Térd Oldalszalag Fájdalom

Májusfa Kitáncolás Hagyománya

Intézményünk egyik legnagyobb közösségi rendezvénye a májusfa kitáncolási ünnepség, melynek hagyománya nálunk hosszú évekre nyúlik vissza. Ezt a jeles eseményt lakóink már nagyon várták, lelkesen készültek rá. A program nyitányaként egy rövid köszöntőben a májusfa kitáncolás eredetéről, szokásiról volt szó. Hangulatfokozó nyitójátékként furfangos találós kérdéseket fejtettek meg a résztvevők, a helyesen válaszolók természetesen nem maradtak jutalom nélkül, édesség volt a nyeremény. Ezután következtek az egyéni produkciók: volt aki verset szavalt, többen énekeltek, és végül néhány vicc is elhangzott a fellépőktől. Műsorunkat a Nyírlak Band színesítette, akik a Szállj el kismadár c. Kisteleken is él a májusfa hagyománya – Cs3.hu. feldolgozásukat adták elő. A Nyírlaki népdalkör nótacsokorral készült, az ő éneklésük után következett a zenés-táncos mulatság, így ünnepélyesen is kitáncoltuk a fát. A programot közös lakomával zártuk.

Májusfa-Kitáncolás Sepsén – Općina Kneževi Vinogradi

Néprajzi [ szerkesztés] A szokás eredetéről így számolt be a Magyarországi népszokások (1867) gyűjteményes könyv a Májusfa letűzése s története címszó alatt: "szent Jakab és szent Fülöp midőn térítgetni jártak, útitársuk lett Valburga nevű szűz hajadon; ezt ebbéli cselekményéért a pogányok tisztátalan személynek nyilváníták, s rágalmazták. A leány azonban, hogy elűzze a gúnyolódókat, elővette vándorbotját, letűzte a földbe, előtte letérdepelt, imádkozott, s erre alig múlt el egy-két óra, midőn a pogányok szeme láttára leszúrt bot kizöldült. Ez volt sz. Jakab apostol napja virradójára (május 1-jén). " [5] A májusfát vagy májfát csoportba szerveződve állították a legények a lányoknak, akiknek ez nagy megtiszteltetés volt. Májusfa-kitáncolás Sepsén – Općina Kneževi Vinogradi. Magas, sudár fák voltak erre alkalmasak, melyeket a kerítésoszlophoz rögzítettek éjjel vagy kora hajnalban. Általában színes szalagokkal, étellel-itallal is díszítették. Legtöbbször az udvarló legény vezetésével állították a fát, de egyes községekben a rokonlányoknál is állítottak a legények.

Kisteleken Is Él A Májusfa Hagyománya – Cs3.Hu

Hamarosan beköszönt a tavasz utolsó hónapja, május, melynek első napján egy sokak által ismert hagyományt ünneplünk és követünk: a májusfa állítását. A hagyomány egészen a középkorig nyúlik vissza, főként európai, azon beül pedig germán eredetre vezethető. Eszerint a férfiak és fiúk udvarlási szándékuk jelképeként április 30-áról május 1-ére virradóra állítanak a hajnali órákban májusfát szívük választottjának. Egyes történetek szerint a fa mérete és fajtája jelezheti akár az udvarlási szándék komolyságát is. A májusfát általában színes szalagokkal díszítik, korábban akár ételt és italt is erősítettek az ágakra. Olyan esetekről is olvashatunk, melyek szerint az is előfordult, hogy ruhát rögzítettek a fához és ha a lány másnap azt viselte, akkor jelezte az udvarló számára kölcsönös érdeklődését. Honnan ered a májusfa állítás hagyománya? - Hírnavigátor. Napjainkban akár olyan májusfákat is megfigyelhetünk a lányos házak előtt, melyeket lufikkal is díszítenek – habár ez nem része a hagyománynak, ezek is jól mutatnak a szalagok mellett. Az említetteken kívül ezt a hagyományt többféleképpen is szokták értelmezni.

