A Tücsök Hegedült, A Hangya Dolgozott, La Fontaine Pedig Úszott A Dicsőségben - Nemzeti.Net
August 27, 2024, 6:31 amAmikor azonban csak ideje engedte, Párizsba utazott, ahol társaságokban forgott, kapcsolatokat épített ki. 1657-től támogatói közé tartozott a gazdag pénzügyminiszter Nicolas Fouquet, neki ajánlotta egyik legszebb költeményét, az Elégia a vaux-i nimfákhoz című művét. La Fontaine Fouquet kegyvesztettsége után is hű maradt támogatójához, ezzel azonban sikerült kivívnia XIV. Lajos és az új pénzügyminiszter, Colbert haragját, amely soha nem is enyhült meg a költő felé. 1672-ben szülőhelyét és hivatalát is elhagyva végleg Párizsba költözött, ahol már csak az irodalomnak szentelte életét. 1673-tól Madame de la Sablière házában élt, akinek szalonja tudósok, filozófusok és írók nevezetes találkozóhelye volt. A tücsök és a hangya meséje az emberek világáról is szólt (Milo Winter és Gustave Doré ábrázolásai) Az asszony halála után az Hervard házaspár vette pártfogásába a költőt, aki a társaságok kedvelt alakja lett, sok jóakarója volt az udvarban és a nemesség körében is. Otthonosan mozgott mindenhol, de legjobban a "hasonszőrűek", az írók társaságát szerette.
A Tücsök És A Hangya Meséje
Elolvasta: 577 * (meghallgatom) Tücsök koma csak ciripelt este, az álmos hangyát zajával felverte. Dühös kis hangyánk, ki dolgozott a nyáron, mérgesen kiabált hetedhét határon: Csend legyen tücsök! - kiáltja nyomban – combod pácolom gyenge vörösborban, hangszered megsütjük, a zenének vége! – Mocskos kezeit emeli az égre. Megszeppent a tücsök, csend lett egy percre, hangszerét gondosan lába közé rejtve udvariasan szól a dolgos hangyához: Mi a baj hangya úr, ön talán naccságos? Elhúzom kérem a kedvenc nótáját, az esti mulatsághoz vegye fel tógáját, járja a táncot a hangyakislány előtt, régi trükk ez kérem és idáig bejött. Én húzom a nótát, ön udvarol hevesen, sűrű hangyaáldást sok lurkó kövessen. Ne törődjön semmivel csak a mának élünk, tücsök zenéjétől felpezsdül a vérünk. Hangyánk megfogadta az egyszerű tanácsot, kopott tógájára húzott egy kabátot. A tücsök homlokára szendvicset ragasztva a kislány után indult, majdnem hogy rohanva. Szegény kislány a válla fölött látja, rohan a hangya és lobog a kabátja.
A Tücsök És A Hangya Mese Szövege
Rémülten szegényke szatírt kiáltott s mindenki nézte a nyitott kabátot. Szerencsétlen hangya csak most vette észre, teljesen elpirult nagy-nagy szégyenébe'. Így vonult be végleg a közös tudatba: Vörös hangyára vigyázz, ha kerül utadba, a tücsök csak húzza, búsan szól e nóta. Dolgos kis hangyánk térne nyugovóra. Felröppent az álom a börtönben az ágyon, a szatír hangyákat nagyon útálom. Hangyakislány nyugodt, nem éri több veszély, a tücsök oldalán táncol a kis ledér. Bájait mutogatja, na nem éppen ingyen, a tücsök is boldog – te vagy minden kincsem! Az ősi mesterség jól fizet ma is, munka helyett inkább szívj egy kis hasist. Pénzedet költsed piára és nőkre, ne legyen gondod a komor jövőre. Epilógus: Szóval kérem, a tücsök és hangya így került egymással rendhagyó kalandba. Hogy e mesének manapság más lett a vége? Az idők változnak, csak nem vesszük észre. A tanmesék kora sajnos lejárt. Tanuld meg kérlek, csak a mának élj, hajtsad a nőket, a kaját és piát, és tücsök módjára csak vígan zenélj!
A Tücsök És A Hangya Elemzés
A tücsök és a hangya ~ La Fontaine legszebb meséi | 2. rész | hangoskönyv (teljes album) - YouTube
Aztán szépen kimúlt végelgyengülésben. 5. A hangya dolgozott a mezőn, közben a tücsök muzsikált. A hangya hálás volt a tücsöknek, mivel zenére jobban megy a monoton munka is. A tücsök azonban nem tudta elkérni a gázsiját, mivel a hangya olyan kicsi hozzá képest, hogy észre sem vette a fűben.
1684-ben a Francia Akadémia tagjai közé is beválasztották. A különc, ám mégis népszerű és közkedvelt költő 74 éves korában, 1695. április 13-án halt meg Párizsban. Életművének csúcsát meséi jelentik, amelyek 1668 és 1693 között 12 kötetben jelentek meg. A mesék tartalmát nem ő találta ki, sokat merített Aiszóposz hagyatékából, illetve a kelet-ázsiai mesekincsből. Miniatűr drámákat és komédiákat írt, fordulatos cselekménnyel, jól jellemzett figurákkal. Meséiben nagyrészt állatokat szerepeltet, olyan rájuk jellemző vonásokkal, amelyekből emberi tulajdonságok rajzolódnak ki, és többnyire az emberi gyarlóságok bírálata olvasható ki belőlük. Állítólagos lustasága ellenére igen termékeny szerző volt, írt alkalmi verseket, drámát és prózai műveket is, például az olvasmányos Pszükhé és Cupido szerelmei című regényt, valamint a frivol és erotikus Sólyom, illetve A szerelmes kurtizán című elbeszéléseket. Magyarra már a 18. századtól ültették át meséit, a 20. században pedig Kosztolányi Dezső és Radnóti Miklós fordította az általuk is szeretett és nagyra becsült költő műveit.