A Vizsga Film
July 17, 2024, 1:39 amA nyomorult emberek megmaradtak, csak most már budai házak erkélyén és saját irodákban rettegnek attól, hogy őket is megfigyelhetik. Gondolom ez olyan lehet, mint amikor valaki belebolondul a gondolatba, hogy a világ egy szimuláció – ha egyszer átél az ember egy kémvizsgát, akkor nehéz nem úgy élni az életet, hogy minden nap egy újabb megpróbáltatás. És ha A vizsga folyatását nézi az ember, akkor nehéz elvonatkoztatni attól, hogy az előző film cseles átverések sorozata volt, és nem pont ugyanazt akarják megint másodjára is megetetni velünk. Nem egészen ez történik szerencsére, és ebben óriási szerepe van az egyetlen új szereplőnek, a Staub Viktória alakította Abigélnek, akit egy vidéki tsz-ből szednek össze, hogy kirendeljék Kulka karaktere mellé. Nagy Zsolt és Staub Viktória A játszma című filmben – Fotó: Szvacsek Attila / Szupermodern Stúdió Abigél beszervezése hasonló, mint amit A besúgó első részében nézhetünk végig, de sok gesztussal gazdagabb és érdekesebb, nagyon jól működik az egész sztoriban a Jung házaspár és a fiatal lány dinamikája.
A Vizsga C. Film
Jól megfelelt A miértek előtt boldogan futom le Bergendy Péter erős atmoszférával bíró pesti házfalai körül a kötelező köröket, ugyanis örüljünk, mert van miért. A vizsga minden hazabeszélő jószándékunk nélkül is rendben van, mégpedig abban a rendben, ahol a feszültség és a nemes sémákból összepatentolt forgatókönyv egyaránt működik. A tévébe szánt megbízás ellenére is nagyvászonra valók a múltidéző alkatrészek, a színészek pedig a nagyon magyar történelmi elhelyezkedés ellenére sem a kínos igyekezetet, politikai besorolódást vagy éppen az izzadós megfelelni akarást, hanem a mifelénk nem mindennapos szakmai (értsd: moziélmény-ügyi) hozzáértést és ezáltal bizony-bizony a szórakoztatást szolgálják és kiszolgálják. fotó: Szabó Adrienn Hókifli, szalagos magnó és Kulka János, aki verekszik. E három dolog, ami megmarad végül. De a többi és a többiek se mennek a szezonális hallevesbe, elvégre szépen rá van itt fűzve minden '56-ra, illetve '57-re, annak is a Karácsonyára, amikor is az ÁVH élőszereplős zárthelyi szituációs gyakorlattal tesztelgeti papíron elvhű, ám a forradalomtól becsinált és paranoiával újratöltött elvtársak által még nem hitelesített beszervező munkatársait – hogy a végére kihulljon az ideológiailag és erkölcsileg gyenge láncszem, aki meg marad, azzal a lehető legbiztosabban indulhasson be a kádári konszolidáció.
A játszma történetében nem lehet tudni, hogy Markó pontosan milyen állapotban van: mennyi maradt vissza a betegségéből, mire emlékszik, mire nem, hogyan érzékeli, értékeli a külvilág változásait. Nem ismerjük a motivációt, a céljait, egy titokzatos férfi, maga a sötét, fekete lyuk. Amikor egy színész olyan szerepet játszik, amit magánemberként a saját bőrén már megtapasztalt, az olyan mély tudással, bölcsességgel, egyfajta derűvel tölti fel a filmbeli jelenlétét, ami máshonnan nem eredeztethető. Ez egy kegyelmi állapot, ami óriási pluszt ad az alakításához. Én ezt a csodát látom, érzem Kulka játékában" – összegezte még a forgatás alatt Fazakas Péter. A játszma a Nemzeti Filmintézet támogatásával, a Film Positive gyártásában készült. Producere Lajos Tamás ( Örök tél, A berni követ, Apró mesék), rendezője Fazakas Péter ( Árulók, Szabadság – Különjárat), a forgatókönyvet Köbli Norbert ( Örök tél, Trezor, A berni követ, A vizsga) írta. A játszma operatőre Nagy András ( Örök tél, Félvilág), vágója Kovács Zoltán, zeneszerzője Asher Goldschmidt, látványtervezője Vinnai Petra, jelmeztervezője Kemenesi Tünde.
