Széchenyi Terv 1998

Az ellenzék számára olyan II. NFT fogadható el, amelyben a magyar tulajdonú kisvállalkozások kiemelten részesednek a következő hét év gazdaságfejlesztési forrásaiból. Véleményem szerint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslata lehet a kompromisszum a kormány és az ellenzék közötti elvi gazdaságpolitikai vitában. A kormánykoalíció kisebbik pártjának vezetői többször kijelentették, hogy a hazai kisvállalkozások számára nem kívánnak végleges tőkejuttatást adni, és a GKM ebben a szellemben módosította a korábbi kisvállalkozás-fejlesztési politikát. Uniós Projekt táblák - Új Széchenyi Terv (ÚSZT) - C típusú (A/2 méretű, Fekvő). A koalíció vezető ereje az elmúlt négy évben nem állt ki a kisvállalkozások feltőkésítése mellett, így nem csupán a Széchenyi-terv pályázatait, de szellemét sem támogatta. A kamara javaslata az, hogy a kisvállalkozások részére nyújtott gazdaságfejlesztési támogatások 50-50 százaléka legyen hitel és végleges tőketámogatás, tehát tőkeemelés. A Fidesz választási programjában ezt elfogadta, és az új Széchenyi-terv számára hét évre 1500 milliárd forint vissza nem térítendő támogatási forrást irányzott elő, amelynek kétharmada fejlesztési tőkejuttatás, egyharmada foglalkoztatási támogatás.

1. Széchenyi terv 1998 2

Széchenyi Terv 1998 2

Jellemző, hogy a tervet nem jogszabály, kormánydöntés vagy bármilyen konkrét határozat tartalmazta, hanem egy minisztériumi "kiadvány". A terv reklámozására viszont elköltöttek néhány milliárd forintot. Mivel minden, ahol pénzt lehetett költeni, a tervhez tartozott, voltak közöttük nyilvánvalóan hasznosak és kevésbé hasznosak egyaránt. Az út- és autópálya-építésre fordított cirka 250 milliárd például kényelmi, s tán baleseti szempontból előremutató, de ettől még versenyképességben a szinte autópálya nélküli Csehország és Szlovákia mögött kullogunk - bár tény, hogy az autópálya-építés államadósságot kitűnően növelő szerepére a későbbi szocialista-liberális kormányok éreztek rá igazán. Széchenyi terv 1998. Ebben az időszakban viszont az adófizetők pénzéből lehetőség nyílott egy udvari szállító, azaz egy rendes magyar nagyvállalkozás (a Vegyépszer) kinevelésére. A 74 gyógyfürdő összesen 28 milliárdos fejlesztése pedig abból a logikus felismerésből indult, hogy e téren Magyarország adottságai kamatoztathatók. Mint az Állami Számvevőszék megállapította (lásd: Bottal ütik, Magyar Narancs, 2005. szeptember 8.

(milliárd forint) Program neve 2001 2002 Vállalkozáserősítő program 31, 4 37, 3 Kutatási, fejlesztési és innovációs program 17, 5 37, 0 Információs társadalom- és gazdaságfejlesztési program 15, 0 28, 9 Turizmusfejlesztési program 25, 0 28, 1 Regionális gazdaságépítési program 5, 0 6, 0 Autópálya-fejlesztési program 132, 1 120, 9 Lakásprogram 69, 9 72, 6 Összesen 295, 9 330, 8 Forrás: GM

July 4, 2024, 10:47 pm