Heckenast Gusztáv (Nyomdász) – Wikipédia

Dolgozom, mint a barom, kérkedés nélkül mondhatom, lelke, fenntartója vagyok a Pesti Hírlapnak … Sok ember mondotta már, hogy valósággal bolond vagyok az ő igavonó marhájuk lenni, s az örökös munkával, örökös bosszúsággal életemet, egészségemet érettük felemészteni…" - Kossuth Lajos A lap szerkesztője ezután Szalay László lett. Čssz praha 5 14 napos időjárás előrejelzés ajka 20

1. 1848 március 15 landerer nyomda per
2. 1848 március 15 landerer nyomda e
3. 1848 március 15 landerer nyomda 10

1848 Március 15 Landerer Nyomda Per

A Landerer-nyomda sajtógépe, amelyen a Nemzeti dalt és a 12 pontot 1848. március 15-én kinyomtatták (Forrás: Petőfi Irodalmi Múzeum) A nyomda épülete ma is megtekinthető a Ferenciek terén, de ma már nem nyomdagépek és forradalmárok, hanem magánlakások és boltok foglalják el. A nyomdaipari nagyvállalkozó a politika hálójában Landerer igazi ideje akkor jött el, amikor 1840-ben a tőkeerős Heckenast Gusztáv könyvkereskedővel társult, és létrehozták a Landerer és Heckenast nyomdaipari, könyv- és lapkiadó vállalkozást, ami 1848-ra egyértelműen az ország legnagyobb és legkorszerűbben felszerelt ilyen jellegű cégévé nőtte ki magát. Alkotások tára | Landerer és Heckenast nyomdája, 1848. Petőfi és társai sajtómunkás múltjuknál fogva pontosan tudták 1848. március 15-én, hogy melyik nyomda tudja a leggyorsabban és a legjobb minőségben kinyomtatni követeléseiket. Valószínűleg Landerert is ismerték, ezért fordultak hozzá ezen a napon. Az első magyar "szabad sajtó". március 15-én kinyomtatták Forrás: Petőfi Irodalmi Múzeum A nyomdaipari vállalkozó számára az igazi bevételt azonban nem a könyvek, hanem a rendszeresen, nagy példányszámban megjelenő újságok hozhatták.

1848 Március 15 Landerer Nyomda E

Landerer összehívta a német, cseh és morva szakmunkásait, majd utasításba adta, hogy ha a forradalmárok sokan vannak, engedjenek, de ha nem, akkor verjék ki őket. Ám a Petőfiék vezette emberáradat az előbbi kategóriába tartozott. A résztvevők visszaemlékezései és a történészek 5-20 ezer közé teszik a nyomda elé érkező tömeg létszámát. Tekintve, hogy a pesti egyetem akkor mindössze ezer hallgatót számlált, a tömegben az értelmiség mellett más rétegek képviselői is jelentős szerepet kaptak. 1848 március 15 landerer nyomda 10. A sokaság Jókait, Vasvárit, Petőfit és Vidátsot nevezte ki küldöttnek, akik a 12 pont és a Nemzeti Dal kinyomtatását követelték Landerertől. "Lehetetlen, nincs rajta a cenzori engedélyezés" – felelte a protokollt betartva a nyomdász. Ekkor a fiatalok megszeppentek, mire Landerer törte meg ismét a kínos csendet: odasúgta nekik, hogy foglaljanak le egy sajtót. Ezen felbátorodva Irinyi József (a feltaláló bátyja) rátette a kezét az egyik gépre és kijelentette: "ezt a sajtót a nép nevében lefoglaljuk". Mire Landerer pilátusi önigazolással, mondván, "erőszaknak ellent nem állhatok", az irodájába záratta magát.

1848 Március 15 Landerer Nyomda 10

A visszaemlékezésekből tudható, hogy Landerer már az előző napon sejtett valamit a másnapi eseményekről, mert nagy mennyiségű papírt készített elő már március 14-én este, és a teljes személyzetet berendelte másnapra. Állítólag úgy kalkulált, hogy ha kevesen jönnek a forradalmárok, akkor egyszerűen elzavarja őket, ha sokan lesznek, akkor viszont kénytelen lesz meghajolni az erőszak előtt. Jellemző, hogy – noha felajánlották neki – nem kért katonaságot a cége védelméhez. Landerer feltehetően ezúttal is szem előtt tartotta, hogy a vállalkozása működtetéséhez szükség van a mindenkori hatalom jóindulatára, ezért fenn kívánta tartani azt a látszatot, hogy kényszer hatása alatt cselekszik. 1848 március 15 landerer nyomda per. Landerer üzlettársa, Heckenast aznap nem volt bent a munkahelyén, így a nyomdásznak egyedül kellett kezelnie a helyzetet. Az ellentmondásos visszaemlékezések alapján úgy tűnik, hogy amikor Petőfi felszólította a Nemzeti dal és a 12 pont kinyomtatására, Landerer hiányolta a cenzor engedélyét, és megtagadta a nyomtatást.

Úgy képzelték, hogy Landereren és a cenzúrán keresztül féken tarthatják az ekkor már közismert Kossuthot. Landerernek vélhetően azt is meg kellett ígérnie, hogy eltávolítja Kossuthot, ha túlságosan ellenzéki lapot szerkeszt. A bécsi kormánykörök nagyot tévedtek. Kossuthot nem lehetett megfékezni, az általa szerkesztett, először 1841 elején megjelenő Pesti Hírlap a magyar sajtó első jelentős politikai lapja lett. A kiadók, Landerer és Heckenast pedig rengeteget kerestek az üzletileg is nagyon sikeres lapon: 1841 elején 80 előfizetővel indultak, de a számuk egy-másfél év alatt 5200 előfizetőre növekedett. A lap így messze a legolvasottabb újsággá vált, ami Kossuth jó tollának és karakteres ellenzéki elveinek volt köszönhető. Itt nyomtatták a Nemzeti dalt: kiemelt beruházás lett a belvárosi Horváth-ház felújítása | PestBuda. ( Forrás: WIKIPEDIA) Landerer végül teljesítette a követeléseket és a forradalom további időszakában egyértelművé vált, hogy melyik oldalon áll. Március 17-én az egész város ünnepelt és díszkivilágításban úszott a dicső forradalom tiszteletére. Landererék egy kivilágított nyomdagépet állítottak ki az utcára, melyen a magyar zászló, címer volt látható és az "Éljen a sajtószabadság" volt olvasható és a nyomdászok a Nemzeti dal, a 12 pont és az első felelős kormány névsorát osztogatták a járókelőknek.

July 17, 2024, 11:41 pm