Térd Oldalszalag Fájdalom

Szent László Pénze

Ekkor a szent király Istenhez fordult segítségért: – Uram, te segíts meg, éretted harcoltam! És íme, csoda történt: Isten a sok aranyat, amit a kunok a földre szórtak, mind kővé változtatta! Azon a vidéken sokáig mutogatták az aranyból lett köveket, amiket a nép Szent László pénzének nevezett.

Szent László Pénze 60 Millió Éves | Torrent - Empire | Magyar Bittorrent Fórum

" …Egyetlenegyszer kényszerült megfutamodni a világhíres vitéz László király az ellenség elől, mert egymagára maradt, s amint körülnézett, látta, hogy hiábavaló nagy ereje, vitézsége: nem verhet le százakat egyedül. Érezte, hogy szüksége van rá még a magyarnak (a fűszál is feltámadt ellene), megsarkantyúzta hát kedves Szög paripáját, s nekivágtatott a tordai hegyeknek. - Utána! Utána! – ordították a kunok, hogy ég-föld zúgott az ordításuktól. Ha Lászlót kézre keríthetik, övék lesz a magyar föld: mind László után vetették magukat. Véres hab vert ki a paripáján, már-már utolérték a kunok. Még egy pillanat, s a magyarok aztán sírathatják Szent László királyt. - Ó, Uram, segély! – fohászkodott föl László, szemét az égre emelvén. S ím, abban a pillanatban kettéhasadt a tordai hegy: László háta mögött rettentő nagy hasadék tátongott. A kunok döbbenve állottak meg a hasadék partján, de amerre néztek, nagy hosszúságban húzódott a hasadék, László meg csöndes, lassú léptekben mendegélt tovább, vissza az ő népéhez.

Szent László Pénze | National Geographic

Ekkor a szent király Istenhez fordult segítségért: - Uram, te segíts meg, éretted harcoltam! És íme, csoda történt: Isten a sok aranyat, mait a kunok a földre szórtak, mind kővé változtatta! Azon a vidéken sokáig mutogatták az aranyból lett köveket, amiket a nép Szent László pénzé nek nevezett.

Szent László Pénze

Magyar monda: Szent László pénze - YouTube

Magyar Monda: Szent László Pénze - Youtube

Nummilites (Wikipedia) A mészvázú Foraminiferákhoz tartozik, ezek rendszerint nagyon aprók, szilárd vázuk csak mikroszkóp alatt látszik, ami egysejtűekről lévén szó, nem is meglepő. Annál inkább az, hogy a nummulites ekkorára nőtt, a rekordot egy 16 centi átmérőjű "apróság" tartja: parányok között ő volt az óriás. Egykoron hatalmas egyedszámát mutatja, hogy mészvázaik egyes helyeken tíz méteres réteget alkotnak. Településnevek is őrzik az emlékét A sekély, meleg, világos és oxigénben gazdag trópusi, szubtrópusi tengerekben éltek kissé az iszapba süppedve, vagy állábaikkal növényekbe kapaszkodva. Amíg éltek, héjuk vékony, áttetszően hártyaszerű lehetett, csak a kövületté válás során nehezedtek el, amikor pórusaikba ásványi anyagok rakódtak le. Feltehető, hogy az áttetsző héj mögött az egysejtű zöldalgákkal vagy kovaalgákkal élt együtt. Az üvegszerű váz átengedte a napfényt, ami a növény számára létszükséglet, az alga pedig táplálékkal szolgált az egysejtű számára. Az év ősmaradványát, vagyis "kőpénzt", vagy Szent László pénzét a Kárpát-medencében is bőven találunk, főleg a Dunántúli-középhegységben és az Erdélyi-medencében.

Az Év Ősmaradványa, 2016 – A Szent László Pénze

– Erdélyi népmonda nyomán – E gyszer a kunok nagy sereggel megrohanták Kolozsvár falait, és már erősen szorongatták a várost. Amikor Szent László király ezt meghallotta, tüstént hadat kiáltott, és erős sereggel megtámadta a kunokat. Hullott a pogány, mint a fű a kaszás előtt, s aki tudott, lóhalálában menekült a magyarok elől. A magyarok pedig vágták, kegyetlenül aprították a menekülőket. Ekkor a kunok vezére hirtelen kibontotta az iszákját, ki a tarisznyáját is, s mintha magot vetne, a sok aranyat az üldöző magyarok elé borította. Erről példát vettek a többi kunok is, csak úgy szórták az aranyat, hogy a magyarokat megállítsák, és életüket megtartsák. Jól számított a kun vezér! Amikor a magyarok a sok kincset meglátták, egymás után leugráltak a lóról, és kapkodták fel az aranyat. Megfeledkeztek a dicsőségről meg a kunok üldözéséről, csak a kincsre gondoltak. László király egy ideig bíztatta a vitézeket, hogy folytassák az üldözést, de hiába, mert a kincsvágy még a királyi szónál is hatalmasabb volt.

századból való. A történet ezt követően a folklórban, a szépirodalomban (prózában és versben), valamint egyházi énekekben egyaránt előfordul – napjainkig. Vetített képekkel illusztrált előadásában a fentieket fogja részletesen kifejteni dr. Hála József geológus, technikus és néprajzkutató. Szeretettel várjuk érdeklődő nyugdíjasainkat az előadásra. Kérjük, előzetes jelentkezését e-mail címen. Nagy Béláné B. Judit klubvezető

July 18, 2024, 2:50 am