Szeretet Nélkül Mit Fogunk Kezdeni Egymással? – Közeli Dr. Bánki György Pszichiáterrel | Nők Lapja
July 17, 2024, 12:02 amBánki György, pszichiáter /// a Friderikusz Podcast könyves melléklete, 18. - YouTube
- Dr Bánki György Pszichiáter Magánrendelés
- Szeretet nélkül mit fogunk kezdeni egymással? – Közeli dr. Bánki György pszichiáterrel | Nők Lapja
Dr Bánki György Pszichiáter Magánrendelés
Színház- és Filmművészeti Egyetem | Dr Bánki György Dr György Sándor Pszichiáter Netrendelő Pszichoterápiás magánrendelést végző pszichiáter szakorvos vagyok. Szerkesztője voltam a hajdani Törökfürdő c. kulturális-irodalmi magazinnak, állandó szerzője vagyok a Csillagszálló c. kulturális utcalapnak. A Magyar Pszichiátriai Társaság online felületének szakmapolitikai és kulturális rovatvezetőjeként is működöm. Külsős óraadó tanárként pszichológia tantárgyat oktatok a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Főtanszak: Színházművészeti Intézet Az alábbi osztályokban volt korábban osztályvezető Színháztudományi (régi) (2004-2009) Oktatói munkák Bánki György (1996): Pármatej. In: Törökfürdő 1996/I. Bánki György (2007): Kék, kék, vörös, kék. In. : Csillagszálló 2007/ VI. "Panel" Bánki György (2008): Végkifejlet. In: Csillagszálló 2008/I. "Fogadalom" Bánki György (2008): A teli táska. In: Csillagszálló 2008/VI. "Psziché" Bánki György (2008): Vé és Garetta. In: Csillagszálló 2008/VII-VIII. Bánki György (2009): Sziget.
Szeretet Nélkül Mit Fogunk Kezdeni Egymással? – Közeli Dr. Bánki György Pszichiáterrel | Nők Lapja
Összefoglaló 2. kiadás Bánki György ezért a könyvéért megkapta a Magyar Pszichiátriai Társaság az év legjobb monográfiája szerzőjének ítélt Nyírő Gyula díját. Ez a könyv az érdeklődő nagyközönségnek szól, nem tankönyv és nem diagnosztikai vagy terápiás útmutató. Olyan igyekszik lenni, amilyet a szerző maga is szívesen elolvasna. A címe természetesen ironikus, viszont a témához illő. A nárcizmus részben pszichológiai, részben a hétköznapokban használt fogalom és a pszichológián túlmutató kulturális jelenség. A pszichiátriában egy személyiségzavart jelöl, melynek határai eléggé elmosódottak. A nárcizmusunk mértéke is igen különböző lehet a való életben: a magányos, sebezhető, zárkózott, precíz, de érző szívű embertől a rideg, fennhéjázó, manipulatív bántalmazóig. A könyv fókuszában a narcisztikus személyiségzavar áll, ám a jelenség megértéséhez kitágítjuk az optikát, és így bemutatásra kerül az elkényeztetettségnek vélt elhanyagoltságtól a narcisztikus sérülékenységen át az antiszociális és a paranoid karakterig ívelő spektrum.
Amikor pedig a narcizmus a hétköznapjainkra vetül ki, még szélesebben, önkényesebben és néha pongyolábban értelmezzük. PSZICHÉ: Mikor jött be a köztudatba a kifejezés? GYÖRGY: A szakmában sokszor használtuk régen is. Mindenki kicsit mást ért alatta. De "odakint", a rendelő falain kívül az elmúlt évtizedben egyértelműen felerősödött a használata. PSZICHÉ: Mikortól tekinthető a narcisztikusság személyiségzavarnak? GYÖRGY: Erre nem könnyű válaszolni, emberként és szakemberként is sokat küzdünk, hogy hol húzzuk meg a határt. Vannak olyan diagnosztikus rendszerek, amelyek kelletlenül bár, de megpróbálják ezt az igen bonyolult jelenséget falak közé szorítani, és van olyan, ami ezt életszerűtlensége folytán feladta. A narcisztikus személyiségzavar egy komoly torzulás, ahol nagyon súlyos az irigység, erős a kényszer, hogy az illető mindenki más fölé képzelje magát, és ennek akár hangot is adjon, hogy ne érezzen empátiát embertársai iránt, viszont kizsákmányolja és kihasználja őket, és hazudjon nekik.