Behajtási Költségátalány: Nézzen Utána! - Perfekt Szakmai Blog
July 4, 2024, 11:41 pma) a behajtási költségátalány a kötelezetti oldalon A kötelezett a fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, elszámolt, fizetendő, a mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó behajtási költségátalányt a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt. ) 81. § (2) bekezdés b) pontja alapján egyéb ráfordításként számolja el. Számviteli szempontból tehát a behajtási költségátalány tartozásnak minősül, azt kötelezettségként szükséges a kötelezett könyveiben rögzíteni. b) a behajtási költségátalány a jogosulti oldalon A jogosult (hitelező) oldalán a behajtási költségátalány számviteli elszámolása a következő. A jogosult a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti év(ek)hez kapcsolódó és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezett behajtási költségátalány összegét – az Szt. 77. § (2) bekezdés b) pontja alapján – az egyéb bevételek között számolja el. Ebből következően – az óvatosság elvét szem előtt tartva – a jogosult csak akkor köteles a behajtási költségátalány összegét a könyveiben feltüntetni, ha az hozzá ténylegesen befolyt.
- Behajtási költségátalány nav ledige stillinger
- Behajtási költségátalány nav online
- Behajtási költségátalány naval
- Behajtasi költségátalány nav
Behajtási Költségátalány Nav Ledige Stillinger
Megítélésem szerint amennyiben a kötelezett a jogosulttól nem kap felszólítást behajtási költségátalány megfizetésére és beszámoló-készítés kapcsán az üzleti partnerétől bekért egyenlegközlő is alátámasztja a behajtási költségátalányról való lemondást, abban az esetben a feleknek behajtási költségátalány tekintetében nincs további teendőjük.Behajtási Költségátalány Nav Online
Mindezek alapján megállapítható tehát, hogy a követelés-elengedés a fenti esetekben nem minősül a Ptk. 6:235. § szerinti ajándékozásnak, hanem egy visszterhes ügylethez kötődő engedményként fogható fel. A jogosultat nem az ajándékozás szándéka vezeti a késedelmi kamat és/vagy a behajtási költségátalány elengedésekor, hanem üzletpolitikai, üzletstratégiai szempontok mérlegelése nyomán hozza meg az erre irányuló döntését. Következésképpen a kérdéses követelés elengedések eredményeként realizálódó vagyonszerzés nem tárgya az ajándékozási illetéknek. A NAV felhívja a figyelmet arra is, hogy a jogosult oldalán a behajtási költségátalány a számviteli szabályokból – az óvatosság elvéből - következően csak akkor kerül követelésként elszámolásra, ha azt a kötelezett számára ténylegesen megtéríti. Abban az esetben tehát, ha a jogosult az egyébként őt megillető behajtási költségátalány összegéről - általában üzletpolitikai célból - lemond, ez egyáltalán nem jelenik meg könyvviteli elszámolásában, ilyen értelemben vagyonvesztés sem következik be az ő oldalán, azaz ez is megerősíti, hogy ezen ügyletek nem képezik az ajándékozási illeték tárgyát.
Behajtási Költségátalány Naval
86. § (3) bekezdés h) pont]. A jogosultnál azonban nem merül fel az elengedés (lemondás) miatt ráfordítás elszámolás, mivel nem volt követelésként nyilvántartva (bevételként elszámolva) a behajtási költségátalány. A Ptk-ban előírt fizetési sorrend, ha a fizetett összeg a kötelezettség egészére nem elegendő, költség, kamat főtartozás [Ptk. 6:46. §]. A jogosult megteheti, hogy a Ptk-ban rögzített elszámolási sorrendtől eltér, azaz a pénztartozást nem minden jogcímen érvényesíti (például csak a főtartozás és a késedelmi kamat összegét kéri, a behajtási költségátalány összegét nem, és ez utóbbiról az összegek beérkezése után tájékoztatja a kötelezettet, hogy további követelése vele szemben nincs). Ekkor a kötelezett szintén rendkívüli bevételként számolja el a behajtási költségátalányt. Adózási következmények A behajtási költségátalányhoz kapcsolódóan a Tao adózás előtti eredménymódosítást nem ír elő. Ebből következően a kötelezettnél az elszámolt ráfordítás csökkenti az eredményt és az adóalapot, a jogosult által történő lemondás viszont növeli az eredményét és adóalapját (semlegesíti a korábbi eredménycsökkenést).
