Konyhai Munkalap Méretek, Székely Magyar Rovásírás
August 30, 2024, 6:49 ammunkalap, konyhaimunkalap, munkapult, egyedimunkalap, konyhaimunkalapok, munkapultok, munkalapok, konyhaimunkalapok, konyhai munkalap, konyhai munkapult, konyha, munkalap,
Konyhasziget lapok, mélyebb konyhai munkalapok akár négy oldali kerekítéssel. Konyhasziget lapok, avagy milyen méretekben gondolkodhatunk konyhasziget esetén? Alapvetően a konyhasziget típusai a méretek és a funkció szerint a következőek lehetnek: önálló körbe járható konyhasziget a konyhabútor folytatásaként, továbbnyúló munkalap sziget un. reggeliző sziget a munkapult feletti átadó sziget. Méreteket tekintve a konyhasziget maximális hossza (szálirányban) 4100 mm, a szélessége pedig max. 1300 mm lehet, ha vágás nélküli felületet szeretnénk. Konyhasziget asztallapok méretei, lehetőségei Konyhaszigetnek beépítéséhez az alábbi lapokat ajánljuk: Gyári két hosszú oldalon kerekített konyhasziget asztallapok kaphatóak 4100x920x38mm-es méretben, amik természetesen tovább konfekcionálhatóak. Itt a két hosszú élen (4100 mm) gyári R3-as ( szögletes) lekerekítés van. Gyári egy hosszú oldalon lekerekített konyhasziget lapok kaphatóak 4100x900x38mm-es méretben. Itt csak az egyik hosszú élen van gyári kerekítés, a másik oldal méretrevágást követően élzárandó.
Egyedi gyártásban szinte bármely szélesség megrendelhető egy vagy két hosszú oldali kerekítéssel 28 vagy 38mm vastagságban. Síkragasztással, a munkalapok felületén lévő HPL dekorlemezt felsíkragasztjuk a hordozóra, kerekítés nélkül, majd formatizálás és méretre szabást követően leélzárjuk PU, vízálló élzárással. Színválaszték tekintetében itt tudunk a legtöbb színből választani.
Bizonyos grafikai rendbe állították őket, melyet a székely rovásírás formája mutat. Öt betű biztosan türk eredetű, további 10–11 egyezése valószínűsíthető, hrom görög és kettő glagolita eredetű. Az egyes betűk eredetének vizsgálatában a belső fejlődést is figyelembe kell vennünk, hiszen a székely írás első datált emlékei a 15. sz. Székely magyar rovásírás. -ból valók, így az írás létrejötte és első emlékei között több mint félezer év időkülönbség van. Belső fejlődéssel magyarázható a székely rovásírásra jellegzetes ligatúrák, azaz betűösszevonások rendszere, melyet ilyen széleskörűen alkalmazva a türk írásokban nem ismerünk. A székely rovásírást kezdettől fogva magyar szövegek lejegyzésére használták, így a székely-magyar vagy magyar rovásírás elnevezés is helytálló lehet, jóllehet a székelységen kívül más magyar néprajzi csoport ezt az írást eddigi ismereteink szerint nem használta. A 13. -i krónikás Kézai Simon első híradásától kezdve évszázadokon át feljegyezték, hogy a székelyeknek a latintól eltérő írásuk van.
A Székely-Magyar Rovásírás Ábécéje
Levelezéseikben, térképek feliratozásánál szintén használták a pálos-rovásírást. Később helyüket jezsuiták vették át, de a közöttük lévő magyar jezsuiták még egy darabig használták titkosírásként a pálos-rovásírást. Az írás iránya a ma használatos latin írásmóddal azonos, tehát balról-jobbra haladt. Az írás másik fajtája a székely-magyar rovásírás. Az írás ezen módja talán elterjedtebb volt az ősi időkben, ezt bizonyítja, hogy jó néhány betűt jelölő tag sok más ősi írásban is megtalálható. Úgy tűnik a XIII. század folyamán enyhültek az írás ezen fajtáját tiltó törvények, és ekkor a rovásírás, ezen belül is a székely-magyar írásmód újra terjedni kezdett. Azonban erre az időre már kevesen voltak birtokában az írásmód szabályainak, és a kialakult latin írásmódot sem válthatta már fel. Székely magyar rovásírás abc. A XVI. századra különösen Erdélyben, azon belül is Székelyföld területén újra jelentősen elterjedt olyannyira, hogy egészen a XVIII. századig itt még tanították is az iskolákban. Ekkor szittya-szkíta írásmód volt a neve, csak mostanában hívják székely rovásírásnak.: FÉRFIK = FÉRFIaK. Az előzőekben tárgyalt szabályok - ha megnézzük - mind a magánhangzókra vonatkoznak. A rovásírás erősen mássalhangzós írás, de bizonyos esetekben él a mássalhangzók kihagyásával is. Most nézzük ezeket: A mássalhangzók közül a sziszegőket (sz, zs, cs, s) és a hangsúlyosakat mindenképpen jelezni kell, de a torlódó mássalhangzók közül a nem hangsúlyosakat (pl. : d, h, l, t, v) el lehet hagyni, pl. : BOGSZNY - BOldoGaSZoNY. Az elhagyás természetesen az értelmezést nem zavarhatja! A kettős mássalhangzót a rovásírás nem jelöli, mivel a két mássalhangzó közé magánhangzót kéne olvasni, kivéve a -tt esetén pl. : ADTT = ADoTT. A szó eleji h elhagyható pl. : OGY = hOGY. Az erősen kihagyásos rovásírásnál a nem hangsúlyos kezdőhangok is elhagyhatók, amennyiben az az értelmezést nem zavarja, pl. : AGY - nAGY. (Ez utóbbi viszonylag ritkán fordul elő. ) Jelmegtakarítás céljából alkalmazható a fonetikus írásmód is, pl. : ÖCZ = ÖCáZ = ötszáz (csak egy c a 7. szabály miatt! A székely-magyar rovásírás ábécéje. ), AGYN = AGYoN = adjon.