Petri György Hogy Elérjek A Napsütötte Sávig
July 17, 2024, 4:10 am"Hogy elérjek a napsütötte sávig, / hol drapp ruhám, fehér ingem világít, / csorba lépcsőkön föl a tisztaságig, / oda, hol szél zúg, fehér tajték sistereg, " Ezen a héten a 19 éve elhunyt Petri György szívszorító vallomását ajánljuk. "Petri György újításának lényege és történeti jelentősége a szerep kiterjesztésében, határainak tágítása helyett annak korlátozásában rejlik" – írja a monográfus Keresztury Tibor. Petri György főként az 1980-90-es éveknek volt a kultikus alakja, költészete mindmáig meghatározó. Versei 1975-1988 között kizárólag szamizdatban és külföldön jelenhettek meg, morális kérdésekben soha nem alkudott meg, egy célja volt, a rendszert megszüntetni. Réz Pál irodalomtörténész szerint Petri György, mint ember "egyanyagú" volt, azaz: akkor sem alkudott meg sem mással, sem önmagával, amikor személyi követője járt a nyomában, sem pedig akkor, amikor átvette a Kossuth-díjat. Petri györgy hogy elérjek a napsütötte saving tips. Mint költő pedig verseiben fölülemelkedett az életrajzi és történelmi eseményeken. A mindennapokban tett cselekedetek – séta, ivás, olvasás -, a helyszínek – kocsma, kórház, utca -; a tárgyak – pénz, bútor, borosüveg – éppolyan fontos elemei lettek az életnek, mint az, amiről valójában szóltak a versek: a magány, szerelem, szociális helyzet, alkoholizmus, betegség, vagyis maga az élet.
Petri György Hogy Elérjek A Napsütötte Savignac
Cookies help us deliver our services. By using our services, you agree to our use of cookies. Learn more. Hét Nap Online - Múzsaidéző - Elért a napsütötte sávig. Author(s): György Petri Subject(s): Poetry Published by: Vörösmarty Társaság Summary/Abstract: Petri György egyik legnagyobb, leghíresebb verse, a HOGY ELÉRJEK A NAPSÜTÖTTE SÁVIG, amely először a Holmi 1990. februáriszámában jelent meg (a címet mi javasoltuk), értelmezhető úgy (bár nem okvetlenülvallási értelemben), mint a pokolraszállás költeménye. De az igazi földi pokoljárásaz a néhány nap volt, amely a verskeletkezését megelőzte. Közeli tanúja voltennek Farkas Péter, a költő Németországbanélő barátja, akivel 1987 és '89 közt IrodalmiLevelek címmel szépirodalmi fórumot működtettek, "irodalmi kompjáratot kelet s nyugat között" (szerkesztők: Farkas Péter, Köln, Petri György, Budapest és Tóth Gábor Ákos, Budapest). Farkas viszszaemlékezése és naplójegyzetei alapján röviden így foglalható össze e néhány nap története: 1989 októberében egy többnapos program keretében magyar írók léptek fel a Rajna-vidéki német kisvárosban, Edenkobenben, az ottani Künstlerhaus és a híres rolandsecki műemlék pályaudvart művészeti események céljára hasznosító Rolandseck Bahnhof Stiftung szervezésében.
Ugyanekkor lázadása avagy ellenzékisége nem kötődött semmilyen párt vagy világnézet bilincseibe. Szabadnak hangzott és nagyszerűnek: "és botorkáltam fel a lépcsőn. Hogy elérjek a napsütötte sávig, Hol drapp ruhám, fehér ingen világít, Csorbalépcsőkön föl a tisztaságig, Oda, hol szél zúg, fehér tajték sistereg, Komoran feloldoz, közömbösen fenyeget, Émelygés lépcsei, fogyni nem akaró mínusz-emeletek, Nyári hajnal, kilencszázhatvan-egy. " zúg fel morálisan leghíresebb, Hogy elérjek a napsütötte sávig című verse. Mikor 1989-ben hazajöttem Magyarországra, nyolc költővel találkoztam mindjárt az első héten Szentendrén, és őt, az egyik legkülönbet magamhoz ölelhettem. Petri györgy hogy elérjek a napsütötte savignac. Mondhatom, hogy az olvasóközönség nagy része is szerette és tisztelte őt. Érdekes módon temetkezési helyével, Dunaalmással valahogy hátat fordított a halhatatlanságnak, magányba fordult. Ezt az attitűdöt azonban legnagyobb csodálkozásomra a közvélemény is felvette. Mintha Magyarországon nem lenne autoritás, amely nemcsak az élőket, de a halottat is kézbe veszi és kíséri.