Pécs 2010, Európa Kulturális Fővárosa - Regionális Politika - Európai Bizottság
July 4, 2024, 11:37 pm2022. január. 26. 20:00 Kovács Bálint Élet+Stílus Porig romboltak egy hatalmas épületet, és ettől mindenki boldog A magyar példa semmi jóval nem kecsegtetett, de Litvánia örök második városa megmutatta, milyen az, ha nem a politikusok áldatlan tevékenysége és a bénázás uralja az Európa Kulturális Fővárosa nevű projektet. És hogy a pusztítás néha jelenthet valami jót is. 2021. február. 22. 07:00 Hamvay Péter hvg360 Mintha nem is fideszes lenne Veszprém EKF-koncepciója, a kivitelezése annál inkább Nem sikerült kilúgozni Veszprém 2023 Európa kulturális fővárosa pályázatát, de a kabinet úgy intézte, hogy az egyház is jól járjon, az ellenzéknek viszont nem osztanak lapot a projektben. 2020. augusztus. 05. 20:37 Domány András Gazdaság Veszprém és az érsekség 89 milliárd forintot kap a kormánytól az EKF-re Jelentős összegeket utalt ki a kormány "az Európa Kulturális Fővárosa 2023 programsorozatra történő felkészülést elősegítve, Veszprém és térsége fejlődését támogatva". És majdnem ugyanannyit külön a katolikus érsekségnek.
- Európa kulturális fővárosa 2022
- Európa kulturális fővárosa 2023
- Európa kulturális fővárosa 2010
- Európa kulturális fővárosa pécs
Európa Kulturális Fővárosa 2022
Az Ukrajna elleni orosz háború összefüggésében Európa kulturális fővárosai egyre fontosabbá válnak. Az Európai Bizottság illetékes testülete 3 lettországi város pályázatainak értékelését követően Liepaját javasolta Európa egyik kulturális fővárosa címére 2027-ben. Liepaja két másik lettországi várossal, Daugavpils és Valmiera városaival szállt versenybe a címért. Mariya Gabriel, az Európai Bizottság innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúságért felelős biztosa elmondta: Liepaja lesz Lettország 2. városa, amely az ország fővárosa, Riga után viselheti az Európa Kulturális Fővárosa címet. A cím megszerzése egyedülálló lehetőség egy város és környéke, valamint polgárai számára, hogy bemutassák kulturális örökségük gazdag sokféleségét. Kiemelte, az Ukrajna elleni orosz háború összefüggésében Európa kulturális fővárosai egyre fontosabbá válnak. A népek közötti egység és az általunk ápolt értékek, azaz a béke, a szolidaritás, a szólásszabadság védelmének és egymás tiszteletének fontosságát.
Európa Kulturális Fővárosa 2023
Horvátországban kilenc város, köztük Eszék indult az Európa kulturális fővárosa címért. Végül Rijeka kapta meg a lehetőséget. Európa kulturális fővárosai 2022-ben: Kaunas, Litvánia, Esch, Luxemburg, Novi Sad (Újvidék), Szerbia. Magyar városok az Európa kulturális fővárosai versenyben Pécs – Európa kulturális fővárosa 2010-ben Magyar város először 2010-ben viselhette az Európa kulturális fővárosa címet, amit már 2006-ban odaítéltek, hogy legyen elég idő a felkészülésre. 2010-ben a Baranya megyei megyeszékhely, Pécs mellett ekkor a németországi Essenre és törökországi Isztambul irányult nagyobb figyelem. A 2004. december 31-ei határidőig tizenegy magyar város adott be pályázatot: Budapest, Debrecen, Eger, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Pécs, Sopron, Székesfehérvár, Veszprém. Első körben Eger, Miskolc, Pécs, Budapest, Debrecen, Győr és Sopron jutott tovább. Végül Pécs nyerte, a második helyezett Miskolc, a harmadik Debrecen lett. Így Pécs került a nemzetközi zsűri elé. Pécs négy fejlesztési kulcsprojekttel készült az eseményre: Kodály Központ (korábbi nevén Pécsi Konferencia- és Koncertközpont), Zsolnay Kulturális Negyed, Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont (Kaptár), valamint Közterek és parkok újjáélesztése.
