Magyarok Kirándulása A Svájci Hunok Völgyébe | Kőrösi Csoma Sándor Program
July 2, 2024, 7:27 pmDr. Salamin András neves író, helytörténész és magyar őstörténet-kutató volt az idegenvezetőnk, aki hosszú éveken át kutatott a témában és számos könyvet jelentetett meg eredményeiről. Találkozási pontunk Grimentz volt, ahol megtekintettük a tehenek téli szállásra terelését, ezt követően pedig a város által szervezett vásáron megebédelt a 44 fős csapatunk. Délután következett az öt-hat helyszínt érintő körutunk, melyet 12-13 autós konvojjal tettünk meg, ami szemlélteti a csapat egyben tartásának nehézségeit. A nap végén, miután kellő információt szívtunk magunkba és kellemesen elfáradtunk, elfogyasztottuk jól megérdemelt gulyásvacsoránkat szállásunkon, amit egy genfi magyar főszakács készített el számunkra. Hunok leszármazottjait rejti egy svájci völgy. A szállást egy hegyi "chalet-ban" tudtuk biztosítani komfortos többágyas szobákban és kicsit fiatalosabb hálótermekben, ahova a kedves fogadtatás miatt szívesen visszatérnénk máskor is. Az esti előadásra egy svájci hun-kutatót, Bernard Savioz-t is meghívtunk, hogy beszélgessünk a fellelt Attila-korabeli emlékek témájának részleteiről, valamint helybéli meghívottainak köszönhetően bemutatta nekünk a patois nyelvjárást és jellegzetes írásukat.
- Hun Völgy Svájcban – A Világ Legmeredekebb Siklóját Adták Át Svájcban | Érdekes Világ
- Hunok leszármazottjait rejti egy svájci völgy
Hun Völgy Svájcban – A Világ Legmeredekebb Siklóját Adták Át Svájcban | Érdekes Világ
kötet, 1881 Anton Karl Fischer: Die Hunnen im schweizerischcen Eifischtale und ihre Nachkommen bis auf die heutige Zeit, Zürich, 1896 További információk [ szerkesztés] Hun volt, hun nem volt… (2013) Külső hivatkozások [ szerkesztés] A Val d'Anniviers története a Dictionnaire historique de la Suisse online kiadásában Hunok leszármazottai élnek Svájc hegyei között? Az Echo TV filmje.
Hunok Leszármazottjait Rejti Egy Svájci Völgy
"-mondta dr. Salamin András mérnök, matematikus, az este elõadója. Salamin András 2005-ben és 2007-ben is a helyszínen végzett kutatómunkát, aminek eredményeit 10 csoportban összegezte. Az elképzelését alátámasztó bizonyítékok között szerepel a névhasználat sorrendje, valamint az a hangtani hasonlóság is, hogy a kiejtésben az elsõ szótagon van a hangsúly. dr. Salamin András magánkutató a svájci Hun-völgyrõl tartott elõadástFotó: Emlékpont "Van még egy talán különleges kis kápolna, amirõl 1896-ban Fischer Károly írta, hogy ott különleges katona szentek vannak az oltáron. Még pedig hetyke bajuszú, magyar arcokkal, kalappal a fejükön és ezt a 2000-es évek elején megtaláltuk és a mai napig ott vannak. Hun Völgy Svájcban – A Világ Legmeredekebb Siklóját Adták Át Svájcban | Érdekes Világ. " – emelte ki az elõadó. Salamin András az elõadásában még kitért az õsi székely-magyar rovásírásra is, amelynek nyomai szintén fellelhetõk a Hun-völgyben. A tegnapi elõadáson úgynevezett hun kenyeret is lehetett kóstolni, amit Bálint Gabriella önkormányzati képviselõ készített. Forrás: Vásárhelyi Televízió
Érdeklődők, akiket nem hagynak nyugodni azok a történelmi problémakörök, amelyeket agyonhallgat a hivatalos történelemtudomány. Salamin András elmondta, hogy matematikusként ő is és felesége is fontosnak tartja a bizonyítást, mint a tudományosság, a tudományos gondolkodás legfontosabb ismérvét, s ezt feltáró munkájuk során, illetve a kötetek megírásánál mindvégig elengedhetetlennek tartották. Aki fellapozza a két könyvet, látni fogja egyébként, hogy az adott kérdéskörökben nemcsak a már korábban megejtett kutatások eredményeit, téziseit idézik, de az ellenvéleményeket is. Igaz ez természetesen a második kötetükre is, amely Az utolsó honfoglalás címe kapta. Ha már itt tartunk, fontos az is, hogy az idősebbek többsége még a legutóbbi időkig is a vezetéknevét írta előre, a keresztnevét pedig mögé. Hivatalos dokumentumokban vagy az olyan kiadványokban is, mint a régióbeli szaknévsor. Ha már a nyelvnél tartunk, fontos az is, hogy az első szótagra helyezték a hangsúlyt beszédükben az itteniek, s számos olyan helységnévre is bukkanhat errefelé az utazó, amelyben ott bújik a víz, az ár vagy az ér szavunk, esetleg annak valamilyen, kissé átalakult változata.