Rómeó És Júlia Tartalma
July 18, 2024, 4:24 amRómeo meglátja Júliát, bár ekkor még a nevét sem ismeri, és szerelemre lobban iránta. Tybalt felismeri Rómeót a hangjáról, de Capulet nem engedi, hogy az rátámadjon az ifjú Montagnue-ra. A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából ( Rómeó és Júlia szócikkből átirányítva) Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Rómeó és Júlia (1597? Az udvarlásra pedig kiváló esély kínálkozik, hiszen aznap este Capuletéknél bál lesz, amire gyorsan meghívja Párist is. Capuletnek pedig erről eszébe jut, hogy a többi vendégnek is el kell küldeni a meghívót, ezért a velük sétáló szolgának egy névsort ad át azzal az utasítással, hogy mindenkit keressen fel és hívjon meg estére. Capulet és Páris elsétálnak, a szolga egyedül marad a feladattal. Ami, mint kiderül, nem is olyan könnyű neki, ugyanis a szolga nem tud olvasni, fogalma sincs, hogy milyen nevek állnak a papíron. A szolga szerencséjére éppen arra sétál Benvolio és Rómeó, tőlük kér segítséget, anélkül, hogy tudná, a két nemesifjú a gazdája ellensége. Rómeó pedig fel is olvassa neki a listát, a szolga pedig hálából őket s meghívja az esti bálra, bár szavaiból kiderül, hogy ő sem szívleli a Montague-kat: " Elmondom én néked, ha nem is kérdezel: az én gazdám az a híres-nevezetes, dúsgazdag Capulet, s ha kigyelmetek nem a Montague házból valók, kérem, jöjjenek el szintén, hajtsanak föl nálunk egy kupa bort. "Rómeó És Júlia Rövid Tartalom, Sophokles (Szophoklész): Antigoné; Rómeó És Júlia
Bp., 1980, 425-427. p. Winkler Gábor, Barangolás az operák világában I., Tudomány, Bp., 2003, 122-125. p. Matthew Boyden, Az opera kézikönyve, Park, Bp., 2009, 201-202. p. m v sz Vincenzo Bellini operái Adelson és Salvini (1825) Bianca és Fernando (1826) A kalóz (1827) Az idegen nő (1829) Zaira (1829) Rómeó és Júlia (1830) Az alvajáró (1831) Norma (1831) Beatrice di Tenda (1833) A puritánok (1835) Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 268229907 LCCN: n80139461 GND: 300017812 LIBRIS: 173749 BNF: cb13908378t Operaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
Rómeó és júlia tartalom William Shakespeare: Rómeó és Júlia (elemzés) – Oldal 3 a 9-ből – Jegyzetek Kötelező Olvasmányok Röviden - G-Portál Elemzés Archívum | Érettsé Ötödik Baltazár, Rómeó szolgája Mantovába vágtat, hogy gazdáját értesítse Júlia haláláról. Rómeo egy patikáriustól gyors határú mérget vesz, hogy szerelme mellett haljon meg Veronában. Időközben Lőrinc barát nem tudja elküldeni levelét Rómeónak, melyben megírja, hogy Júlia halála csak csel, mert pusztít a dögvész, ezért senki sem vállalja, hogy elviszi a levelet Mantovába. Lőrinc barát maga megy a kriptába, hogy megelőzze a bajt. A temetőben Páris éppen Júliát siratja, mikor jön Rómeo Baltazárral. Páris és Rómeo összekülönböznek és vívni kezdenek. Páris meghal. Rómeo Júlia mellett beveszi a mérget s csókkal az ajkán meghal. barát, aki a kriptához igyekszik, találkozik Baltazárral, aki elmondja, hogy Rómeo megölt valakit a kriptánál. Mire megérkeznek, Júlia is felébred mély álmából. Lőrinc barát el akarja vinni a lányt, hogy ne találják itt, de Júlia inkább a kriptában marad.