Európa Kulturális Fővárosa 2010
A hollandiai Leeuwarden mintegy 800 programjával a Frízföld régió és Európa közösségeinek megerősítésére és összekapcsolására törekszik. Mint kiemelték: a kulturális fővárosok kiválasztásában kulcsszerepük volt a városok által benyújtott pályázatban felvázolt hosszú távú stratégiáknak, a pályázat előremutató európai dimenzióinak, a gazdag kulturális és művészeti tartalomnak, a megvalósítási képességnek, valamint a társadalmi határokon és kultúrákon átnyúló kapcsolatok várható pozitív alakulásának. Az Európa Kulturális Fővárosa címek adományozását Melina Mercouri görög kulturális miniszter kezdeményezte 1985-ben. A városokat olyan kulturális programpályázat alapján választják ki, amely erős európai dimenziót foglal magában, segíti a lakosság bevonását a város és az adott régió kulturális életébe, valamint hozzájárul a város és környezete hosszú távú fejlődéséhez. A tájékoztatás szerint az Európa Kulturális Fővárosa cím lehetőséget nyújt a városok számára, hogy kialakítsák arculatukat, elhelyezzék magukat Európa és a világ térképén, turistákat vonzzanak és átgondolják saját kultúrájukhoz fűződő viszonyukat.
Európa Kulturális Fővárosa Pécs
A 2005 és 2019 közötti időszakra új kiválasztási módszert vezettek be: ez alatt az idő alatt minden tagországnak lehetősége lesz arra, hogy egyik városa megkapja a címet. 2007 -től kezdve évente két város osztozik a címen. 2006. március 11-én a törökországi Isztambult, a magyarországi Pécset és a németországi Essent választották Európa kulturális fővárosának 2010 -re. Jóllehet csak a tagállamok városai kaphatják meg a címet, a Tanács évente még egy nem EU-tag városnak is odaítélheti, amennyiben ezt a javaslatot a Tanácsban egyhangúlag támogatják. A kulturális fővárosok Európa térképén [ szerkesztés] Az aktuális kulturális főváros neve vastagon szerepel a térképen. Európa kulturális fővárosai Kulturális főváros 2010 [ szerkesztés] A 2010 -es kulturális fővárosok egyikét Magyarország városai közül választották ki. A 2004. december 31-ei határidőig tizenegy magyar város adott be pályázatot a címre ( Budapest, Debrecen, Eger, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Pécs, Sopron, Székesfehérvár, Veszprém), melyek közül a zsűri március 7-én kihirdetett döntésében egyhangú döntéssel továbbjuttatta Egert, Miskolcot és Pécset, egyszerű többséggel pedig Budapestet, Debrecent, Győrt és Sopront.
A város programjában azt javasolja, hogy lakóival és látogatóival közösen vitassák meg a jelen fontosabb társadalmi kérdéseit, mint az identitást a digitális korban, a fenntartható fejlődést vagy Európa perspektíváit. Az Európa Kulturális Fővárosa címek adományozását Melina Mercouri görög kulturális miniszter kezdeményezte 1985-ben. A városokat kulturális programpályázat alapján választják ki. Az elmúlt években 2019-ben az olaszországi Matera és a bulgáriai Plovdiv, 2020-ban a horvátországi Rijeka (Fiume) és az írországi Galway, 2021-ben pedig a bánsági Temesvár és a görögországi Eléfszina voltak Európa kulturális fővárosai. Magyar város – Pécs – eddig egyszer, 2010-ben viselte a címet. Magyarország legközelebb 2023-ban Nagy-Britanniával közösen adja majd Európa kulturális fővárosait. A címet 2023-ban Veszprém viselheti majd.