Tudománytár 1834-1844 | Arcanum Digitális Tudománytár
July 16, 2024, 5:15 pmJámbor szándékok 1778-ban megjelent Magyarság című írásában Bessenyei György már egyértelműen megfogalmazza az összefüggést a magyar nyelv művelése és a tudományos élet kibontakoztatása között: Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem. (Bessenyei, 198. A Magyar Tudós Társaság / A Magyar Tudományos Akadémia Évkönyvei 1831-1889 | Arcanum Digitális Tudománytár. oldal) A gondolat olyan népszerű volt már ekkoriban, hogy nem meglepő, ha 1781-ben a Magyar Hírmondó című újság szerkesztője, Rát Mátyás (akinek nevével korábban már találkozhattunk), így fogalmazza meg ugyanezt a gondolatot: Nincsen igazabb útja s módja a tudományoknak valamely országban és nemzetben való elterjedésének, mint midőn azok a nemzetnek anyai nyelvén mindenekkel közöltetnek. ( Magyar Hírmondó, 352. oldal) A gondolatot Bessenyei Egy magyar társaság iránt való jámbor szándék című, 1781-ben írt, de nyomtatásban csak 1790-ben megjelent írásában fejti ki részletesen. Bessenyei e téren kifejtett gondolatait a legnagyobb nyilvánosság előtt vállalja fel a Magyar Hírmondó és annak több szerkesztője is, akik közül történetesen Révai Miklós az, aki kiadja Bessenyei ezen röpiratát 1790-ben.
- Az első Magyar Tudós Társaság megalakulása - A Turulmadár nyomán
- Rólunk
- A Magyar Tudós Társaság / A Magyar Tudományos Akadémia Évkönyvei 1831-1889 | Arcanum Digitális Tudománytár
- Magyar Tudós Társaság
Az Első Magyar Tudós Társaság Megalakulása - A Turulmadár Nyomán
A magyar Tudós Társaság, később a Magyar Tudományos Akadémia évkönyvei 1831-től 1889-ig, 17 kötetben számoltak be az Akadémia tevékenységéről. Tudományos cikkeket, emlékbeszédeket, értekezéseket, és az Akadémia szervezeti, adminisztratív, gazdasági életére vonatkozó közleményeket, ülés-beszámolókat egyaránt találunk bennük. Bővebben A Magyar Tudós Társaság / A Magyar Tudományos Akadémia Évkönyvei 1831-1889 A Magyar Tudós Társaság Évkönyvei 1833-1860 A Magyar Tudományos Akadémia Évkönyvei 1860-1891Rólunk
220 éve, 1793. december 3-án megalakult az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság, amely a magyar nyelv kutatását és népszerűsítését tűzte ki célul. Széchenyi István fellépése előtt is voltak olyan magyar nemesurak, akik fontosnak tartották a magyar nyelv művelését és kutatását. Az egyik első próbálkozás Erdélyben történt a 18. század végén. Nemesi gondolatok A Magyar Királyság területén több nemesben is megfogant az a gondolat, hogy létre kellene hozni a magyar nyelv művelését szolgáló tudós társaságot. A 18. Rólunk. század folyamán előbb a polihisztor Bél Mátyás, majd Bod Péter is elmélkedtek egy olyan intézményről, ahol elvégezhető lenne a magyar nyelv kutatása. Bessenyei György 1781-ben papírra vetette tervezetét, hogyan lehetne működtetni egy ilyen tudós fórumot. Az első magyar nyelvű intézmény végül Marosvásárhelyen született meg, amely az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság nevet kapta és a református vártemplom lett a központja. Az első tudós társaság Az erdélyi tudós társaság felállításának egyik kezdeményezője Aranka György volt, aki már 1791-ben kiadta Kolozsvárott "Egy Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság felállításáról való Rajzolat" című röpiratát, amelyben az erdélyi magyar nemes leírta a tudós társaság célját: intézményes keretek között biztosítani az anyanyelv művelését és a nemzeti nyelvű tudomány felvirágoztatását.
