Ilja Repin » Múlt-Kor Történelmi Magazin » Ki Kicsoda Nyomtatás
July 8, 2024, 3:28 pmIlja Repin híres, "Rettegett Iván és fia, Iván" című festményét egy részeg orosz múzeumlátogató tépte három darabba Moszkvában. Az orosz realista festő 1885-ben alkotta azt a festményt, amelyen Rettegett Iván cár látható, aki haldokló fiát öleli magához, akit ő maga ölt meg jogarával. (Ez egyébként egy olyan eseménye az orosz történelemnek, amellyel kapcsolatban máig megoszlanak a vélemények. Épp ezért fontos az alkotás a nemzeti emlékezet számára. ) Ilja Repin: Rettegett Iván és fia, Iván 1581. november 16-án. (Fotó/Forrás: Wikimedia Commons) Az orosz belügyminisztérium által közzétett videó szerint egy meg nem nevezett elkövető, aki négyszázhatvan kilométert utazott Vorozsnyevből Moszkvába, a múzeumi látogatás előtt legurított pár vodkát, és amikor meglátta a festményt a Tretyakov képtárban, "elöntötte valami". Felkapott egy fémrudat, szétverte a festményt védő üveget, és nekiesett Repin alkotásának is. A vászon három darabba szakadt, a keretnek is baja esett. Orosz realista festő ilja a mi. A festmény legfontosabb részei, a figurák arca azonban megúszták az incidenst.
- Orosz realista festő ilja a 5
- Orosz realista festő ilja a mi
- Orosz realista festő ilja a b
- Orosz realista festő ilja a w
- Orosz realista festő ilja 1
Orosz Realista Festő Ilja A 5
Alkotásaival rendszeresen részt vett a társaság kiállításain, ott mutatta be egyik leghíresebb alkotását is, a Húsvéti körmenet a Kurszki kormányzóságban címűt (1880-1883). A festmény, ahogy több más alkotása abban a korszakában, az orosz vidéki élet realista, ám jelképes erejű festői megfogalmazása. A nyolcvanas-kilencvenes években mintegy háromszáz portrét alkotott. Neki köszönhetők többek között Lev Tolsztoj, Mengyelejev, Muszorgszkij, Szurikov, Kramszkoj és Liszt Ferenc közismert arcképei. Orosz realista festő ilja kalle. A portrék közös vonása a szinte meghökkentő életszerűség, a kompozíciós megoldások sokfélesége. Portréművészetének egyik csúcsa az 1881-ben festett Muszorgszkij-arckép, amely a zeneszerző halála előtt néhány nappal készült a kórházban, megörökítve a gyógyíthatatlan betegség, a szenvedés nyomait. Repin a nyolcvanas-kilencvenes években mintegy háromszáz portrét alkotott. Az arcképcsarnok rendkívül sokrétű, közös vonásuk azonban a szinte meghökkentő életszerűség, a kompozíciós megoldások sokfélesége.Orosz Realista Festő Ilja A Mi
Névnapok Jenő, Ernő, Sára, Henrietta, Jakab, Sarolta, Henrik, Eugén » névnapok eredete
Orosz Realista Festő Ilja A B
135 éve, 1887. július 7-én született Marc Chagall, a múlt század egyik legkiemelkedőbb és legsokoldalúbb képzőművésze. Látomásos művészete egyaránt merített a kelet-európai életformából, a párizsi iskolából és a zsidó identitásból. Meghalt Oskar Kokoschka, orosz-osztrák-brit festő, grafikus, drámaíró és költő. (42 éve) – Hírek és újdonságok. Moise Zaharovics Sagalov az oroszországi Vityebszk (ma Vicebszk, Fehéroroszország) városában született egy kilencgyermekes zsidó családban. Apja heringet árult, anyjának vegyesboltja volt. A zsidó iskolában, majd az orosz gimnáziumban tanult, ekkoriban sajátította el a rajzolás alapjait. Életének ez volt a meghatározó időszaka, magába szívta és elraktározta az őt körülvevő világot, a kis település életét és jellegzetes alakjait. Húszévesen – származása miatt külön engedéllyel, mert a zsidók csak a számukra kijelölt övezetben mozoghattak – Szentpétervárra ment, hogy képezze magát. Az Orosz Balett díszlettervezője, Léon Bakst vette szárnyai alá, ekkori korszakának kiemelkedő darabja a rémálomhoz hasonló Halál, s a képen már feltűnik a háztetőn zenélő hegedűs.
