyik az, amit Illyés Gyula le tudott jegyezni az 1956. október 24-től 1957. január 31-ig tartó időszakban; a másik pedig az, amivel Horváth István ennek a történetnek a részleteit föltárta, magyarázatokkal kiegészítette és belehelyezte egy nagyobb keretbe: az 1956-os forradalom és szabadságharc történetébe.
Illyés Gyula 56 Os Naplója Videa
A kötet címét, az Atlantisz sorsára jutottunk mondatot Illyés Gyula naplószövegéből választottuk ki, felidézni a büszkeség, a dac és a gyász lelkiállapotát, amelyet 1957 elején, a kádári terror beindulásakor a nemzet többsége érzett. A kötet méltó megjelenését a Magyar Szemle kiadónál a Magyar Művészeti Akadémia támogatása tette lehetővé. Az Illyés Gyula: Atlantisz sorsára jutottunk – Naplójegyzetek 1956–1957 című könyvet sajtótájékoztatón mutatta be a Magyar Művészeti Akadémia 2016. május 11-én szerdán, székházában, a Pesti Vigadóban. A sajtótájékoztatón nem tudott részt vett Illyés Mária művészettörténész, filológus, a könyv szerkesztője, valamint Horváth István történész, így Kodolányi Gyula akadémikus, a Magyar Szemle kiadó vezetője és Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára mutatták be a közös kiadványt. A könyv nyilvános bemutatója 2016. május 31-én lesz a Vigadóban. (Illyés Gyula: Naplójegyzetek 1956–1957 — Atlantisz sorsára jutottunk. Budapest, 2016, Magyar Művészeti Akadémia – Magyar Szemle, 264 oldal)
Illyés Gyula 56 Os Naplója 1
"A naplók naplóját írom: az események egyidejű ábrázolását" Illyés Gyula naplói a költő halála után felesége, Kozmutza Flóra szöveggondozásában 1987–1995 között összesen nyolc kötetben jelentek meg. Az 1946–1960 közötti időszakra vonatkozó kiadás viszont 1956. október 24. és 1957. május 8. között nem tartalmaz semmilyen bejegyzést, holott Illyés igen jelentős szerepet töltött be az ötvenhatos forradalomban. A 1987–1995 évek naplói 1987-ben jelentek meg, a korabeli kiadáspolitikai gyakorlat szerint szó sem lehetett volna Illyés ötvenhatos feljegyzéseinek cenzúrázatlan kiadásáról, de valószínűbb, hogy Illyésék a házkutatásoktól tartva 57 körül elrejtették a forradalomra vonatkozó naplót, Kozmutza Flóra pedig megfeledkezett róla. Illyés Gyula '56-os följegyzései, papírlapokra írt naplója 2014 áprilisában került elő, ezután gondos szerkesztés, az események pontos rekonstruálása, kutatómunka következett. A kötet címét, az Atlantisz sorsára jutottunk mondatot Illyés Gyula naplószövegéből választották ki a szerkesztők.
a rovat írásai Nem a rák, méreginjekció végzett a költővel? Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban. És elindult a nagy íróper Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a "nagy íróper″. Ishiguróé a Nobel Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését. Hemingway tíz évesen képzeletben Európába utazott Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban. Csesztve és Sztregova, Arany és Madách Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.