Ady Endre: Világháborús Költészete, Az Eltévedt Lovas Elemzés Ii. - Irodalom Kidolgozott Érettségi Tétel - Érettségi.Com
July 2, 2024, 5:53 pmAz eltévedt lovas című vers a Nyugat ban jelent meg 1914. november 16-án, a 22. számban, néhány hónappal az első világháború kitörése után. Hosszú ideig kellett várnia a kötetbe kerülésre, hiszen a Ki látott engem? után Ady négy évig nem jelentkezett új kötettel. Végül utolsó kötetében, A halottak élén címűben lett a harmadik ciklus címadó verse. A vers születésekor még nagyon messze volt a háború vége. A rövid, néhány hónapos harc utáni gyors győzelem illúziója ekkor már szétfoszlott, s a gondolkodókat, a szellem embereit megrémítette az a lehetőség, hogy az öldöklés évekig is elhúzódhat. Ady szembehelyezkedett a háború tébolyával, kezdettől fogva ellenezte azt, és biztos volt benne, hogy a háború történelmi méretű katasztrófához vezet. Az eltévedt lovas | Verstár - ötven költő összes verse | Kézikönyvtár. Háborúellenessége miatt kiszorult a közéletből, az irodalomban is perifériára szorult, az irodalmi orgánumok fenntartásokkal voltak iránta, számos versét nem merték felvállalni a lapok. Ady látta, hogy józan emberek is felülnek a demagógiának, beleesnek a háborús tömeghisztéria csapdájába, és nehezményezte ezt az elszédítést, ostorozta a "babonás" magyarságot.
Az Eltévedt Loves Bollywood
Ingyenes festmény értékbecslés Ingyenes festmény értékbecslés
Az Eltévedt Loves Glam
Sajátos, kettős szerkezet jön létre így: a felszín és a mélység, a mozdulatlanná dermedt jelen és a kísértő múlt ellentéte. De az ellentétek belső összefüggést takarnak, s átjátszásuk egymásba sejtelmessé és sejtelmességében még hátborzongatóbbá teszi ezt a világot. A költemény csúcspontja a hatodik versszak, amely a múltban elrendelt és jelenbe nyúló elkárhozás foglalatát adja: "Csupa vérzés, csupa titok, / Csupa nyomások, csupa ősök, / Csupa erdők és nádasok, / Csupa hajdani eszelősök. " A sejtelmességet teljessé teszi a versszak grammatikai bizonytalansága; nem lehet tudni, hogy ennek az egyetlen mondatnak (ha egyáltalán mondatnak tekintjük) mi az állítmánya, és mi az alanya. A múlt jelentése sem egyértelmű; például milyen múltról álmodoznak a falvak? Eladó Móré Mihály - Ady Endre: Az eltévedt lovas festménye. Az elvadulás előtti, békés időszakról, amely immár eszményinek tűnik? Vagy arról az ősi korról, melynek rémei, vadjai a bozótból, a sűrűből "kielevenednek"? Vagy a kettő, a kétféle múlt egybeesik, vagy legalább összefügg egymással? Csak az bizonyos, hogy a jelenben az emberi világ pusztul, visszaszorul, s ez valami titokzatos elrendelés folytán történik, az előzmények pedig a távoli múltban találhatók.
Ugyanezt a jellegzetes metaforát ("Csupa… csupa …") felhasználta Kosztolányi ( Ilona, 1929) és József Attila is ( Reggeli fény, 1937). A 6. strófa névszói szerkezetekre épül, mondatszerkezete hiányos, széttöredezett. Hiányzik az időre való utalás is. A múlt jelleget csupán az ősök-eszelősök rím fejezi ki, melynek rímfelelő szava a rímhívó szót is tartalmazza (" eszel ősök "). Az anaforás sor eleji és a sor belseji ismétlődésekkel megerősített alliterációk (cs) a hangzás szerepét emelik ki. Vagyis a hang a múltból érkezik. A múltat a hangokon keresztül érzékeljük jelenlevőként. A 7. strófa már kívülről mutatja a tájjal küzdő utas (itt már utas) képét, és tovább hangsúlyozza az emberi jelenlét hiányát. Az 5. egység (8-9. versszak) lezárja és körkörössé teszi a vers világát. Az utolsó előtti strófa a második strófára felel: megjelennek a felzavart rémek. A záró strófa pedig az első versszak variánsa. Az eltévedt loves writing. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folyatatáshoz!