Ady És Párizs
July 4, 2024, 10:25 pmA felolvasószínházi előadás Ady Endre életének azt a kilenc évét (1903–1912) öleli fel, amely során múzsájával, Lédával levelek révén is kapcsolatban álltak. Megmozdult Ipolyság | Felvidék.ma. Ebben az időszakban skandalumokkal tarkított idillben éltek Párizsban, a Riviérán, Budapesten és Nagyváradon, és talán észre sem vették, hogy mindeközben milyen jelentős költői életmű született meg. A darab a bennfentes adomázáson túlemelkedve nemcsak a magánéletre és a szenvedélyes szerelemre, hanem az életműre is koncentrál, mely a kételyekből adódó rendszeres szakítások, a különélés és a távolság miatt torzzá dagadó érzelmek, az idegen kultúra hatása alatt megélt nemzeti érzések, az elszigeteltség, valamint a nő és a férfi örök harcának erővonalai között bontakozott ki. A KuglerArt Szalon intim atmoszférája és nagypolgári miliője miatt a közönség úgy érezheti, mintha Ady és Léda vendége lenne, a vendéglátók pedig minden titkukba beavatják a publikumot: hogyan lehet elrontani mindent a halhatatlanságért cserébe. Szereposztás: Ady Endre: Bárnai Péter Diósyné Brüll Adél, Léda: Pokorny Lia Narrátor: Surányi András Író és rendező: Szederkényi Olga
Megmozdult Ipolyság | Felvidék.Ma
Az ünnepség forgatagában, az események sodrásában talán nem adódott igazán méltó pillanat a nyilvánosság előtt arra, hogy kifejezzük a szobor alkotója előtti nagyrabecsülésünket, tiszteletadásunkat. Hiszen Deák Árpád ismét bizonyított. Erdély fiaként, székelyként, művészként. A nagyságos fejedelem, az 1619-től Erdélyországban közpönitenciát, közgyónást, évente egyszeri alkalommal közimanapot bevezető, a Bibliát igekövető református hitvallásos lélekkel harmincnál többször is elolvasó református nagyúr, Isten közszolgája olyan méretes megmintázást kapott, ami igazán méltó hozzá. Ady és paris.fr. Szobra bronzból készült, csiszolt, sötétbarna színű, magassága 2, 7 méter. Kettős osztatú andezit talapzata alapja 1, 2 x 1, 2 méter, magassága egy méter, mintegy 2, 6 tonnát nyom, a szoborral együtt 3, 5 tonnát. A talapzat felső részére a "Gabriel Bethlen 1580–1629" felirat került, alsó részére pedig a fejedelem jelmondata: "SI DEUS PRO NOBIS, QUIS CONTRA NOS (ROM. 8, 31) COLLEGIUM ACADEMICUM 400 (1622–2022)" – HA ISTEN VELÜNK, KICSODA ELLENÜNK?
HéJanáSz – Ady. LéDa. PáRizs.
A másik végpont: Párizs Léda férje az új képeslap-üzletből él Párizsban Nyitott házasság: jó barátságban van Adyval Egyszerre szembesül a fény városával és a gyógyíthatatlan betegséggel Franciákkal nem érintkezik, nem is fordít műveket: Párizst menedéknek, rejtőzködés Bakonyának tekinti Az átlagot elutasítja, a nagyon modern és a nagyon ősi ötvözetét hozza létre Eszköze a szimbólum, életvitele a dekadencia, a feltárt anyag az évezredes magyar sors Eb ura fakó, Ugocsa non coronat, kuruc-sors Később Csinszka révén megint jelképes helyre jut: Csucsára 3. Ambivalens viszony a pártolóival • Hatvany Lajos pénzét elkéri, utána megszégyeníti, barátságát megtagadja Megöl a disznófejű Nagyúr… meglékelte a fejemet • Budapest hírlapi világából él, Párizsban is tudósítói fizetést kap – a fővárost mégis undorító bűz-városnak mondja • Lédát istennővé avatja, majd a nyilvánosság előtt szégyeníti meg Elbocsátó, szép üzenetében Százszor-sujtottan dobom ím feléd Feledésemnek gazdag úr-palástját 4. Kuruc-élmény: bujdosás • Rákóczi hazahozatala, kassai újratemetése frissíti fel a témát • Thaly Kálmán hamisításai lelepleződnek • Ady magát látja hasonlónak az elveszett harc után bujdosni induló kuruc legényekhez • Vad, szókimondó politizálás, Tisza Istvánról így ír: Minden a sorsé, szeressétek őt is, a vad geszti bolondot A gyújtogató csóvás embert, úrnak, magyarnak egyként rongyot Milyen családból származott Ady?
Kivágtatna a vasszörnyeteg És rajta egy halott. Páris, az én Bakonyom Megállok lihegve: Páris, Páris, Ember-sűrűs, gigászi vadon. Pandur-hada a szájas Dunának Vághat utánam: Vár a Szajna s elrejt a Bakony. Nagy az én bűnöm: a lelkem. Bűnöm, hogy messzelátok és merek. Hitszegő vagyok Álmos fajából S máglyára vinne Egy Irán-szagú, szittya sereg. Jöhetnek: Páris szivén fekszem, Rejtve, kábultan és szabadon. Hunnia új szegénylegényét Őrzi nevetve S beszórja virággal a Bakony. Héjanász – Ady. Léda. Párizs.. Itt halok meg, nem a Dunánál. Szemem nem zárják le csúf kezek. Hív majd a Szajna s egy csöndes éjen Valami nagy-nagy, Bús semmiségbe beleveszek. Vihar sikonghat, haraszt zörrenhet, Tisza kiönthet a magyar síkon: Engem borít erdők erdője S halottan is rejt Hű Bakony-erdőm, nagy Párisom.