Honnan Ered A Májusfa Állítás Hagyománya? - Hírnavigátor

Ezekre az egész falu fiatalsága hivatalos volt. Néha pünkösdig is eltartott. Ha akad ügyes legény, aki a csupasz törzsű fára fel tud mászni, övé lesz a tetején lévő üveg bor. A fára mászást virtuskodásból is megkísérelik. A kitáncolás alkalmával a fa tulajdonosai (a lányos szülők, a kocsma, a presszó) a falu legényeit, lányait étellel, itallal vendégelik meg, akik zeneszó mellett körbetáncolják, majd kidöntik a májusfát. Pogányszentpéteren a zenészt a fát állító legény fogadta, a lány szülei az ételt, italt kínálgatták. Amikor kidöntötték a fát, a rajta lévő pántlikákat a lányok a hajukba kötözték, vagy a mellükre tűzték. Büssü ben május első napjának reggelén a gyerekek az először zöldellő bodzaágakkal díszítették a kerítéseket, az ablakokba, az ajtóba, a tyúkól, disznóól ajtajába is tettek. A tetőt fedő zsúpba is tűztek egy-egy ágat, hogy szerencsét hozzon. A Kapos mentén (Nagyberki környékén) is szokás volt május első napján a kerítéseket, házakat zöld gallyal díszíteni. Virágokat és zöld ágacskákat kötöttek az ökrök szarvára és a lovak kantárjára is.

Május elsejéhez nemcsak a szabadban való mulatozás köthető, hanem a májusfaállítás hagyománya is, amely ma is él a drávaszögi és szlavóniai magyar településeken. Sok faluközpontban díszeleg a májusfa, amelyet április utolsó éjszakáján állítottak, betartva a járványügyi előírásokat. A májusfa a természet újjászületésének jelképe, az ifjúság tavaszi szokásainak Európa-szerte ismert szimbolikus kelléke és szerelmi ajándék is egyben. A hagyomány szerint csoportba szerveződött legények állítják a lányoknak, udvarlási céllal. Magas, sudár nyár- vagy fűzfa alkalmas erre, melyet a lányos ház udvarába ásnak be, vagy a kerítésoszlophoz rögzítenek április utolsó éjszakáján. Általában színes szalagokkal és borral teli üveggel díszítik. A hagyomány vidékünkön ma is él, igaz, már kevesebb májusfa díszíti a baranyai és szlavóniai magyarlakta falvak utcáit, mint régen. Ma már a legtöbb helyen csak a faluközpontban állítanak fát április utolsó napján közösségi akció keretében, melyet általában a helyi kultúregyesületek szerveznek.

Reggel a falusiak kíváncsian nézegették, hogy melyik lány kapott májusfát, s találgatták vajon ki állította. Mezőcsokonyán a legény így adta a falu tudtára, hogy kinek udvarol. A lányos szülők azonban nem mindig örültek a májusfaállításnak, mert a kitáncoltatás nagy kiadást jelentett a családnak. A Dráva-menti Lakócsán a bor és a szalagok mellé még egy horvát szőttest is tettek a fára. Elsején délelőtt a legények meglátogatták a májusfás házakat, borral és sörrel kínálták meg őket. Vésén gyakori volt, hogy a fát a kapufélfához vagy a kútágashoz kötözték. Itt úgy látszik nem titkolóztak, mert "ha a lány elfogadta a májusfát, gyertyát gyújtott az ablakban, és másnap a legény elmehetett hozzájuk. " Belegben olyan eset is megtörtént, hogy a gazda a felállított fát még éjszaka kivágta, mert kicsinynek tartotta: "Az ő lányának csak olyan legény állítson, aki megbirkózik egy 8–10 méteres májusfával is! " Buzsákon is azt mondják, hogy "amekkora a májusfája, akkora a boldogsága. " Kapolyon a rátarti lánynak gunyfát állítottak bosszúból: tüskés kökényágra rossz tutyit, tollseprűt, csutabuckát tűztek, és azt tették az ablak alá.

July 16, 2024, 10:02 pm