Orosz Realista Festő Ilja A W
A pontosan 300 évvel korábbi eseményt megörökítő kép az 1881. évi cárgyilkosság és azt követő véres megtorlás hatása alatt született. Az alkotást Tretyakov vásárolta meg, de III. Sándor cár megtiltotta nyilvános bemutatását, így csak jóval később kerülhetett a nagyközönség elé. (2018-ban egy látogató a képet 3 késszúrással megrongálta. Jelenleg restaurálják. Ezen a napon » Meghalt Ilja Jefimovics Repin orosz realista festő.. ) 50 évvel ezelőtt egy honfitársa így ír róla egy magyar lapban: "Repin festményeinek tartalma magú a sokarcú valóság. Az akkori idők orosz társadalmának tükre tárul elénk az olyan csodálatos alkotásokban, amilyen a,, Volgai hajóvontatók",,, A kurszki körmenet". Mintha csak regényt írt volna a nép nehéz, kilátástalan életéről. Repin, a bölcs, nagy realista alaposan megfigyelte az egyszerű nép életét. A szegénység és megalázottság mögött felfedezte a nép fizikai és szellemi erőinek gazdagságát. "Az orosz ember lelkében — írta — valami különös, lappangó hősiesség rejlik. Ebben van roppant ereje; ez a lélek nem fél a haláltól. " Repin sohasem vesztette el a nép alkotó lehetőségeibe vetett mélységes hitét.
Orosz Realista Festő Ilja 1
1948-ban visszatért Franciaországba, 1950-ben a Riviérára költözött, 1952-ben újra megnősült. Új korszakának művein a párizsi városképek az uralkodók, emellett festett díszleteket, tervezett üvegablakot, készített kerámiákat és szobrokat. A párizsi Opera mennyezetfreskóira is ő kapott megbízást, falfestményeket készített a New York-i Metropolitan Operának, s ő tervezte a jeruzsálemi parlament pannóit. 1973-ban Nizzában múzeuma nyílt, 1977-ben a Louvre retrospektív kiállítással tisztelgett előtte, megkapta a legmagasabb francia kitüntetés, a Becsületrend legmagasabb fokozatát. Marc Chagall kilencvennyolc évesen, 1985. március 28-án halt meg Párizsban. Orosz realista festő ilja a b. A Szovjetunióban nemkívánatos személynek számított, a nevét viselő vityebszki múzeumot csak 1997-ben alapították egykori lakóházában. 2013-ban a Magyar Nemzeti Galériában rendeztek műveiből nagyszabású tárlatot, amelyen először volt látható Franciaországon kívül az életmű egyik fő darabja, az Élet. 2015-ben Pécsett nyílt tárlat műveiből, s 2016-ban a Nemzeti Múzeumban a Rejt/Jel/Képek '56 – A forradalom titkos művészete című kiállításon mutatták be a magyar forradalom előtt tisztelgő Anya gyermekével című képét.
Éppen e lehetőségek kifejezésére törekedve fordult a múlt felé is. Így született "A zaporozs- jei kozákok" című festménye, amely nemcsak nagyszerű hazafias dokumentum arról, hogy a zaporozsjeiek a török szultán ajánlatára — szegődjenek szolgálatába — metsző gúnnyal teli levélben válaszolnak, hanem egyben az ukrán nép szabadságszeretetének, hajlíthatatlanságának is lelkes himnusza. A nevetés árnyalatainak egész skáláját adja itt vissza mesterien Repin. Ebben a nevetésben forr a merészség, az erő, a bátorság, a legyűrhetetlen akarat, ami harcra tüzel a függetlenségért. Ilyen embereket nem lehet legyőzni. " /N. Beloglazova/ Forrás: Lányok-Asszonyok, 1969 (25. évfolyam, 1-12. szám)1969-08-01 / 8. szám Az 1894-1907 között a Művészeti Akadémia tanára, két évig rektora is volt, emellett egy magán festőiskolában is tanított. 1899-ben Repin a Finn-öböl partján fekvő Kuokkala finn nyaralóhelyen kisebb földterületet vásárolt, rajta saját vázlatai alapján házat, benne műtermet építtetett. Ilja Repin » Múlt-kor történelmi magazin » Ki kicsoda Nyomtatás. 1907-től szinte már csak új otthonában lakott, melyet a rómaiak családot és éléskamrát védelmező isteneiről Penates-nek nevezett el.