Dénes József Régész
August 25, 2024, 5:04 pmA helyszínt a munkálatok végén visszatemették. A terület azóta érintetlen volt, mindössze kaszálták a rétet és legeltettek ott - mondta el a régész-múzeumigazgató. A Kecskeméti Katona József Múzeum régészei számos leletet találtak Kelebián Forrás: Pozsgai Ákos Mint hozzátette, Bibó Bige György huszadik század elején tett felfedezései mára plusz tartalmat kaptak, így szükségessé vált egy hitelesítő feltárás. A tudomány fejlődésével ugyanis az elmúlt években sikerült azonosítani Szankon és Tázláron egy tatárjáráshoz köthető erődítésrendszert. Drónnal készült légi fotók alapján pedig kiválóan azonosítható Kelebiánál is az egykor védelmet nyújtó köralakú árok. A régi és az új információk alapján a régészek úgy vélik, hogy az 1241-1242. Keresés: Dénes József • Magyarfutball.hu. évi tatárjárás pusztításának egy újabb helyszínét fedezték fel. A Kelebiai Templomhegyen három hete a Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársai - Maczkó József kelebiai polgármesterrel egyeztetve - kezdtek ásatásokba. Hitelesítették a kisméretű, téglából épített Árpád-kori templom alaprajzát, valamint több helyen átvágták a védelmi célú sáncrendszert.
Keresés: Dénes József &Bull; Magyarfutball.Hu
Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis Projektek Veszprém, Ipari Park, 0231/15 hrsz.Család Szülei az ajkai timföldgyárban dolgoztak. Sz: Szabó Gizella. F: Ütő Amália, a Szent István téri Általános Iskola ének-zene tanára. Leánya: József Janka (1970–); fia: József Bálint (1973–). Iskola Általános és középiskoláit Ajkán végezte (1960-ban éretts. ), az ÉKME Építészmérnöki Karán végzett (1965), a műszaki tudomány kandidátusa (1987). Az MLEE esztétika szakon (1979), a BME Mérnöktovábbképző Intézetében urbanisztikai továbbképző tanfolyamon végzett (1983). Életút Az Ajkai Timföldgyár és Alumíniumkohó Beruházási Osztály műszaki ellenőre (1965–1968), az Alumíniumipari Tervező Vállalat (ALUTERV) Tervező és Kutató Intézet tervező építészmérnöke (1968–1986), az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium főmérnöke (1986–1989). Az MTA Kutatásszervezési Intézete (KSZI) tud. főmunkatársa (1989–1996); egyúttal vezető tervezőmérnök (1987-től). Finnországban állami ösztöndíjas (1973). Az MTA–TMB-n Harasta Miklós aspiránsa (l. : 1982–1983). Az NSZK-ban CDG-ösztöndíjas vendégkutató (1988).