Munkácsy Mihály Honfoglalás
July 17, 2024, 1:16 amMunkácsy a 19. századi festészet meghatározó alakja, alkotásai a mai napig ismertek és nemzetközileg is elismertek. Leghíresebb művei az Ásító inas, a Krisztus-trilógia, a Köpülő asszony és a Honfoglalás. Halálának évfordulója alkalmából legnagyobb képeivel emlékezünk a művészre. Honfoglalás – Ahogy Munkácsy megfestette (BEZÁRT!). Az ásító inas – tanulmányfej (1868-1869) Munkácsy Ásító inas című képe Düsseldorfban készült, stílusában az életképfestészet és realista hatások érződnek. A festmény kiválóan adja át az ébredés utáni nyújtózkodás és ásítás pillanatait, szépítés nélkül mutat képet a fáradt arcról. A tanulmányfej az Ásító inas című kép részlettanulmánya, egyesek szerint jelentősebb mű, mint maga a végső egész alakos kép. A festmény azért is jelentős, mert a művész keserű inaséveinek felidézése közben jött létre. Siralomház ( 1869-1872) Az Ásító inas sikere után egy nagyobb kompozíció megfestése volt a művész célja. A képet szinte a festőállványról adta el egy angol műkereskedőnek. A művet aztán a párizsi Salonban is bemutatták, ahol díjat is nyert és számos elismerést kapott.
- Honfoglalás – Ahogy Munkácsy megfestette (BEZÁRT!)
- Így született: Munkácsy Mihály - Honfoglalás Magyar Éremkibocsátó Kft. - Érmék és emlékérmek hivatalos forgalmazója!
- Hogyan készült a Honfoglalás című Munkácsy kép | Munkácsy Mihály Múzeum
Honfoglalás – Ahogy Munkácsy Megfestette (Bezárt!)
A képen egy fáradt erdőszélen ücsörgő rőzsehordó nőt látunk, aki éppen egy agyagos úton pihen meg hátán a súlyos ágakkal. A festmény tematikája szintén a nehéz népi sorsot jeleníti meg. A piros kendő, a zöld fű és a kék kötény miatt viszont Munkácsy egyik legszínesebb és talán ezért a legtöbbször reprodukált műveként tartják számon. Krisztus Pilátus előtt (1881) Realista vallásos kép a Krisztus-trilógia első része, melyen a művész egy teljes évig dolgozott. Hogyan készült a Honfoglalás című Munkácsy kép | Munkácsy Mihály Múzeum. A bibliai téma itt szimbolikus, a festmény középpontjában nem kifejezetten az esemény áll, inkább az a világkép, amit az megjelenít. A képpel Munkácsy jelentőset alkotott, a vallásos témát a jelenkorba ültette át. Világszerte csodálták alkotását. A képet Sedelmeyer bécsi képkereskedő palotájában állították ki, a trilógia harmadik darabjával, a Golgotával együtt. Honfoglalás (1893) – részlet A képet élete végén, már betegséggel küzdve festette. A Honfoglalást az épülő Országház megrendelésére, az egyik nagyterem falára készítette. Fő eleme a lovon ülő Árpád alakja.
Így Született: Munkácsy Mihály - Honfoglalás Magyar Éremkibocsátó Kft. - Érmék És Emlékérmek Hivatalos Forgalmazója!
A siker magát Munkácsyt is meglepte. A festmény egy vidéki magyar börtönt ábrázol, ahol a középpontban az elítélt áll, akihez sorra jönnek elbúcsúzni a kivégzés előtt. Tépéscsinálók (1871) A művet témája miatt a Siralomházzal hozták párhuzamba. A festmény fókuszában a bal oldali mankóján támaszkodó férfi áll, aki éppen a szabadságharc viszontagságait meséli el. Így született: Munkácsy Mihály - Honfoglalás Magyar Éremkibocsátó Kft. - Érmék és emlékérmek hivatalos forgalmazója!. Mindenki megrendülve figyeli a fiatal sebesültet, akinek a nők a tépést, vagyis a sebkötöző anyagot készítik. A kép sötét hangulata jól leírja a feszültséget, a félelmet és harcos élet nehézségeit. A köpülő asszony (1873) A festmény Munkácsy pályájának legszerencsésebb időszakában készült. A köpülést mély színekkel ábrázolja, és komoly emberi együttérzéssel jeleníti meg a nehéz sorsú, fáradt parasztasszonyt, mellette a szomorkás kislánnyal. A képen egyértelműen érződik Munkácsy néphez való viszonya és az élet súlyának személyes tapasztalata is. A rőzsehordó nő (1873) A Rőzsehordó nő egy Párizs környéki faluban, Barbizonban készült, ahová a művészt barátja Paál László hívta meg.
Hogyan Készült A Honfoglalás Című Munkácsy Kép | Munkácsy Mihály Múzeum
A történelmi hűség az egyik legfontosabb tényező volt számára a Honfoglalás kidolgozása közben, maga a festmény végül 1893-ban készült el. A Honfoglalás így vált Munkácsy egyetlen olyan képévé, amely a magyar történelem egyik legjelesebb eseményét dolgozza fel. Ezt a sokalakos kompozíciót sokak szerint színpadiassá tette a lovon ülő, karakteres Árpád vezér alakja, azonban magát a művészt sokkal magasztosabb cél hajtotta. Munkácsy így kívánt visszanyúlni a historizáló festészet ünnepélyes, magasztos hangulatvilágához, mindemellett már-már az impresszionizmus eszményét is megragadta a szabadban festés hangulatának megidézésével. A Honfoglalás és a botrány Munkácsy már a nyolcvanas évektől a században egyre inkább terjedő betegségtől, a szifilisztől szenvedett, mely jelentősen megakadályozta munkáinak elkészítésében. Munkácsy mihály honfoglalás. Ám még ez a megterhelt állapot sem tudta megállítani a festőt abban, hogy 1891 és 1893 között vászonra vigye méltán világhírűvé vált festményét, a Honfoglalást. A kormány megbízásából a honfoglalás millenniumára készített mű bemutatásakor viszont szinte azonnal kitört a botrány.
A szakirodalom is ezt, a most árverésre kerülő tusvázlatot tekinti a Honfoglalás első vázlatának. Így nevezi meg a képet Munkácsy első életrajzírója Walther Ilges, s ezt a megállapítást veszi át Végvári Lajos is az 1958-ben megjelent nagy Munkácsy-monográfiájában. Mivel Munkácsy már 1890-ben eljutott a téma végső kidolgozásának kompozíciójához, szinte biztos, hogy ez tusrajz még az 1884-es első ötletek idején született. Munkácsy mihály honfoglalas . S ha készülésének pontos évét soha nem is tudjuk meg, abban biztosak lehetünk, hogy ez a Honfoglalás első vázlata. Valamikor az 1880-as évek második feléből. Bellák Gábor