Probono Jelentése
July 16, 2024, 8:00 amSajnos még manapság is jelentős azoknak a száma, akiknek problémát jelent a szakszerű és hatékony jogi segítséghez való hozzáférés. Sokan az előrelátható ügyvédi és egyéb költségek miatt inkább nem fordulnak ügyvédhez, a jogi segítségnyújtó szolgálatok elérhetőségét és működését pedig nem ismerik megfelelően. A Pro Bono tanácsadás olyan jogi tanácsadást, képviseletet jelent, melyet ügyvédek nyújtanak egyéneknek térítésmentesen, vagy kizárólag sikerdíj kikötésével (amelyet természetesen nem a segítséget kérő személy fizet meg az ügyvéd részére). Elkötelezett vagyok a társadalmi szolidaritás iránt, ezért kínálom ezen szolgáltatásomat az arra rászoruló személyeknek, általános és speciális jogi tanácsadás, tartozások rendezése, illetőleg munkabér, tartásdíj és egyéb követelések behajtása céljából. Dr. Rózsa-Parázsó Helga Ügyvédi Iroda | Pro bono. A tanácsadáshoz kérem vegye fel velem a kapcsolatot e-mailben! Email: [email protected]Dr. Rózsa-Parázsó Helga Ügyvédi Iroda | Pro Bono
A cui bono ( latin; voltaképpen egy hiányos mondat, jelentése nagyjából: "Na és kinek jó az? ") kérdése mögött rejlő elv arra céloz, hogy lehetnek rejtett, kapásból nem nyilvánvaló motívumok egy történés mögött, és hogy lehet, hogy nem az az igazi felelős a történtekért, aki elsőre annak látszik. Az elv drámaibb megfogalmazását Seneca Medea című drámájából ismerjük: cui prodest ("No és kinek áll ez érdekében? "). A teljes mondat így hangzik: Cui prōdest scelus, is fecit; azaz: "Akinek jól jött ez a vétek, no éppen az követte el. " Általában arra szokás célozni az elv említésével, hogy a bűn elkövetője valószínűleg azok között található, akik valamiképpen profitáltak belőle, például anyagilag. Az ilyen érdekelt érdekeltsége gyakran nem kapásból nyilvánvaló, netán a vizsgálódók figyelmét szándékosan elterelik például egy bűnbak segítségével. A cui bono első említései [ szerkesztés] Marcus Tullius Cicero beszédében, a Pro Roscio Amerinóban (84. caput) a cui bono emlegetését Lucius Cassius Longinus Ravillának tulajdonítja: (latin) " L. Cassius, ille quem populus Romanus verissimum et sapientissimum iudicem putabat, identidem in causis quaerere solebat: »cui bono« fuisset. "
(magyarul) " Lucius Cassiusnak, akit bölcs és igazságszerető bíróként tart számon az emlékezet, gyakori szokása volt megkérdeni: »No és vajon kinek használt ez az egész? « " – Cicero, Pro Roscio Amerino, 84. Emlegeti ezenkívül Cicero a cui bonó t a Milo érdekében tartott védbeszédében, és Cassiust is felemlegeti: Alkalmazzuk most a Cassius-féle maximát (Cicero, Pro Milone 32:3). Példák a cui bono elv használatára [ szerkesztés] A cui bono elv mindennapos a rendőrségi nyomozások esetében. A cui bono alkalmazása számos tényezőtől függ, elsősorban attól, hogy előre kitervelt és nyereségvágyból végrehajtott bűntettről van-e szó. Általában még így is nagy körültekintést igényel a nyomozóktól, amint azt egy feltételezett eset, egy bizonyos Kovács úr esete is szemlélteti. Kovács urat holtan találták az országút mentén. Amennyiben Kovács úr baleset áldozata lett (mert például egy arra haladó gépkocsi elütötte, vagy egy teherautóról lezuhanó nehéz tárgy eltalálta), a cui bono alkalmazása nem vezet eredményre.