Római Fürdő Bakony

A Bakony (Bakonyerdő) mintegy 4000 négyzetkilométer kiterjedésű karsztos röghegység, a Dunántúli-középhegység legnyugatibb és legnagyobb tagja. A Bakonyt a Devecser és Várpalota között húzódó, nyugat–keleti irányú törésvonal (amelyben a 8. számú fő közlekedési út is halad) két részre osztja: az Északi-Bakonyra és a Déli-Bakonyra. Bakonyi kanyontúra káprázatos díszletek között. Tágabb értelemben a Bakony részének tekinthető a Déli-Bakonytól a Tapolcai-medence által elválasztott Keszthelyi-hegység és a Balaton-felvidék is. Ez a tájegység három további részre tagolható: Magas- vagy Öreg-Bakony: itt találhatók a hegység legmagasabb csúcsai (Kőris-hegy 709 m, Kék-hegy 661 m, Som-hegy 649 m, Középső-Hajag 646 m, Papod 644 m). Keleti-Bakony: nyugatról a Zirci-medence, keletről a Móri-árok határolja, legmagasabb pontja az Öreg Futóné (574 m). Bakonyalja: a Magas-Bakony Kisalföld felőli lejtője; egy kiugró területe, a Sokorói-dombság révén egészen Győrig terjed. A Déli-Bakonyt nyugatról a Marcal-medence, délről a Tapolcai-medence és a Vázsonyi-árok, keletről a Veszprémi-fennsík, északról pedig a Devecseri-árok határolja.

1. Római fürdő - Bakonyi Programok
2. Római-fürdő, a Bakony legvadregényesebb szurdoka | Sokszínű vidék
3. Bakony Római fürdő | Sport videók
4. Bakonyi kanyontúra káprázatos díszletek között

Római Fürdő - Bakonyi Programok

A Gaja hatalmas sziklatömbökről zúg a mélybe, most is nagyon szép látvány volt, a tavaszi hóolvadás idején pedig különösen bámulatos lehet a sziklalépcsőkön lezubogó, tajtékzó víz. A Bakony hatalmas erdőségeiben régen betyárok, szegénylegények bujdokoltak, talán egyikük rejteke volt az itt található 12 méter hosszú, 2 méter magas Savanyó Jóska barlangja is, melyhez a vízeséstől jobbra, a patak déli partján vezető meredek, csúszós ösvényen kapaszkodhat fel a vállalkozó kedvű kiránduló. Római fürdő - Bakonyi Programok. Egy másik útvonalra Bakonynána déli végén, a tési műútnál csatlakozhatunk rá, itt a Prém-malom épülete mellett elhaladva, majd egy kis gyaloghídon átkelve a Gaja feletti hegyoldalba vágott úton érhető el a Római-fürdő előtti nagy tisztás. Az útvonal arra kicsit kalandosabb, hatalmas látványfák mellett is elhalad, mindenképpen érdemes azt is bejárni. Aki Tés felől érkezik és marad egy kis energiája a csodás kirándulás után, az visszafelé megállhat és megcsodálhatja a szélmalmokat is teljessé téve egy csodás családi programot.

Római-Fürdő, A Bakony Legvadregényesebb Szurdoka | Sokszínű Vidék

Hogy miért, az talány, egyes források szerint a sziklaszurdokon áttörő patak lépcsőzetes medencéket alkot, és ezek ihlették a névadást. Mi a Római fürdőt Bakonynána felé haladva Tés felől közelítettük meg, itt egy gyerekkel is könnyen járható murvás út visz a Gaja déli partjával párhuzamosan a vízesés felé leágazó gyalogúthoz. Útközben hallani, ahogy csobog a patak, s lehet gyönyörködni az égig érő fákban, vagy épp színes faleveleket gyűjteni, kinek-kinek kedve szerint. Galéria Római-fürdő, a Bakony legvadregényesebb szurdoka A hatalmas fák, az erdő semmihez sem fogható hangulata után érkeztünk egy pihenőhelyre, ahol jobbra fordulva azonnal hívogatni kezdett bennünket a sziklás szurdok. Én biztonsági játékosként a fahídon, míg családom merészebb tagjai a sziklákon keltek át a Gaján. Kis séta után értünk a sziklafalhoz, és a látvány igazán vadregényes volt. Római-fürdő, a Bakony legvadregényesebb szurdoka | Sokszínű vidék. Így képzelem el a nagy kanyonokat is, s bár a méretek itt kisebbek, az érzés hasonló lehet. Bár a Gaja ilyenkor ősszel nem olyan bővizű, mint tavasszal, a látvány így is lenyűgöző volt.