Behajtasi Költségátalány Nav
Bár már nem számít újdonságnak, az éves zárások során merülnek fel a legkülönbözőbb kérdések a behajtási költségátalánnyal kapcsolatban. Nézzük először a főbb szabályokat. A behajtási költségátalány 2013. július 1-jén került a Polgári Törvénykönyv (Ptk. ) rendelkezései közé, az ezzel kapcsolatos rendelkezés a 2014. március 15-én hatályba lépett új Ptk. -ban is megtalálható. Behajtási költségátalány követelése kizárólag a 2013. július 1. napján és ezt követően megkötött, valamint ezen időpontot követően módosított szerződések esetében alkalmazható. Nincsen olyan kötelezettség, ami a korábban megkötött szerződések módosítását írná elő. A kötelezett késedelme esetén a 40 euró behajtási költségátalány minden további feltétel nélkül jár, fizetési felszólításra nincs szükség. Nem befolyásolja a kötelezettséget az, hogy az adós kimentette-e a késedelmét, egy napot késett-e vagy egy hónapot – esetleg még többet -, továbbá a hitelezőnek felmerült-e egyáltalán bármilyen költsége a behajtással vagy sem.
6:46. §-ában rögzített elszámolási sorrendet nem változtathatja meg (amelynek módosítása tartalmilag szintén azzal a következménnyel járhat, hogy a költségátalány összegét elengedi). Ha a jogosult a szerződéskötést – és a teljesítési határidő beálltát – követően, de még a költségátalány összegének beérkezése előtt kifejezett nyilatkozattal lemond annak összegéről, a kötelezett a behajtási költségátalány összegét kivezeti a kötelezettségek közül, és annak összegét – ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik – az Szt. 86. § (3) bekezdés h) pontja alapján rendkívüli bevételként mutatja ki. Tekintettel arra, hogy a jogosult csak a pénzügyileg rendezett behajtási költségátalányt tartja nyilván, a behajtási költségátalányról való lemondást nem kell könyvelnie (azaz az elengedéskor nem számol el rendkívüli ráfordítást). Ebből következően a jogosultnál nem merül fel a Tao. 8. § (1) bekezdés h) pontja szerinti adóalap-módosító tétel alkalmazása a követelés elengedéséhez kapcsolódóan, hiszen a jogosult könyveiben ki nem mutatott követelés elengedéséhez kapcsolódóan a társasági adó nem rendel adóalap-korrekciós tételt.
2015. március 04. Az éves zárlati munkálatok előrehaladásával egyre nagyobb hangsúlyt kap a behajtásiköltség-átalány ("40 euró") kezelésének kérdése. Bár a jogszabály már nem friss (még 2013-ól származik, a szabályt a régi Ptk. is tartalmazta), az új Ptk. életbelépése óta többször kerültek szóba a behajtásiköltség-átalánnyal kapcsolatos szabályok. 2014. augusztusban NAV állásfoglalás is született a kérdéssel kapcsolatban, amely sok problémát tisztázott, a gyakorlati munka során azonban továbbra is bőségesen maradt belőle. A vállalkozások azonban nem is elsősorban ezek miatt, hanem üzletpolitikai megfontolásból kerülik a behajtási átalány alkalmazását: azt mérlegelik, hogy a kiterhelése az adott piaci körülmények között nem veszélyeztet-e egy esetleg jól működő üzleti kapcsolatot. Lényeges, hogy a költségátalány kezelése jelentős többlet-adminisztrációt is igényel, hiszen – a szabályozás szerint – számlánként kötelező a késedelem nyilvántartása, (és nem csak a kötelezettnél, hanem a jogosultnál is).