Különadózó Jövedelmek
July 5, 2024, 1:32 amSZJA és TB tények és tévhitek Az adóügyi illetőség kapcsán a leggyakrabban felmerülő félreértés, hogy az illetőség helye egyenlő azzal az országgal, ahol a munkavállaló bejelentett lakcímmel rendelkezik. Igaz ugyan, hogy a munkavállaló lakóhelye egy fontos tényező, azonban az illetőség megállapítása során számos egyéb körülményt is vizsgálni szükséges, mint például a létérdekek központjának fekvését, amely a magánszemély kötődéseit vizsgálja az érintett országok viszonylatában. Az illetőség szempontjából vizsgálandó lakóhely pedig nem szükségszerűen egy bejelentett lakcímet jelent. Legfontosabb adóváltozások 2022-ben - Aktív Forrás Könyvelőiroda - könyvelés és adótanácsadás Budapesten. A fentiekből is láthatjuk, hogy a kérdés összetett és külön vizsgálatot igényelhet. Felmerülhet a kérdés, hogy miért is fontos az adóügyi illetőség megállapítása. A kérdést az teszi kiemelten fontossá, hogy az adóegyezmények tipikusan az illetőség államához telepítik a magánszemély úgynevezett világjövedelmének adóztatását. Ez magában foglalja mind a munkavégzés kapcsán megszerzett jövedelmeket, mind a külön adózó jövedelmek jelentős részét is (pl: kamat, osztalék vagy árfolyamnyereség).
Legfontosabb Adóváltozások 2022-Ben - Aktív Forrás Könyvelőiroda - Könyvelés És Adótanácsadás Budapesten
Ilyen esetekre az adóegyezmények az érintett államok illetékes hatóságaira bízzák a magánszemély illetőségének megállapítását. "A fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy az adóügyi illetőség megállapításához igen sokféle szempont vizsgálata szükséges, másrészt könnyen helytelen következtetésre juthatunk, ha az egyes szempontokat nem teljes körűen vizsgáljuk meg. Tekintve, hogy az illetőség megállapítása kiemelten fontos a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség szempontjából, javasolt lehet az illetőség előzetes vizsgálata egy külföldi munkavégzésre vonatkozó ajánlat elfogadásakor" – tette hozzá Baranyi Gábor, a Deloitte adó- és jogi osztályának igazgatója.
Amennyiben igen, úgy a kettős adóztatást kizáró egyezmények segíthetnek a kérdés eldöntésében. "Alapvető félreértésekre ad okot a nemzetközi egyezmények és a belső (nemzeti) jogszabályok kapcsolata. A valóság az, hogy az egyezmény pusztán azt mondja meg, hogy két állam közül melyik adóztathat, de ennek csak akkor van jelentősége, ha az adott ország akar is adóztatni. Az egyezmény tehát adókötelezettséget önmagában sosem keletkeztet! Az adókötelezettség megállapításához minden érintett ország saját jogszabályainak vizsgálata is elengedhetetlen" – mutatott rá Kövesdy Zoltán a Deloitte adó- és jogi osztályának menedzsere. Előfordulhatnak azonban olyan esetek is, amikor a fenti szempontok vizsgálatával sem jutunk egyértelmű eredményre, azaz vagy mindkettő, vagy egyik vizsgált állam esetében sem állapítható meg az illetőség. Erre a helyzetre az adóegyezmények az érintett magánszemély állampolgárságához nyúlnak vissza, és ide telepítik az illetőséget. Ha azonban az érintett magánszemély több ország állampolgárságával rendelkezik, elképzelhető, hogy ez a megközelítés sem vezet eredményre.