Gödöllő Városi Temető
August 26, 2024, 12:06 amGépkocsi behajtási rend a temetőlátogatók részére Gépkocsival a behajtás nem engedélyezett. Pestszentlőrinci temető története A XVIII. Század elején ezt a települést Pusztaszentlőrincnek nevezték, mely a Grassalkovich család gödöllői uradalmához tartozott. Központja a majorság volt, ami helyet adott az itt lakók temetkezésének is. 1909-től Pestszentlőrinc önálló nagyközség, majd 1935-től megyei jogú város lett. A település régebbi temetői közül legjelentősebb az Üllői úti római katolikus temető volt, mely a mai Sallai utca Üllői út Iparvasút utca Szamos utca által határolt területen működött. Szemere Miklós földbirtokaiból adományozta ezt a földet a lakosság számára azzal a kikötéssel, hogy ide felekezeti megkülönböztetés nélkül bárki temetkezhessen. Átadása és felszentelése 1906-ban történt meg. Gödöllő Városi Temető. Itt temettek el számos hős katonát, akik a II. világháborúban estek el, valamint sok lőrinci polgárt és közéleti személyiséget. Sokszor megfordult ezen a helyen Ady Endre, aki apósa Boncza Miklós sírjához gyakran ellátogatott a lőrinci temetőbe.Gödöllő Városi Temető
Elkészült és a lakosság számára is használható a Dózsa György úti temetőben lévő sírok és urnafülkék nyilvántartása. A több éves fejlesztés eredményeképpen létrejött, a város hatékony üzemeltetését számos területen is támogató KáptaLAN térinformatikai rendszer részét képező, a lakosság számára is megnyíló Temető KáptaLAN modul segítségével akár számítógépen, akár okostelefonnal könnyen és gyorsan megtalálhatók és megtekinthetőek lesznek az egyes nyughelyek, a gömbi panorámafotók segítségével azok is úgy érezhetik, hogy látogatást tesznek a Temetőben, akik valamilyen ok miatt mégsem tudnak kilátogatni az ünnep alkalmából. A Temető KáptaLAN nyilvántartó rendszer halottak napjára már az alábbi helyeken is elérhető lesz: a oldalon a Városháza menüpont – Digitális térkép almenüjében, a oldalon a temető üzemeltetés aloldalon, valamint elérhető lesz a Dózsa György úti városi temető kapujainál elhelyezett táblákon található QR kód segítségével az okostelefonokra letölthető applikáció segítségével.
Újszerű kezdeményezés volt a ravatalozó szomszédságában kialakított kis park, hamvak szórásos temetése céljából, melyet külföldi példa nyomán valósítottak meg itthon, először a Pestlőrinci temetőben. Az elképzelés szerint a hamvak kijuttatását gépészeit megoldás nélkül, egyszerű kézi szórással akarták elvégezni. A szórásos temetés bemutatjója 1979. októberében volt, de nem emberi hamvakkal történt. Végső megvalósítására mégsem itt, hanem a Rákoskeresztúri Új köztemetőben került sor évekkel később 1984-ben, ahol már gépészeti berendezések segítségével juttatták ki a hamvakat. A szórásos temetkezési mód azóta széles körben elfogadottá, ismertté vált. A lőrinci temetőben kialakított kis park az 1-es parcellában ma is eredeti formájában látható. A ravatalozó felújítására az 1980-as évek végén került sor, az épület szerkezetében és belső elrendezésében lényeges változás nem történt. A temető számos köztiszteletben álló helyi lakosnak nyújtott végső nyughelyet. A teljesség igénye nélkül néhány név közülük: Somogyi László rom.