Karády Katalin Kávézó Étterem
July 5, 2024, 12:24 am2017. február 23., csütörtök, 12:53 Karády Katalin sanzonjaiból is hallgathatott szerda este a Csíki Játékszín Hunyadi-termének közönsége a Budapesten nemrég kiadott, róla szóló színháztörténeti monográfia bemutatóján. A díva életét eddig ismerőket is érdekes részletekkel ajándékozták meg a szervezők és fellépők. Az est nyitányaként a kötet címadó dalát ( Ne kérdezd, ki voltam) hallhattuk Karády Katalin előadásában, üresen hagyott kerevettel a színpadon – mely révén úgy érezhettük, az est házigazdája maga Karády művésznő. Ezt a hatást erősítette a későbbiekben hangfelvételről elhangzó szóbeli üzenete a hallgatóihoz. A Szabad Európa Rádióban 19777-ben megszólaló Karády Katalin ebben azért mond köszönetet, hogy szerették és szeretik. A csíkszeredai könyvbemutató közönségét üdvözölve Lukács Bencze Ákos konzul jelezte: örül annak, hogy immár második rendezvényt szervezi Csíkszeredában a Balassi Intézet sepsiszentgyörgyi fiókintézetének új vezetője, Szebeni Zsuzsa nemrég kinevezett igazgató.
- Karády katalin kávézó mosoda
- Karády katalin kávézó bisztró
- Karády katalin kávézó nőknek
- Karády katalin kávézó étterem
Karády Katalin Kávézó Mosoda
Az asztalon Karády arcképével és híres dalrészleteivel díszített alátét, a hangszórókból Karády Katalin dalait hallhatjuk. A belső teremben fali vitrinekben elhelyezett pici emléktárgyak, bross, cigarettatárca, kiskanál. Amerikai fellépéseit bemutató plakátokkal díszített falfelület. Előtte egy kicsi asztal gobelin huzatú székkel. A belső szalonban eredeti filmplakátok találhatóak. Finom, és elegáns, amilyen maga a színésznő is volt. Egy kicsit térjünk vissza a Karády Katalinhoz. 105 éve, 1910. december 8-án Budapesten született Karády Katalin – született Kanczler Katalin – magyar színésznő, énekesnő, Budapesten – mindmáig egy korszak szimbóluma. 1939-ben forgatta első és legsikeresebb filmjét, a Halálos tavaszt. Az ártatlanul romlott Ralben Edit figurája egy csapásra ismertté tette, az Ez lett a vesztünk című dal elindította énekesnői karrierjét is. Sajátos, mély hangján később slágerek tucatjait énekelte. Nevére tódult a közönség, évről évre többet forgatott, 1942-ben hét film készült vele.
Karády Katalin Kávézó Bisztró
Öltözete, angol kosztümjei, nadrágjai (mint a lenti Makrancos hölgy 1943-as film részletében is látható) és a Karády-gallérnak elnevezett blúz mellett népszerűségét éppen egy Kolozsváron megalakult, Karády Katalin Kedvelők Klubja (KKKK) nevű szerveződés is bizonyítja. Érdekességként említette Szebeni Zsuzsa, hogy a könyvbemutatót beharangozó cikkünk megosztásakor bejelentkeztek hozzá közösségi oldalakon a KKKK egykori, Európába vándorolt tagjai is, így remélhetőleg újabb történelmi beszámolókkal is gazdagszik a könyvbemutatók idején a Karády-emlékkönyv. A csíkszeredai könyvüzletekben is megvásárolható Karády-kötet a díva nagy nyilvánosság előtt ismeretlen, New York-i évei alatt rögzített hangfelvételeket is hozzáférhetővé tesz. Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is! A kolozsvári születésű igazgató a továbbiakban bensőséges hangulatú beszélgető estté alakította a könyvbemutatót, nem csupán a Karády-kötet szerzőjét, a vajdasági származású Péter Zsolt színháztörténészt, hanem Márdirosz Ágnes csíkszeredai színművészt is belevonva a társalgásba, aki intermezzóként Karády-dalokat szólaltatott meg, Ráduj Gábor zongorakíséretével.Karády Katalin Kávézó Nőknek
Az értékes tárgyakat előzőleg felajánlották a Színháztörténeti Intézetnek, de nem sikerült megállapodniuk. Kámán Tibor viszont igent mondott – akkor még nem is tudta igazán, hogy mire –, és befektetőket keresett. Azóta kutatja Karády életét, és alapítványt hozott létre, amelynek ő az elnöke. És hogy miért pont a Lövőház utcába költözött a múzeumként is működő kávézó? Egyszerű a válasz. Innen pár kilométerre, a Lepke utcában lakott a színésznő, ma Írország nagykövetsége működik az épületben. Karády annyira ragaszkodott egykori otthonához, hogy – ha visszakapta volna – a hatvanas években, kész lett volna hazatelepülni; de akkor még a színésznő nevét sem lehetett kiejteni Magyarországon. Karády Katalin New Yorkban halt meg, 1990-ben. Közben bekapcsolódott a beszélgetésbe Péter Zsolt, a kávéház művészeti vezetője is. Elmondta, hogy szeptember 6-án 18 órakor tartják az első pódiumbeszélgetést, amelyet aztán minden hónapban újabb követ. Az első alkalommal Pusztaszeri László író-történész mesél Karádyról és vőlegényéről, Újszászy Istvánról, aki 1942-44 között az Államvédelmi Központ vezetője, a háborúból való kiugrás előkészítésének egyik kulcsfigurája volt.