Vizsga Film
Szinopszis A hidegháború talán leghidegebb évében, 1958 őszén választások előtt áll az ország. A sorozatos megtorlások és a szovjet jelenlét ellenére ingatag az új kormány helyzete. Ebben a fenyegető, titkokkal és árulásokkal terhes időszakban veszi kezdetét A VIZSGA. Történetünk helyszíne egy ún. konspirált lakás, melynek állandó lakója JUNG ANDRÁS, a Politikai Nyomozati Főosztály operatív beosztottja. Tiszta tekintetű, jóképű fiatalember, aki a külső szemlélő számára unalmas, átlagos életet él. A házmester s a többi lakó úgy tudja, némettanár – azért fogad annyi látogatót mindennap. Korrepetálja őket. Besúgó-hálózata fényesen üzemel, jelentései információdúsak, osztályzatai kitűnőek… Igazi eminens. Jung egyetlen hivatalos kapcsolata MARKÓ PÁL, a PNYF egyik vezető beosztású tisztje, aki saját fiatalkori mását látja JUNGban, és sok tekintetben fiaként bánik vele. A VIZSGA erről a két férfiról szól, és egy nőről, aki mindössze 12 óra alatt a feje tetejére állítja az életüket. Következzék 1958. szeptember 14., egy hétfői nap hiteles története … Ha szeretnéd, hogy Te, a Céged vagy a Filmed megjelenjen a HMDb adatbázisában, ill. a filminhungary-n, akkor lépj kapcsolatba velünk: Ha hibát vagy szerzői jogokat sértő tartalmat találtál, írj nekünk!Kosztümös film volt, de a cselekmény nagy része két lakásban játszódott, a budapesti utcákat pedig belengte valami valószínűtlen kihaltság, amit elvileg az ünnepekkel, de valószínűleg inkább a szűkös költségvetéssel lehetett megmagyarázni. A költségvetési hiányt a történetvezetés és a szerepekre jól kiválasztott színészek tömték ki, A vizsga pedig érzésre elég jó benyomást adott az 1956 utáni Budapest fáradt kémeiről, akik cigiszagú lakásokban próbáltak kiszúrni egymással, közben pedig néha szürke kabátokban botorkáltak sárga fények alatt. (A játszma megtartotta az első rész forgatókönyvíróját, Köbli Norbertet, de a rendezői székben Fazakas Péter váltotta Bergendy Pétert. ) A folytatásnak már nem kellett kiskapukat találnia, igazi mozifilm, Budapest CGI-látképével, benépesített újlipóti utcákkal, autókkal, épülő Erzsébet-híddal, távolról is erős, de számítógéppel létrehozott neonfeliratokkal. Nem egy karácsony alatt játszódik, hanem hetek alatt, sokkal több a helyszín, a belső és a külső egyaránt, a kulisszája szebb, színesebb, élettelibb.
Vizsga Film Kritika
Mint színész, működik, de van abban valami szívszaggató, amikor egy-egy rövid mondatot úgy tud elmondani, hogy minden szó között mintha újraindulna a gondolatmenete. A szereplését belengi az érzés, hogy ez az utolsó fontos filmszerepe. És ha így van, már ezért megérte elkészíteni A játszmát. Ha pedig ezt csak én látom bele, akkor is gazdagabbak lettünk egy történelmi közönségfilmmel, egy népszerű magyar film folytatásával. Érdekes lenne tízévente becsekkolni Jungék és Markó életébe, bár lehet, hogy a következő filmben már tapasztalatból tudná mindenki, hogy ki játszmázik kivel. A játszma című filmet június 9-től lehet megnézni a mozikban.Ezért talán azt lehet ezért felróni leginkább az alkotóknak, hogy A vizsgá hoz hasonlóan újra csak leckét kapunk arról, micsoda nyomasztó diktatúra is volt az, ahol senki nem lehetett biztonságban, de nem visz közelebb a rendszer megismeréséhez. Egyszer azért elhangzik, hogy Marx és még Lenin is legalább hitt valamiben, de Hruscsov és Brezsnyev már csak a hatalomban hisz. Miközben a filmben feltűnik több mostani kurzusszínész is ( Rátóti Zoltán egyjelenetes szerepe az SZFE-s szerepvállalása miatt lehet jelzésértékű), a film producere pedig az a Lajos Tamás, akiről a mai magyar filmipar legnagyobb hatalmú embereként beszélnek (és mellesleg szintén a Vidnyánszky -féle SZFE kuratóriumi tagja). És a mai magyar filmipar ugyebár ahhoz a kormányhoz van szorosan bekötve, amely látványosan nem hajlandó szembefordulni azzal a baráti diktatúrával, amely Vlagyimir Putyinnal az élén még Brezsnyevnél és Hruscsovnál is kevésbé hisz bármiben, a hatalomban viszont annál inkább. Talán majd egyszer, hatvan év múlva ezt a fonák helyzetet is megfilmesíti valaki.