Bakony Római Fürdő | Sport Videók

Római fürdő A vízesés az országos kék túra útvonalán található. A Római fürdő jelzett turistaúton közelíthető meg gyalogosan vagy hegyikerékpáron, Jásd vagy Bakonynána irányából. A vízben, vadban bővelkedő Gaja-patak völgye ősidők óta kedvező feltételeket teremt az ember megtelepedéséhez. Később, a római korban a provincia egyik útja vezetett erre. A Bakony kiterjedt erdőségei hajdan betyárok, bújdosók, szegénylegények számára nyújtott menedéket, rejtekadó hajlékot, szűkös, de az éhenhalástól megmentő táplálékot. Ma a bakancsos és kerékpáros turisták, hétvégi kirándulók, teljesítménytúrázók, vártúrázók paradicsoma. A Gaja-patak közel 2 km hosszú, mély és meredek falú szurdokvölgye, vízeséssel. A leszakadó magas mészkőfalak között a Római fürdőként ismert vízesésben ömlik alá a víz. A szurdok látványossága mellett geológiai érdekességként a völgyoldalban nyíló Savanyú Jóska-barlang, a patakszinten kezdődő szűk forrásbarlang és egy pusztuló mésztufa képződmény figyelhető meg. A közelben találjuk a Vadalmás, más néven Szerelem forrást.

Bakonyi Kanyontúra Káprázatos Díszletek Között

Hazánk egyik legnagyszerűbb szurdokvölgye a nyári nagy melegben még inkább üdítő élményt nyújt testnek és léleknek egyaránt, de a környezeti hatás itt évszaktól függetlenül is lehengerlő. Van egy tippünk, hogyan érdemes felfedezni ezt a kihagyhatatlan túracélpontot, ami valódi vadregényes miliőt tár elénk. Magyarországon kevés olyan lenyűgöző túraterepet találunk, mint a Bakonynána alatt húzódó mesés szurdokvölgy. A Gaja-patak által évezredek óta ostromlott fantasztikus sziklakatlan nem véletlenül népszerű kirándulóhely, melynek katarzisát az ámulatba ejtő sziklafalakkal övezett Római fürdő vízesése jelenti. Az elmúlt években egyre többen fedezik fel a Bakony e páratlan látványosságát, részben az erre vezető és virágkorát élő Országos Kéktúrának köszönhetően, de ahhoz, hogy átéljük a teljesség varázsát, le kell térnünk a jelzett turistaútról. Fotó: Lánczi Péter 6 / 15 Fotó: Lánczi Péter Hazánk talán leglátványosabb szurdokvölgyében találjuk a Római fürdőt, aminek egyébként semmi köze a rómaiakhoz Kövessük a Gaját!

Bakonynánától alig pár kilométere nyugatra Nagyesztergár határában fakad a Gaja, ami kényelmes csörgedezéssel éri el a Bakonynánától délre húzódó Tési-fennsík sziklás hegylábát, majd innentől a víz látványos munkával tört magának utat – és tör ma is –, aminek a nagyobb mészkőtömbök sem állhattak ellen. A víz réges-régen beszivárgott az óriási kőtömbök repedéseibe, majd az évezredek során hatalmasra tágított kőfolyosót hozott létre. Ezt a kanyargós kőfolyosót kíséri a kéktúra, ám az egyébként hangulatos ösvény viszonylag ritkán tárja elénk a kb. 2 kilométer hosszan csodálható katlan zúgokkal tarkított sziklakincseit. Érdemes tehát rögtön a bakonynánai kiindulópontunknál, még pontosabban a Prém Malomnál letérni a jelzett útról, és közvetlenül a patakot követve felfedezni eme csodálatos környezetet. Akik korábban már jártak ezen a kéktúraszakaszon, de a jelzett ösvényt nem hagyták el, ugyanolyan újszerű élményben lesz részük, mint akik első alkalommal látogattak el ide! Mondhatni egy másik világba csöppenünk, ami télvíz idején vagy tavasszal nem biztos, hogy olyan könnyen adja magát: a bejárás ugyanis erősen függ a patak vízállásától.

July 7, 2024, 3:01 pm