Karády Katalin Kávézó Étterem
– 80 évesen huny el, New Yorkban, 1990. február 8-án. A Farkasréti temető 22/1-es parcellájában helyezték örök nyugalomra. Forrás: Wikipédia Szóval azt ajánlom, ha eddig még nem tettétek meg, hogy decemberben még a bezárás előtt látogassatok el a kávéházba, és tisztelegjetek Karády Katalin emléke előtt. Elérhetőség: Budapest II. kerület, Lövőház utca 16/b
A Szebeni által "megszállott" kutatóként bemutatott Péter Zsoltról kiderült: londoni alkotói ösztöndíjáról érkezett az erdélyi könyvbemutató-sorozatra, és hamarább volt Karády-kutató, mint a budapesti színházkutató intézet munkatársa. Mint bevallotta: a legényke korban filmvetítésekre besurranó nagyapja élményei csigázták fel érdeklődését a Halálos tavasz kultuszfilm hősnője iránt, így az egykori, Budán megnyílt Karády Kávéház múzeum-kávézó munkatársaként közel került a művésznő személyes tárgyaihoz, például cigarettatárcáihoz, melyek immár a színházi intézet tulajdonai. Az egyedi bort egy szekszárdi pincészet gyártja. Kámán Tibor üzemeltető, a Karády Alapítvány elnöke elmeséli nekünk, hogy Karády nagyon szerette a rosé borokat, ezért született az emlékére ez a tétel. Versennyel választották ki a legjobbnak ígérkezőt. A sorozat nem állt meg, újabb Karády borok kerülnek a választékba. Koktél is van a díva emlékére, amelynek receptúrája szintén titkos, de annyit kipuhatolunk, hogy gyógynövényes alapú és ipszilon pohárban szolgálják fel.
Gyakran volt Jávor Pál partnere, így a Valamit visz a vízben, a Szováthy Évában és az Egy tál lencsében. Sztár lett, a nők utánozták frizuráját, öltözködését. Magánéletét számos legenda övezte – s Ujszászy Istvánnal, a hírszerzés főnökével szövődött szenvedélyes viszonya. A német megszállás után letartóztatta a Gestapo, barátai csak nehezen tudták kiszabadítani. A nyilas rémuralom idején zsidókat mentett, amiért 2004-ben posztumusz a Világ Igaza kitüntetést adományozták neki. Az 1945 utáni világban már nem találta helyét. 1951. február 20-án hagyta el az országot, itthon ezután a neve sem hangozhatott el. Brazíliában, majd New Yorkban telepedett le. Filmjei: – 1939 Halálos tavasz; 1940 Erzsébet királyné; 1940 Hazajáró lélek; 1941 Egy tál lencse; 1941 Ne kérdezd, ki voltam; 1941 Kísértés; 1941 A szűz és a gödölye; 1942 Szíriusz; 1942 Tábori levelezőlap; 1942 Halálos csók; 1942 Csalódás; 1942 Alkalom; 1942 Valahol Oroszországban; 1942 Külvárosi őrszoba; 1942 Egy szív megáll; 1942 Ópiumkeringő; 1943 Makrancos hölgy; 1943 Valamit visz a víz; 1943 Szováthy Éva; 1943 Boldog idők; 1943-44 Machita; 1944 Hangod elkísér; 1947 Betlehemi királyok; 1948 Forró mezők.