A Kutya És A Tükörképe &Middot; Mit Lát A Kutya, Ha Tükörbe Néz? Teljesen Mást, Mint Mi, Emberek - Az Én Kutyám
July 4, 2024, 9:29 pmA kutya és a tükörképe 2019 A kutya és a tükörképe 6 (Képek: Getty Images Hungary) A kísérlet során kisbabák arcára piros rúzzsal foltot festettek, s azt tapasztalták, hogy a kicsik tükörbe nézve a saját pofijukon kezdték piszkálni a pöttyöt. Ez az öntudat egyértelmű jelének tűnt, s Gallup természetesen kíváncsi volt egyes állatfajok viselkedésére is ugyanebben a szituációban. Meglepő módon a szarkák, az elefántok, a delfinek és egyes emberszabásúak átmentek ezen a vizsgán, a kutyák viszont nem. Mit lát, ha nem önmagát? Erre a kérdésre nagyon egyszerű a válasz: egy másik kutyát. Gyakori jelenség, hogy míg a tanulatlan kölykök rendkívül izgatottá válnak a saját tükörképüktől, egy tapasztalt felnőtt már nem feltétlenül reagál olyan hevesen erre a látványa. A habituáció (más szóval megszokás) során ugyanis az ugyanarra az ingerre adott válasz intenzitása és az érdeklődés is csökken, tekintve, hogy a képmással való érintkezés nem vezet sehová. A tükörkutyának nincs illata, nem lehet vele dűlőre jutni játék vagy erőpróba során, tehát az eb megtanulja, hogy nem érdemes rá időt és energiát fecsérelnie.A Kutya És Tükörképe 2
Vajon van a kutyának olyan öntudata, mint az embernek, amikor egy tükröződő felületre néz? Érdekes kutatási eredmények születtek a témában. Mulatságos látvány, amikor egy kiskutya először pillantja meg magát a tükörben. Az értetlenséggel fűszerezett kíváncsiság, a pajkos ugrálás, vagy épp a haragos támadási kísérletek általában a telefon fénysebességű előkapására és azonnali videózásra késztetik az olvadozó gazdit. Felismeri magát a kutya a tükörben? A rövid és esetleg kiábrándító válasz az, hogy nem. Számos kutatási eredmény született már a témában, és sajnos eddig mindegyikből azt a következtetést vonták le, hogy az eb nem tudja, hogy a tükröződő felületen saját magát látja. Az egyik első ilyen kísérlet még Charles Darwintól ered, aki az állatkertben figyelt meg egy saját tükörképét érdeklődéssel vizslató orangutánt. Az 1970-es években Gordon Gallup Jr. pszichológus megtalálta Darwin jegyzeteit, s azok alapján elkészítette a festékfoltos tükörteszt koncepcióját. Abból indult ki, hogy az embergyerek körülbelül másfél- kétéves kora körül kezdi felismerni önmaga képmását.
A Kutya És Tükörképe 6
A zene mint társ Néhány gazdi zenét rak be a kutyájának, amikor egyedül van otthon. Akármilyen bugyutának is tűnhet, ennek igazából van néhány előnye. Néhány kutya nyugtalan lesz, ha a gazdija egyedül hagyja. A háttérben szóló zene nem csak abban segít nekik, hogy kevésbé érezzék egyedül magukat, de a hangok tompítják a kinti zajokat, amiktől a kutyák stresszesek lehetnek, ha egyedül vannak. Mindent összevetve, nem kell kutyádhoz igazítanod a zenei ízlésed. Örül ha veled lehet, neki mindegy, hogy milyen zenét hallgatsz mikor otthon vagy. De néha azért jusson eszedbe betenni valami klasszikust. Ki tudja, a kulturális hatása talán neked és a kutyádnak is tetszeni fog! Alábbi cikkeink még érdekelhetnek:
Fri, 06 May 2022 21:02:53 +0000 Movie Vélemény, hozzászólás? Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük Hozzászólás Név * E-mail cím * A nevem, e-mail címem, és weboldalcímem mentése a böngészőben a következő hozzászólásomhoz. A kísérlet során kisbabák arcára piros rúzzsal foltot festettek, s azt tapasztalták, hogy a kicsik tükörbe nézve a saját pofijukon kezdték piszkálni a pöttyöt. Ez az öntudat egyértelmű jelének tűnt, s Gallup természetesen kíváncsi volt egyes állatfajok viselkedésére is ugyanebben a szituációban. Meglepő módon a szarkák, az elefántok, a delfinek és egyes emberszabásúak átmentek ezen a vizsgán, a kutyák viszont nem. Mit lát, ha nem önmagát? Erre a kérdésre nagyon egyszerű a válasz: egy másik kutyát. Gyakori jelenség, hogy míg a tanulatlan kölykök rendkívül izgatottá válnak a saját tükörképüktől, egy tapasztalt felnőtt már nem feltétlenül reagál olyan hevesen erre a látványa. A habituáció (más szóval megszokás) során ugyanis az ugyanarra az ingerre adott válasz intenzitása és az érdeklődés is csökken, tekintve, hogy a képmással való érintkezés nem vezet sehová.