Julius Caesar Halála
July 7, 2024, 11:30 pmA császár felgyorsította a kivégzést, viszont az apát meghívta, hogy vacsorázzon és iszogasson vele. Seneca szerint az apának ott kellett ülnie és végig mosolyognia, mert egyébként a többi fia is meghalt volna. A császár általában rossz alvó volt, s alig három órát aludt egyszerre. Gyakran voltak hallucináció és sokszor beszélt magában is. Akár Jupiter istennel is vitázott, s nem afféle áhítatos módon. [origo] Hírmondó. Egy ízben egy előadást néztek, amikor villámlás és menydörgés zavarta meg a műsort. Caligula dühösen kiabálni kezdett, s azzal fenyegette Jupiter főistent, hogy agyonveri, ha nem hagyja abba a mennydörgést. (a képen Émile Lévy: A nép által imádott Caligula) Néhány év uralkodás után végül a pretoriánus gárda tagjai ölték meg, számos késszúrással, így Julius Caesarhoz hasonlóan ért véget az élete. Bejegyzés navigáció
- Halála - Hamu és Gyémánt
- [origo] Hírmondó
- A diktátor, aki félt a macskáktól – tények Julius Caesarról - Hamu és Gyémánt
Halála - Hamu És Gyémánt
Sokakat bevontak a támadásba – több mint 60-an voltak, hogy az akciónak ne lehessen egyedüli felelőse. Arles-i színház Forrás: SchisCom Julius Caesar kétségtelenül az egyik leghíresebb történelmi személyiség, és bár zsarnokként is bekerült a történelembe, sokban hozzájárult a Római Birodalom prosperálásához. A diktátor, aki félt a macskáktól – tények Julius Caesarról - Hamu és Gyémánt. Hadjáratairól és fejlesztéseiről egyaránt mesél májusban a Gigantikus római építmények és a Caesar ítéletnapi háborúja a Viasat History műsorán. Arles-i amfiteátrum Forrás: SchisCom A merényletre nem titokban, hanem a szenátusi gyűlésen került sor: a magukat Liberatoresnek (felszabadítóknak) nevező csoport összesen 23 késszúrást mért a császárra, amiből végül csak egy volt halálos. Egy feltételezés szerint Caesar szándékosan ölette meg magát, mivel egészségi állapota folyamatosan romlott, és el akarta kerülni az ezzel kapcsolatos kiszolgáltatottságot. (Forrás: SchisCom)
[Origo] Hírmondó
Ez a speciális egysége alkotta a császár személyes lovassági testőrségét. Egyik specialitásuk a különleges csizmájuk volt (caliga speculatoria), amelynek kialakításáról nem maradt hiteles dokumentum. A lovassági testőrségnek külön parancsnoka lett. Augustus elég bölcs volt ahhoz, hogy a 4500 főből, annak csak harmadát, három csoportnyit tartson Rómában készenlétben, a többiek az itáliai félsziget nagyobb városaiban táboroztak. A főváros gárdistáit sem Rómában szállásolta el, hanem a város körül táborban (legalábbis Suetonius szerint). Amikor a városban tartózkodtak nem viselhették harci felszerelésüket csak egy tógát, s abban elrejtve egy kardot. Halála - Hamu és Gyémánt. (a lenti képen a bal szélső személy egy gárdista). A csoportokat kezdetben egy tribunus praetorio (lovag) irányította, amelyet az akkor már császár Augustus ie. 2-ben úgy változtatott, hogy két rangidős tribunus volt a teljes testőrség parancsnoka – ők lettek a prefektusok. A gárda elsősorban a császár és rezidenciája őrzését látta el, s minden este nyolc órakor új jelszót kapott közvetlenül a császártól.
A Diktátor, Aki Félt A Macskáktól – Tények Julius Caesarról - Hamu És Gyémánt
A nő azontúl mostohaanyjaként nevelte őt, saját gyermekeivel együtt. Szeléné 15 volt, amikor egy észak-afrikai herceg felesége lett. Juba ugyancsak árva volt, és szintén Octavianus udvarában nevelkedett. Octavianus birodalma egy részét neki adta, így Szeléné végül Mauritánia uralkodója lett csaknem húsz évre. Valószínűleg 35 volt, amikor meghalt. Ő nevezhető Kleopátra legsikeresebb gyermekének. Kleopátra Szeléné vagy Kleopátra portréja. Alexandrosz Héliosz élete Szeléné ikertestvére Nagy Sándorról kapta a nevét. Apjával, Marcus Antoniussal csak i. 37-ben találkozott, abban az esztendőben, amikor apja a fiaként ismerte el őt. Alexandria udvarában nőtt fel. Hatéves volt, amikor apjától, Antoniustól, mint minden gyermeke, területeket kapott. Tízéves koráig élt Egyiptomban, de szülei drámai halála után ő is Octavianus udvarába került. További sorsáról homályosak az információk. Az egyik lehetséges verzió szerint, miután testvére Mauritánia uralkodója lett, ő is csatlakozhatott hozzájuk birodalmukban.
Nem a döntő győzelem volt a célja, hanem, hogy áttörje ellenfele vonalait, és a lehető legtöbb emberével, hajójával Egyiptomba mehessen. Feleslegessé vált szállítóhajóit felgyújtotta, s a lehető legtöbb gyalogost zsúfolta fel a hajókra. A sok helyet foglaló, nehéz, az akkortájt vívott tengeri csatát akadályozó árbocokat meghagyta, ezzel is egyértelművé téve menekülési szándékát. Négy részre osztotta flottáját. A jobbszárnyon ő maga parancsnokolt, az utóvédben kapott helyet Kleopátra és az értékeket szállító hajók. Velük szemben, az öböl kijáratától nem messze sorakozott fel Octavianus flottája. A harcot irányító Agrippa a jobbszárnyon, Octavianus pedig a balszárnyon helyezkedett el. Antonius a feltámadó szelet várta, hogy el tudjon hajózni, vele szemben Agrippa pontosan erre számított. Antonius hajói jóval nagyobbak, viszont lomhábbak voltak, mint Octavianus flottája. Agrippa hajói nyílzápor és hajítógépek segítségével megbénították az ellenséges flottát. A csata tetőpontján Agrippa és Octavianus hajói eltávolodtak a derékhadtól, és a keletkezett résen Kleopátra a tartalékkal együtt kereket oldott.
Kr. e. 44. március idusán, vagyis március 15-én megölték. A Cassius és Brutus vezette összeesküvők a szenátusban 23 késszúrással végeztek vele, utolsó szavai állítólag ezek voltak: "Te is fiam, Brutus? " – Brutus ugyanis pártfogoltja, sőt, egyes pletykák szerint a fia volt. A merénylők nagy lelkesedésük közepette arra azonban nem gondoltak, mi lesz ez után. Semmilyen elképzeléssel nem rendelkeztek arról, mihez is kezdjenek. Rómában általános zűrzavar tört ki, a merénylőknek menekülniük kellett a népharag elől. Az események polgárháborúba torkollottak, melynek a II. triumvirátus megkötése vetett véget, egy időre legalábbis. Kr. 43-ban Antonius, Octavianus és Lepidus szövetséget kötöttek, hatalmuk öt évre szólt. Felosztották egymás közt a birodalom nyugati tartományait, majd hadjáratot indítottak a keleti tartományokban szervezkedő Brutus és Cassius ellen. A döntő ütközetre Philippinél került sor, a mai Görögország területén. Caesar meggyilkolása népszerű témája volt a képzőművészeknek.