A Magyar Tudós Társaság / A Magyar Tudományos Akadémia Évkönyvei 1831-1889 | Arcanum Digitális Tudománytár
28. Minden rendbeli társnak magyarul tudni szükséges, a' külföldit kivévén. 29. Titoknok a' rendes tagok osztályából választatik, az igazgató, tiszteletbeli és rendes tagok voksai által 's az, egyéb hivatalt nem viselhet. Az első Magyar Tudós Társaság megalakulása - A Turulmadár nyomán. 30 E' szerint és ugyan azok által választatik a' Segédjegyző, ki a' szükség úgy kívánván, a' Titoknok tisztét is viseli. Pénztáritokat, Ellenőrt és ügyvédet az igazgató tanács nevez ki, és azok ennek elin-tézésétől függnek. 32. Minden rendbeli tag választása titkos voksolással ollyképen menjen véghez, hogy ha elébb a' voksok felénél többet senki sem nyerne, azok ketten, kiknek voksaik legszá-mosabbak voltak, újabb választás alá terjesztessenek, 's társnak az fogadtassék, ki vok-saival, ha csak egyben is, a' másikat felülmúlja. 33. Leírókat és cselédeket az Előlülő fogad.
Magyar Tudós Társaság
Domagoj Dukec, a BMW dizájnfőnöke IGAZI LÁTVÁNYOSSÁG. A BMW 2 Gran Coupé legjellegzetesebb külső és belső dizájnjegyeit megjelenítő képgaléria. A BMW 2 Gran Coupé arra hivatott, hogy új mércét állítson. A markánsan egyedi orr-résztől a keret nélküli ajtókon és a finoman ívelő tetővonalon át a LED-es hátsó lámpákkal ellátott, sportos farig mindenütt az elegancia és az extravagancia találkozik egymással. Filmforgatások budapesten 2017 Novoth hús szeged nyitvatartás Naruto shippuuden 463 rész Békás szoros oltárkőA tudós társaság röpiratban kifejtett célja az volt, hogy intézményes keretek között biztosítsa az anyanyelv művelését és a nemzeti nyelvű tudomány felvirágoztatását. Az 1791. évi kolozsvári országgyűlés elfogadta Aranka György javaslatát, de a királyi leirat nem hagyta jóvá a társaság alapítását. Végül gróf Bánffy György, Erdély kormányzója védnöksége alatt alakult meg 1793. december 3-án, titoknoka és "lelke" Aranka György lett. A társaság elsődleges célja természetesen a nyelvművelés volt, de bekapcsolódott a felvilágosodás korának általános tudománynépszerűsítő mozgalmába, valamint abba a küzdelembe, mely a magyar nyelvnek jogaiba való visszahelyezéséért s a nemzeti művelődés ügyéért Erdélyben is folyt. Terveik között könyvtárak, múzeumok felállítása, olvasótársaságok megalakítása, iskolák felállítása, tudományos és irodalmi művek kiadása, régi kéziratok összegyűjtése és ezek rendezése is szerepelt. Első kiadványuk 1796-ban jelent meg. Királyi jóváhagyás hiányában azonban nem sokan álltak a kezdeményezés mellé, a császári udvar rossz szemmel nézte a magyar nemesek szervezkedését, attól féltek, hogy a tudós társaság működése ellenük irányul.
Sőt Espersit János, a művészetek mecénásának életét is ő dolgozta fel. Több évtizedes barátság kötötte a későbbi múzeumigazgatóhoz, Dr. Tóth Ferenchez. Intézményünk a nagy elődeire, igazgatóira mindig is büszke volt, folyamatosan ápolja emlékezetüket. Ezért is gondoltuk, hogy a Dr. Péter László hagyaték, ami 20 nagyalakú papírdobozban található /kéziratokat, jegyzeteket, följegyzéseket, korrektúrák, fotók, újságcikkek/ ezidáig senki sem kereste, s ott kallódnak az egykori Péter László házban. Szeretnénk professzor úr hagyatékát egyben kezelni, s egy különgyűjteményt létrehozni. Makó legyen az a bázis, ahol a munkáit lehessen kutatni, hiszen oly sok szállal kötődött városunkhoz, intézményünkhöz. A hagyaték részei: - A kéziratok 20 db papírdoboznyi anyagot tesznek ki, melynek feldolgozására ezután kerülne sor. - 2250 fotót már bedigitalizáltunk, s excel táblázatba rögzítettünk, melyek már elérhetőek és kutathatóak.