Nemzeti Múzeum Koncert
July 16, 2024, 8:55 amTovább Budapest,
Nemzeti Múzeum Koncert Budapest
A múzeumkert A múzeum környékének esztétikus kialakítására tervezték meg a múzeumkertet. A szükséges anyagiak összegyűjtésére koncerteket rendeztek, melyek előadóművészei (karnagyai) között Liszt Ferenc és Erkel Ferenc is szerepelt. A múzeumkertben az elmúlt másfélszáz évben számos irodalmi és történelmi személyiségnek állítottak emléket. Programok | Magyar Nemzeti Múzeum. Elsőként, 1860-ban Berzsenyi Dániel szobra került a kertbe, majd egy évvel rá Kazinczy Ferencé. A kertben található még Kisfaludy Károly és Kisfaludy Sándor, az alapító gróf Széchényi Ferenc, a természettudós Herman Ottó, az 1848-49-es szabadságharc két idegen katonai vezetője, Alessandro Monti és Jozef Wysocky, valamint Giuseppe Garibaldi szobra. A legjelentősebb emlékművet, Arany János ülőszobrát Stróbl Alajos alkotta, mely 1893 óta díszíti a múzeumkertet. Említésre méltó még a lépcsőtől balra található márványoszlop, amely a római Forum Romanum-ról származik. A kert ma is aktív színtere a város kulturális életének, itt kerül megrendezésre minden évben a "Múzeumok Majálisa".
Nemzeti Múzeum Koncert U
Petőfi Sándor " Petőfi a verset 1848. március 13-án, két nappal a forradalom kitörése előtt írta. A vers kezdősora a hagyomány szerint Szikra Ferenc hatására megváltozott: amikor Szikra meglátta az eredeti kezdősort (Rajta magyar, hí a haza! ) azt a megjegyzést tette Petőfinek, hogy: "Barátom, elébb talpra kell állítani a magyart, azután rajta! ". Petőfi megfogadta a tanácsot és átírta a sort. [1] Petőfi a verset eredetileg arra a népgyűlésre szánta, melyet március 19 -ére tervezett a pesti ifjúság. A bécsi forradalom hírére azonban felgyorsultak az események. 15-én először Pesten, a Pilvax kávéházban olvasta fel a verset. A Nemzeti dal a 12 ponttal együtt az első volt, amit a szabad sajtó kinyomtatott az elfoglalt Landerer-nyomdában. (Petőfi egyébként ide elfelejtette magával vinni a kéziratot, ezért emlékezetből diktálta le. Nemzeti múzeum koncert budapest. ) Ezután a versből több ezer példányt osztottak szét a nép között. A nyomda előtt szavalta el a nép közösen a nemzeti dal eskü szövegét, ahogyan arról a Pesti Hírlap 1848. március 17-i száma megemlékezik.Nem mellesleg a Pesti Hírlapot is itt nyomták, a Hatvani utcában fellelhető Horváth házban, Landerer Lajos kiadótulajdonosnál (ma a Kossuth Lajos utca és a Szép utca sarka az Astoria és a Ferenciek tere között). A Pesti Hírlap fenti vezércikkében így írja le az eseményt: "Így született márt. 15-én d. e. 11 ½ órakor a magyar sajtónak törvényes tiszta, censura által meg nem fertőztetett ágyából az első ikerszülött. Egyik a kívánatoknak tegnapi mellékletünkben is közölt 12 pontja, mely így hangzik: Mit kíván a magyar nemzet?... Az ikertestvér mellett méltólag állott Petőfi Sándor következő lelkes költeménye: Nemzeti dal. … Az ezernél számosabb nép fölemelt ujjakkal ismétlé az esküt. Nemzeti dal – Wikipédia. – Irinyi József mutatá be szabad ég alatt az elsőszülötteket" A nyomda előtt történtekről a Pesti Hírlap már 1848. március 16-án beszámolt: "Az összegyűlt tömeg pedig daczára a sűrün hulló esőnek, példás türelemmel bevárta a censura nélkül kinyomtatott első magyar példányok elkészültét, mi megtörtént d. 11/½ órakor.