Ráth Végh István
July 7, 2024, 3:17 pmGyűjtése teljesen átfogja az emberi élet minden területét a bölcsőtől a sírig. Ebből a gyűjtésből válogattuk most a gyermekszületés és gondozáshoz kapcsolódó kis csokrot. A NÉVADÁS, NÉVVÁLASZTÁS – A gyermek megszületésekor gondosan összegyűlnek a komaasszonyok, szomszédok és elkezdődik a szimpózium, mi is legyen a gyerek neve. Hatalmas védőszent neve nem jó, mert annak sok gyerek életére kell vigyáznia és mi lesz ha nem tudna törődni a gyerekkel? És vigyázni kell, fel kell írni a három királyok nevének kezdőbetűit az ajtófélfára GMB. De vigyázva kell írni úgy, hogy a rontó asszony nehogy elé tudja írni a teljes neveket fordítva, mert az megrontja a szent betűk nevét: rápsáG, tréhnyeM, rászidoB. – Mikor megszületik a megegyezés a gyerek nevéről viszik keresztelni, de előtte az asztal alá fektették és az asztalra szegett kenyeret tettek avégett, hogyha megnő soha ne fogyjon ki a kenyérből. Szerző. Közben nagyon ügyeltek nehogy lábbal az ajtó felé fordítsák, mert az azt jelentené, hogy nemsokára lábbal előre –vagyis holtan – fogják a szobából kivinni.
Ráth-Végh István: A Könyv Komédiája
ANTIK-VARIA / Könyvészet kategória termékei tartalom: A könyv megismertet a művészet és tudomány kincseivel, finomítja értelmünket, gazdagítja érzelmeinket. Többévezredes története során hű társa és kísérője volt az embernek. Történetének humoros oldalairól ad számot e művében Ráth-Végh István. Megismerjük a leghíresebb könyveket, a legszebb kötésűeket, a legnagyobbakat, a legkisebbeket. Ráth-Végh István: A könyv komédiája. Megtudjuk hogy melyek voltak a leghíresebb sajtóhibák, a leghírhedtebb és legfurcsább témák, melyekről vaskos köteteket írtak. A szórakoztató és szellemes stílus mindezt könnyed és színes formában, szinte csevegve meséli el. Ár: nincs raktáron, előjegyezhető
Szerző
Ez egy életrajzi szócikk. Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen Hadd idézzem a Rózsaszín Párduc dédapjának (maga is rózasaszín párduc) csatakiáltását: Hahóóó! Tyuhééééééé! Gubb ✍ 2005. szeptember 19., 13:17 (CEST) [ válasz] nem aggályos kicsit, hogy megegyezik a Magyar Életrajzi Lexikon szövegével? (eltekintve a rövidítésektől, formázástól tagolástól) – Váradi Zsolt 2005. szeptember 19., 13:20 (CEST) [ válasz] Most már kevésbé aggályos. Gubb ✍
2021. 11. 17. 09:20 Ha valami meghökkentőre és szokatlanra vágyik a kedves olvasó, akkor nincs más dolga, mintsem belelapozni Ráth-Végh István Magyar kuriózumok című kötetébe és nyomban találni fog egynéhány fergeteges szenzációt. A valamikor törvényszéki bíróként és ügyvédként is dolgozó írót, Ráth-Végh Istvánt nem túlzás a magyar kultúrtörténeti irodalom érdekességekre vadászó mesterének nevezni. Ráth-Végh többek között megírta az emberi butaság kultúrtörténetét is, de a Magyar kuriózumok című kötetében többek között a világ legöregebb katonájának és egy garázda vámpírnak az esetét is feldolgozta, valamint foglalkozott a görgői kétfejű gyerek csodájával és összegyűjtötte az emlékezőtehetség legkiemelkedőbb példáit. Kik voltak azok, akik nem tudtak felejteni? Ezek a többszáz évvel ezelőtt memóriájukkal brillírozó alakok ugyanis okostelefon és Google-használat nélkül bizonyították be páratlan emlékezőtehetségüket. Ilyen volt például Justus Lipsius, a belga filológus, aki kívülről tudta egész Tacitust vagy Scaliger, a nagy olasz humanista, aki huszonegy nap alatt megtanulta egész Homerost kívülről, de megemlíti Ráth-Végh az ifjú Kadarkuthy Viktor bárót is, akinek személye Jókai Mórt is megihlette.